Előfizetés
Változások a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00294896-51000008 számú célelszámolási számlával kapcsolatban
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12736. számú - a Parlament elé 2016. október 28-án benyújtott - törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza az államháztartásról szóló az 2011. évi CXCV. törvény 42. §-ának (2a) bekezdéssel történő kiegészítését, mely szerint a központi költségvetés központosított bevételét képező bírságok, egyéb bevételek kizárólag e célra létrehozott központosított beszedési számlára szedhetők be. A rendelkezés várhatóan 2017. január 1-jén lép hatályba.
Rövidebb időn belül kell a hatóságoknak eljárnia a szabálytalan építési tevékenységek esetében
Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai közül kiemelkedik az egyszerű bejelentés hatályának bővítése, és a „csonka HÉSZ” alkalmazásával kapcsolatos változás, azonban számos további, nem kevésbé jelentős módosítás is történt. A törvény a szabálytalan építési tevékenységek hatóságok általi, illetve az energetikai tanúsítványok kamara általi ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, továbbá a Plázastop-törvény szerinti fellebbezési eljárást is érintette.
Újabb rendelkezéseket kell figyelembe venni a „csonka HÉSZ”-ből
Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai között – az egyszerű bejelentés hatályának bővítése mellett – megjelent egy „csonka” HÉSZ alkalmazással kapcsolatos változás is.
2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik
A T/12723. törvényjavaslat egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek vonatkozásában tartalmazott fontos módosításokat. A törvényjavaslat időközben elfogadásra, majd kihirdetésre került, azonban a szövege változott az eredeti javaslathoz képest. Cikkünkben a kihirdetett törvény mellett bemutatjuk a jogalkotási folyamatban bekövetkezett szövegváltozásokat is. Az Étv. módosítás teljeskörű értelmezéséhez szükséges volt az időközben megjelent salátarendelet is. A kormányrendeletből derült ki, hogy a lakóépületek átalakításához sem egyszerű bejelentésre, sem építési engedélyre nincs szükség.
Kihirdették az Építési törvény módosítását
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A módosításokat rögzítő 2016. évi CLXXIII. törvény már megjelent a Magyar Közlönyben.
A 2017. évi Ybl Miklós-díj hirdetménye
A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2017. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.
Már csak a kihirdetésre vár az Építési törvény módosítása
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A törvényjavaslat hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben így 2017. január 1. napjától valószínűleg hatályba is lépnek a módosítások.
Települési örökségvédelmi hatástanulmány
A Településképi törvény előírásaival összhangban módosításra került a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet is. Az örökségvédelmi hatástanulmány keretében megjelent új elemként a települési örökségvédelmi hatástanulmány.
A településrendezési eszközök továbbra is módosíthatók a 2012. évi OTÉK előírások alkalmazásával
Számos települési önkormányzat került volna nehéz helyzetbe, mert 2016. év végéig kellett volna a folyamatban lévő módosításokat átvezetni a helyi építési szabályzatába, de valamilyen akadály miatt nem tudták volna befejezni az eljárást. A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, hogy az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével meddig lehet elfogadni a településrendezési eszköz módosítását, illetve meddig lehet ezt alkalmazni. A Kormány 2016. decemberében két jogszabályban is érintette a kérdést. Lényeges változás, hogy a kormányrendelet bővíti azon HÉSZ rendelkezések körét, amelyeket egy adott építési tevékenységnél nem kell figyelembe venni.
A Településképi törvény végrehajtási rendelete
A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A változásokat részletesen, azok terjedelmére és jelentőségére tekintettel külön cikksorozatban fogjuk ismertetni, jelen cikkben összefoglaló jelleggel írunk a változásokról.
Az építésfelügyelet ellenőrzi a kötelező felelősségbiztosítást
A 2017. január 1. napjával bevezetendő kötelező felelősségbiztosítás az építésfelügyeletnek is új feladatot fog adni. A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent módosítások alapján a tervezési és a kivitelezési szerződés tartama is bővül. Felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, és a kivitelezés nem kezdhető meg.
Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás: károk és fedezet
A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent, tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás esetében talán a leglényegesebb kérdések, hogy milyen károkra vonatkozik, milyen időpontig felmerülő és mekkora fedezetet biztosít. A jogszabály hatályba lépése előtt ezen előírásokban is történt változás.