Előfizetés
Mikor kötelező a kivitelezési dokumentáció? 2017. januári változások
Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításához kapcsolódó – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti - „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján folytatódott a 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás a kivitelezési dokumentációra vonatkozóan, továbbá számos módosítás, pontosítás lépett életbe a szerződések, az építési napló és az építési folyamat résztvevőinek tekintetében. Ez a cikk a kivitelezési dokumentáció szabályozásában beállott változásokat foglalja össze.
Pontosították a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás szabályait
Az Étv. felhatalmazása alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítást vezettek be 2017. január 1. napjától. A felelősségbiztosítás részleteit tartalmazó kormányrendeletet néhány pontban még a hatálybalépése előtt módosították. A MÉK közzétette azon biztosítók felsorolását, melyeknél már köthető tervezői felelősségbiztosítás.
Az Építési törvény 2016. decemberi módosításának salátarendelete: a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításának részletszabályaira a Kormánynak végrehajtási rendeletet kellett elfogadnia. A szükséges kormányrendelet tipikus salátarendelet lett, tizenöt darab építésügyet érintő jogszabályt módosított. Érdekesség, hogy a Kivitelezési kódex és az Eljárási kódex mellett változott a még hatályba sem lépett kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást bevezető rendelet, valamint a Településképi törvény végrehajtási rendelete is.
Egyszerű bejelentésnél 2017-től egyszerűbb eltérni a dokumentációtól
A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés szabályai közül talán a kivitelezési dokumentációtól való eltérések rendelkezései változtak a legnagyobb mértékben. A módosított dokumentáció készítése mellett végezhető tevékenységek köre szűkült, és a módosítás folyamatának előírásai is egyszerűbbé váltak.
Az egyszerű bejelentés 2017. januártól hatályos új előírásai
Az Építési törvény 2016. decemberében elfogadott módosításai már előrevetítették, hogy az építésügyi rendeletek is változni fognak. A több építésügyi jogszabályt érintő 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés előírásait is jelentősen módosította. A 2017. január 1. napjától hatályos salátarendelet tartalmazza az egyszerű bejelentés új részletszabályait is, lényeges újításokkal. Jelen tájékoztatónkban végigvesszük az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos új szabályokat.
Az Eljárási kódex 2017. január 1. napjától hatályos változásai
Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) több lényeges módosítás vezetett be. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek körének szűkítés melletti további módosításokat az alábbi cikkben mutatjuk be (például új statisztikai adatlap, engedélyezési dokumentáció tartalmának módosítása).
Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység - TÁBLÁZAT
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 1. melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listáját. Mivel a melléklet szövege 2017. január 1. napjától jelentősen változott, ezért fontosnak tartottuk a 2016. december 31-i és a 2017. január 1-jei időállapotot táblázatba foglaltan bemutatni. A táblázat harmadik oszlopa összefoglalja a hatályba lépett változásokat.
Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység
Új év, új szabályok. Lassan az építésügyben általános tétellé váló mondat igazolására az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet több építésügyi tárgyú jogszabályt változtatott meg. A legfontosabbak között az egyszerű bejelentés jogintézményének újabb módosítása említhető, amellyel összhangban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) előírásai is változtak. Az Eljárási kódex új előírásai közül alábbi cikkünkben azokat mutatjuk be, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tevékenységekre nem kell építési engedélyt kérni.
Fővárosi arculati kézikönyvek és településképi rendeletek
Tekintettel a főváros kétszintű közigazgatására – a településrendezési eszközökhöz hasonlóan – a főváros vonatkozásában az arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotására is külön szabályokat állapít meg a 2016. december 30. napjától kiegészített 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció részletes szabályai
A Településképi törvény előírásaival összhangban a településképi követelmények érvényesítése érdekében, a főépítész által ellátandó feladatok kiegészültek, többek között az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével összefüggő teendőkkel. A településkép érvényesítése is nagyobb eséllyel kerülhet sor a korábbinál jóval magasabb településképi bírságnak köszönhetően.
Változtak a településképi véleményezési és bejelentési eljárás szabályai
A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.
Új lehetőségek a településkép védelme, alakítása érdekében
A Településképi törvény végrehajtására kiadott, és 2016. december 30-án hatályba lépett 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet módosította a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A módosításnak köszönhetően megjelentek a településképi követelményekre, illetve a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök: az arculati kézikönyv, a településképi rendelet, valamint a sajátos jogintézmények és az ezekre vonatkozó szabályok.