Előfizetés
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alaptörvény-ellenessége
Az Alkotmánybíróság 2017. január 13. napján megtartott ülésén hirdette ki döntését, amely a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll eljárás során megállapította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét.
2017. januári változások. A Miniszterelnökség válaszai
2017. januárjában a korábbinál sokkal átfogóbb módosítások léptek hatályba az egyszerű bejelentés meglévő épületekre történő kiterjesztésével és az Eljárási kódexben az engedély nélkül végezhető építési munkák körének kiszélesítésével. Az Építési törvény 2016. decemberi módosításának salátarendelete (a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet) egyes új előírásokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandónak írt elő. Az új jogszabályi előírások megfelelő értelmezése érdekében állásfoglalást kértünk a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkártól. Az alábbiakban megismerheti a 2017. március 9-én kelt válaszokat is.
Bővült a főépítészi feladatok köre
A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.
Nem a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. véleményezi az arculati kézikönyvet és a településképi rendeletet
2017. január 1. napjával, a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnt a Forster Központ. A Forster Központ feladatainak elosztása, illetve az azokban bekövetkezett módosítások miatt módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a Településrendezési kódex) is. Mivel a kapcsolódó kormányhatározat módosult, ezért a Településrendezési kódexben újabb változások történtek.
A Településképi törvény határozza meg a reklámok elhelyezésének főbb szabályait
A 2016. évi CLXXIV. törvény kiegészítette a Településképi törvényt. A változások során a településkép fokozottabb védelme érdekében a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások kerültek a törvény rendelkezései közé, ami egy új joggyakorlatot jelent, hiszen eddig a reklámhordozók kihelyezésének szabályait csak helyi rendeletek állapították meg. További lényeges és hiánypótló módosítás a szabálytalan reklámkihelyezéssel kapcsolatban kiszabható településképi bírság, merőben újszerű részletszabályainak megállapítása. Végül, de közel sem utolsó sorban a módosuló rendelkezések között a településképi rendelet megalkotására rendelkezésre álló határidő jelentősen lerövidült, ami komoly kihívást jelent az önkormányzatok számára.
Bővült a szakmai továbbképzés rendszere - avagy visszatérés a múlthoz
A 2017. január 1. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök továbbképzési kötelezettségét is érintette. A felelős műszaki vezetőknek és az építési műszaki ellenőröknek három év szünet után újra teljeskörűen kell részt venniük a szakmai továbbképzéseken.
A köztársasági elnök is aláírta az Építési törvény módosítását. Lakóépületek építése, bővítése egyszerű bejelentéssel 300 négyzetméter felett is
Az Országgyűlés honapján olvasható a T/13849. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rövid időn belüli, újabb, módosítását tartalmazza. A törvényjavaslattal elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét tervezi ismét kiterjeszteni a jogalkotó, de egyéb fontos változások is várhatók. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan 2017. február 23-án benyújtották az első módosító indítványokat. A Miniszterelnökség 2017. március 8-án kelt nyilatkozatából kiderül, hogy a Kormány csak a T/13849/6. számú módosító javaslatokat támogatja. A törvényjavaslat egységes javaslatát 2017. március 21-én elfogadta az Országgyűlés, március 26-án az Országgyűlés elnöke, majd másnap a Köztársasági elnök is aláírta. Már bármelyik napon megjelenhet a törvény a Magyar Közlönyben.
Ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírások szigorítása
A 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló rendeletet.
A közbeszerzésekről szóló törvény 2017. januári változásai
2017. január 1-én hatályba lépett a 2016. évi CLX. törvény, amelyek módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXVIII. törvény számos rendelkezéseit (Kbt.). A módosítások egy része pontosító, magyarázó jellegű, ezekre nem térünk ki cikkünkben. A módosítások más része érdemi változásokat tartalmaz a napi gyakorlat számára. Ezekből választottuk ki a közbeszerzési eljárásokat érintő legjelentősebb tizenkettőt, és ezeket kívánjuk bemutatni.
Az egyszerű bejelentés 2017. évi kiterjesztésének hatása a folyamatban lévő építkezésekre, hatósági eljárásokra
Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet elfogadásával ismét jelentős módosításon estek át, az amúgy sem nagy múltra visszatekintő egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok. A meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjesztett sajátos eljárásrend hatálybalépésével ismét előkerültek a 2016. év eleji kérdések a már folyamatban lévő építésekkel kapcsolatban. Tájékoztatónkban ezt a kérdéskört járjuk körül a válaszlehetőségek megadásával, azzal, hogy a GYAKORLAT MÁS MÓDON TÖRTÉNŐ KIALAKULÁSA, ESETLEGES VÁLTOZÁSA ESETÉBEN A VÁLASZOKAT IS MÓDOSÍTANI FOGJUK.
Útmutató TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ
Építészeti szemléletformáló célt szolgál a településképi rendeletet megalapozó, a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv, melyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával a település teljes közigazgatási területére kell, hogy elkészítse. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya közzétette a településképi arculati kézikönyv készítéséhez segítséget nyújtó útmutatót.
Változott a tulajdonosi nyilatkozat és az építési munkaterület átadás-átvétele szabálya
A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a Kivitelezési kódex több előírását módosította 2017. január 1. napjától. A tulajdonosi nyilatkozat szabályai a bevezetése óta folyamatosan szigorodik építésjogi területen is, de nem az engedélyezés, hanem a kivitelezés megkezdés feltételeinek szigorításában. Egyebek mellett az építési munkaterület átadás-átvételére vonatkozó rendelkezések is változtak, illetve pontosították, hogy mennyi a tervezői művezetés legkisebb díja. Az alábbiakban áttekintjük az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit érintő változásokat is.