Előfizetés
A szemétégetés bűncselekmény is lehet
A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.
Módosultak az energetikai követelmények
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet: épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbban költségoptimalizált, vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.
Hatósági eljárást kell lefolytatni településképi bejelentés és kötelezés esetén
A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.
Egyszerűbb módosítani az arculati kézikönyvet és a településképi rendeletet
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet új rendelkezésinek köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben lehet módosítani a településképi rendeleteket, és a településképi arculati kézikönyveket.
Átmeneti felmentést kaptak az önkormányzatok a reklámelhelyezés egyes korlátai alól
A Kormány pár hónapos időszakra módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletet, amelynek köszönhetően egyebek mellett az önkormányzatok és az állami cégek is felmentést kapnak a reklámelhelyezést korlátozó egyes rendelkezések alól.
A főépítész vagy a polgármester véleménye fontosabb?
A 16/20018. (II. 13.) Korm. rendelet módosította a Településrendezési kódexet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet). A módosítások nagy része olyan pontosítás vagy javítás, amely a településképi követelmények értelmezésével és szabályozásával kapcsolatban megkönnyítheti a rendeletalkotók, főépítészek munkáját. A jogszabály egyebek mellett már rögzíti azt is, hogy a főépítész és a polgármester döntésének ellentmondása esetén milyen településképi vélemény hozható.
Világörökségi helyszínen található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog
Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.
Szolgalmi jog utólagos megállapítása esetében is járhat kártalanítás
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábbi rendelkezése szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Egy vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítása iránti eljárás kapcsán vizsgálta azt az Alkotmánybíróság, hogy a kártalanítási igény kizárása nem járt-e a tulajdonhoz való jog sérelmével.
Helyi jelentőségű védett természeti emléket érintő építési tevékenység engedélyezésének szempontjai
Egy helyi védett fa mellett végzendő építési tevékenység kapcsán a Kúria rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Egy természetvédelmi egyesület és a fát is kezelő ingatlan tulajdonosa alkotmányjogi panaszukban kérték a jogerős ítélet megsemmisítését arra hivatkozva, hogy az építési tevékenységet egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósulna meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az adott ügy az ún. visszalépés tilalmának egyedi ügyekben történő alkalmazását érintette.
A TSZSZ szakvélemény felhasználása a bíróságon
2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.
A tűzeseti hatósági bizonyítványra vonatkozó új jogszabály: a 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
Fontos tudni, hogyha tulajdonunkban tűz következtében kár keletkezett - függetlenül attól, hogy volt-e tűzvizsgálati eljárás vagy sem - hatósági bizonyítvány kérhető. Amennyiben lakásunkban történt tűzeset, de a tűzoltóság nem avatkozott be, és várhatóan a kárunkat érvényesíteni szeretnénk a biztosító felé, úgy utólagos tűzesetként érdemes bejelenteni azt az illetékes tűzoltóság felé.
Több területen helyezhetők el a háztartási méretű kiserőművek
A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.