Előfizetés
A Kossuth Lajos téri beruházások során el lehet térni az OTÉK-tól
A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.
Egyes településrendezési eszközök alkalmazhatóságának új határideje: 2019. december 31.
Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.
Csak tervtanácsi ajánlással építhető 65 m feletti épület
Korábbi cikkünkben adtunk tájékoztatást a megépíthető magasházak, illetve toronyházak legmagasabb méretét meghatározó törvényi előírásokról. Az Étv. módosítása ugyan 90 méternél húzza meg a határt a létesíthető legmagasabb épületek esetében, azonban már ennél alacsonyabb, 65 méteres magasság felett is tervtanácsi véleményhez köti a magasba nyúló épületek építését. Az Étv. toronyházakkal kapcsolatos változásaival összhangban módosult a Tervtanácsi rendelet is, amelybe átvezették a magasházakkal kapcsolatos új előírásokat.
A Kormány frissítette az energiafelhasználási előrejelzését
2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.
Energetikai cselekvési tervet hagyott jóvá a Kormány
A Kormány a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozattal jóváhagyta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet, és az abban szereplő intézkedéseket.
Változik az uniós energiahatékonysági irányelv
A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.
Kitolódik az új településrendezési eszközök elkészítésére vonatkozó határidő
Az Építési törvény legutóbbi módosítása a nagy vitákat kiváltó toronyházak kérdését rendezte, és még egy fontos, településrendezést érintő módosítást is tartalmazott. Egy kis levegőhöz jutnak a helyi építési szabályzat készítésével elmaradásban lévő települési önkormányzatok, főépítészek.
Törvény tiltja a toronyházak építését
A magasházak, toronyházak építésének kérdése már évek óta foglalkoztatja a hazai építész és városépítész társadalmat. A toronyházakat ellenzők, és azok létjogosultságát vallók között számos vita bontakozott ki az elmúlt években is, főként a Budapestre tervezett, nagyszabású építkezések kapcsán. A sok vitát kiváltó kérdés eldőlni látszik, mivel az Építési törvény legutóbbi módosításával egyértelműen szabályoz, hogy legfeljebb milyen magasságú épületeket lehet majd építeni az országban.
Újra engedélyköteles lesz a rendeltetési mód megváltoztatása
A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.
Az új Örökségvédelmi rendelet bemutatása
2018. április 10-én lépett hatályba a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Új Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Új Övr.) és egyben hatályát vesztette – az ugyanolyan nevű – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (Régi Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Régi Övr.). Alapvető változásokat nem hozott az új jogszabály, azonban érdemes áttekinteni azokat, amelyek érintik az ügyfelek gyakori ügyeit. A nagyberuházások tekintetében érdemi módosítások is történtek.
Építésügyi műszaki irányelv konferencia: 2018. június 13.
Az ÉMI szakmai konferencia sorozatot indít azzal a céllal, hogy a szakmai közvélemény minél szélesebb körével ismertesse meg az építésügyi műszaki irányelvtervezeteket és minél többen kifejthessék véleményüket, gondolataikat. Az első konferenciát 2018. június 13-án rendezik meg az ÉMI szentendrei tudásközpontjában. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Védett ingatlanok állami elővásárlási joga
A 2018. április 10-én hatályba lépett új jogi szabályozás változást hozott a Magyar Államot a védett kulturális örökség ingatlanelemeire megillető elővásárlási jog ügyintézése tekintetében. Az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést jelenleg már a megyeszékhely járási (Budapesten az I., illetve V. kerületi) hivatalának örökségvédelmi hatóságához (Építési és Örökségvédelmi Osztály) kell benyújtani.