Előfizetés
Kevesebb munka végezhető felelős műszaki vezető irányítása nélkül
A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.
A Kúriához fordult az alapvető jogok biztosa egy helyi építési szabályzat módosítása miatt
Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 2018. évi módosítása miatt fordultak a panaszosok az alapvető jogok biztosához. A beadvány lényege, hogy az önkormányzat alövezet névvel új területfelhasználási egységet vezetett be, amely közérdekre hivatkozással az adott meglévő övezet alaprendeltetésétől eltérő rendeltetést tesz lehetővé. A Kúria döntése minden önkormányzat számára jelentőséggel bír majd, hiszen iránymutatást ad majd a helyi építészi szabályzatok kapcsán a jogalkotói hatáskör kereteire. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető az érintett önkormányzat rendeletéhez kapcsolódó előterjesztés, valamint az ajbh.hu oldalon megtalálható közlemény, valamint a kezdeményezés szövege is.
Építményadó mentesség feltétele lehet-e az ingatlanba való bejelentkezés?
Az önkormányzatok a helyi adó kiszabása mellett az adófizetési mentességet is csak a törvényi keret között szabályozhatják. A Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a helyi rendelet az építményadó fizetése alóli mentesség feltételeként előírhatja-e a lakóingatlanba való bejelentkezést.
Folytatódik a Népi Építészeti Program
A Kormány 2019. februári döntésében évenként 1,5 – 1,5 milliárd forintot hagyott jóvá a Népi Építészeti Program további folytatása érdekében. A lebonyolítói feladatok ellátását a Lechner Tudásközpont helyett a Teleki László Alapítvány fogja végezni.
Mi történik akkor, ha a hatóság nem a jogi képviselő, hanem az ügyfél számára küldi meg a döntését?
Az EBH2009. 2109. számon közzétett elvi bírósági határozat kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni ettől a határozattól, ezért jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés joghatályosságának értelmezéséről.
Az ÉMI feladatkörébe került a volt BÁV székház felújításának ellenőrzése
2018. decemberétől újabb beruházást felügyel az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI). Egy két évvel korábbi jogszabály alapján a Kormány által kijelölt beruházások építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációinak tervellenőrzésére, és építési műszaki ellenőrzésre a beruházónak az ÉMI-vel kell szerződnie. Egyebek mellett a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító, a Budai Várban található Karmelita kolostor felújítása és átépítése, illetve a geszti Tisza-kastély felújítása mellett a volt BÁV Székházat érintő beruházás is az ÉMI feladatkörébe került.
Műemlékké nyilvánították a „magyar Maginot-vonal” hadi építményeit
A Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján műemlék lett egyebek mellett a debreceni egyetemi református templomépület és a II. világháborút követően épített hadi építmények, illetve a tiszadobi Andrássy-kastély egykori parkjával tovább nőtt a történeti kertek száma. Ugyanezen, 2018. december 25. napjától hatályos jogszabály szüntette meg a Bem téri Radetzky-laktanya műemléki védettségét is.
2019. január 1-től az új hatósági épületek csak közel nulla energiaigényűek lehetnek
Az Európai Unió közel nulla energiaigényű épületekkel veszi fel a harcot a klímaváltozás ellen. Az üvegházhatást növelő szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében 2016. és 2021. között öt fokozatban szigorították, szigorítják az új és a jelentősen felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az energetikai korszakváltás utolsó előtti, negyedik fokozatába léptünk 2019. január 1-jén: ettől a naptól fogva a hatósági épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket.
A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalmának pontosítása
Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.
Beruházási Ügynökség alakult az állami magasépítési beruházások megvalósítására
A Kormány az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerének kialakítása érdekében új jogszabályokat alkotott meg. 2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert egy külön törvény és egy kormányrendelet határozza meg.
Településrendezési változások az Építési törvényben
Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabály-változást hirdetnek ki. Nem volt ez máshogy 2018-ban sem: a december 28-án megjelent, Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosította többek között az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.
Fontosabb szerepet kap a nyilvánosság biztosítása a településrendezési eljárásokban
A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.