Előfizetés
Lehet-e fellebbezni a 2020. március 1. napja előtt indult ügyekben?
A 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban azonban kérdéses, hogy mi a helyzet azokkal a döntésekkel, amelyek még a hatásköri átalakítást megelőzően indultak. Ezeknél az ügyeknél van-e fellebbezési lehetőség? Táblázatos formában foglaltuk össze a lehetőségeket.
2020. március 1. napjától a tervtanácsi véleményezés is egyfokúvá vált
Az elmúlt hónapokban hatályba lépett új jogszabálymódosításokkal a Kormány jelentősen átszervezte az építésügyi hatóságok rendszerét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött építésügyi rendszer egyszerűsítése és átszervezése 2020. március 1. napjával végéhez ért a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetésével. Az eljárásjogi új szabályok a területrendezésre és tervtanácsi eljárásokra vonatkozó jogszabályokban is átvezetésre kerültek.
A koronavírus miatt rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el a bíróságokon (Frissítés: 2020.03.20.)
A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.
2020. március 1. napjától a reklámok elhelyezésével kapcsolatos szabályok betartását a járási hivatalok ellenőrzik
Jelentősen átszervezték 2020. március 1-től az építésügyi hatósági rendszert. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet – az építésügyi hatóságok átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek mellett – módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet is. A Reklám-elhelyezési rendeletben a reklámok elhelyezésével kapcsolatos módosításokat is találunk.
Egyszerű bejelentés esetében mindig kell e-építési naplót készenlétbe helyezni!
Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben 2019. október 24-étől hatályos rendelkezések egyik legmeglepőbb szabálya, hogy ha az egyszerű bejelentés a magánszemély építtető saját lakhatásának biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül történhet. Nagyon fontos azonban felhívnunk arra a figyelmet, hogy az építési napló vezetése és az építési napló készenlétbe helyezése nem ugyanaz a fogalom.
Az építésügyi feladatokat 2020. március 1. napjától a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi főosztályai látják el
Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.
Változások a közigazgatási és munkaügyi perekben 2020. április 1-től
2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.
Felelősségi károk valós példákkal, avagy, mikor fizet a biztosító? - 5. rész
A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.
Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól - ONLINE KÖZVETÍTETT SZAKMAI RENDEZVÉNY (20.03.24.)
2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.
Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás – Kérdések-Válaszok (Frissítve: 2020.03.01.)
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis. A Nyilvántartás célja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ezzel csökken a szerzői jogi viták esélye, és lerövidül a jogosultak felkutatásának ideje. A Nyilvántartással kapcsolatos tervezői feladatok vonatkozásában több kérdésünk is volt, amelyre a Lechner Tudásközpont válaszolt. Az alábbi cikkben a kérdések után láthatják a Lechner Tudásközpont válaszait. A tájékoztató kiegészült a 2020. március 1. napján feltöltött változásokkal.
2021. december 31-ig lehet alkalmazni a régi településrendezési eszközöket
2013. január 1. napjával a településrendezési eszközökre, illetőleg az azok készítésére vonatkozó előírások, valamint a településrendezési követelmények előírásai is jelentősen megváltoztak. A merőben új településrendezési-szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására az új szabályozást alapul vevő településrendezési eszközök elkészítéséig, mely átmeneti időszak paramétereit többször is módosították az elmúlt években.
Az agglomerációban csak speciális feltételek mellett lehet új lakóterületet kialakítani
Az elmúlt években a lakóépületek építését ösztönző intézkedéseknek köszönhető építési hullám nyomán jelentős mértékben megnőtt az új lakóépületek építése az országban. Ez a tendencia legfőképpen Budapesten és a Budapesthez közeli agglomerációs településeken jellemző: az építések száma ezeken a helyeken igen magas. Az új lakások létesítésére sokszor már csak új lakóterületek kijelölésével van lehetőség, melyre már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.