02.3. Mi az a TakarNet?
Az ország összes tulajdoni lapja ma már számítógépes adatbázisban is megtalálható, és valamennyi járási hivatalban a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel. A járási hivatalokat (földhivatalokat) köti össze a TakarNet hálózat, amely lehetővé teszi az ingatlanok adatainak elektronikus elérését.
02.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv., Inytv.) rögzíti, hogy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanról, illetve a jogosultakról, kötelezettekről milyen adatokat kell kötelezően rögzíteni. Jogszabály tartalmazza azt a felsorolást is, hogy a milyen bejegyzéseket találhatunk, ezeket nevezik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak és tényeknek.
05.3. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?
Az építkezéseknél gyakori probléma, hogy a kivitelezés során el kell térni a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációtól. Ennek többféle oka lehet, egészen az anyagi indokoktól, a kivitelező, vagy az építés egyéb szereplőinek felületesebb munkavégzésén át az építtető igényeinek megváltozásáig. A gyakorlati példákat tekintve meg kell állapítsuk, hogy a magyarországi építkezések döntő többségében mindig van valamilyen eltérés az építési engedélyezési tervtől.
04.1. A Központi Címregiszter (KCR) és a földhivatalok kapcsolata
Akinek már magyarázkodnia kellett a vevőjének azért, mert rossz cím szerepelt a tulajdoni lapon, az örömmel értesül olyan egységes nyilvántartás bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a címet ismerje valamennyi hatóság. Ennek az egységes nyilvántartásnak a kialakítását célozza a 2015. január 1-jén elindult központi címregiszter (KCR). Az alábbi tájékoztatóból azt is megtudhatják, hogy mit jelent a tulajdoni lapon feltüntetett „felülvizsgálat alatt” megjegyzés.
10.2. A birtokvédelmi eljárás
2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (felváltva a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet), mely vélhetően egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárást fog eredményezni. Az új jogszabály az eljárás irányítását sokkal inkább a felek kezébe adja.
A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratának kötelező módosítása
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény azonban megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben. A jogalkotó a kft-k és rt-k részére pedig még további egy évet adott: ezen cégeknek csak 2016. március 15-ig kell elkészíteniük a kötelező módosításokat.
20.0. A tűzvédelmi szabályozás rövid története. Az OTSZ 5.0
A tűz elleni védekezés nem újkeletű, a tűzvédelem pilléreit tartalmazó előírás 1788-ban került kiadásra. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet volt az első OTSZ rövidítésű jogszabály, és több lépésben jutottunk el a 2015. március 5. napjától hatályos OTSZ 5.0 alkalmazásáig. Jelen összefoglalóban az új OTSZ tartalmára is kitérünk.
20.3. OTSZ 5.0 közérthető, szerkesztett formában III. Az OTSZ V-XI. fejezetek és a XXI. fejezet bemutatása
Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.
20.2. OTSZ 5.0 közérthető, szerkesztett formában II. Az OTSZ I-IV. fejezetek bemutatása
Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.
Kedvezőbb (?) lett az egy éven belüli lakáseladás és -vétel illetékszabálya
Ha valaki lakást, lakóházat vásárol illetékkedvezményt tud igénybe venni akkor, ha egy éven belül el is adott lakástulajdont, az is lehet, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie. Az ún. cserepótló kedvezmény szabályai 2015. január 1. napjától a vásárlóra nézve kedvezőbbé váltak, de egyben nagyobb terhet is jelenthetnek.
A lakáscélú munkáltatói adómentes támogatás 2015. évi változásai
Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.
12.2. Tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás, tartozás átszállása és tartozáselismerés
A szerződésben változás következhet be úgy is, hogy az eredeti kötelezett helyébe egy új kötelezett lép, aki átvállalja az eredeti kötelezett tartozását. Fontos, hogy a tartozásátvállalás kizárólag a három érintett fél konszenzusával lehetséges. A Ptk. szabályozza a teljesítésátvállalás, a tartozáselvállalás, és a tartozás átszállását is. A tartozásnak a kötelezett általi elismerése pedig a bizonyítási kötelezettségen változtat.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
