4.3. A kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítési rendje
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (Beruházási törvény) és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (Beruházási rendelet) szabályaival a Kormány a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrát kívánt kialakítani a kormányzati magasépítési beruházások előkészítésére. A cél, hogy a beruházás valós bekerülési költségének meghatározása után kerüljön csak biztosításra a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás. A rendelet kimondja, hogy 2019-től a Kormány kizárólag a megfelelően előkészített, kivitelezési dokumentációval rendelkező kormányzati magasépítési beruházások megvalósítását hagyja jóvá. A Budapesten megvalósuló állami-kormányzati városfejlesztési beruházásokra sajátos előírásokat kell alkalmazni.
4.2. A Beruházási Ügynökség feladatai
A 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet jelölte ki azt a száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, amely közreműködik az állami magasépítési beruházások előkészítési folyamatában és lefolytatja a beruházások kivitelezési szakaszát. A Kormány egy olyan szervezet létrehozásra törekedett, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a központi költségvetési forrásból megvalósuló mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását. A Beruházási Ügynökség feladatait a 2000. évben alapított BMSK Zrt. látja el.
4.1. Állami magasépítési beruházások megvalósítója: a Beruházási Ügynökség
2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
NAV tájékoztató a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről
2020. január 1-jétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése után, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
NAV válaszok a lakásértékesítés 5 %-os adómértékével kapcsolatosan
Az új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazható 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) kapcsán több kérdés is felmerül. Vonatkozik-e a kedvezményes adómérték az építési telek értékesítésére, amennyiben azon a későbbiekben lakóingatlan építése történik? Amennyiben a lakással együtt garázst is értékesítenek, a kedvezményes adómérték a garázs értékesítésére is alkalmazható-e?
04.2.2.5. Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás az építőiparban, egyszerűbben, mint gondolná!
Ha Ön az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység során építész tervező, szakági tervező, vagy fővállalkozó kivitelező, akkor rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Az alábbiakban megismerheti, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban, on-line megkötni a kötelező felelősségbiztosítást. Az Építésijog.hu előfizetői kedvezményben is részesülnek.
13.1. A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei (2016-12-31)
A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti. 2017. január 1. napjától jelentős változások következtek be, ezért az alábbi tájékoztatóban a 2016. december 31. napján hatályos előírásokat ismerhetik meg.
1. Építési beruházások és tervezési, mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályai
2015.október 30-án lépett hatályba az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, mely kiegészíti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályait. Cikkünk az új szabályozásról, a jogszabályok összefüggéseiről szól, célja hogy felhívja a figyelmet a legfontosabb újdonságokra.
10.3.3. Lakóépületek bontására vonatkozó szabályok
A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján átfogó módosításokon esett át az Eljárási kódex. Az egyik legszembeötlőbb változás a bontás tudomásulvételi eljárás komplett megszűntetése, hatályon kívül helyezése volt, mely eljárást sok építmény bontása során alkalmazni kellett. A hatályba lépett változások után sok kérdés vetődött fel, hogy akkor most hogyan kell eljárni a korábban az eljárás hatálya alá tartozó lakóépületek bontása során? Cikkükben végigmegyünk a legfontosabb tudnivalókon.
Az Áfa tv. 2016. júliusi változásai
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.
04.2.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-07-01 - 2016-12-31)
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Kft-k törzstőke emelésének határideje 2017. március 15., de maradt 2016. évi kötelező módosítás is
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemelésére további egy év áll rendelkezésre: 2017. március 15-től nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A változásokat megelőzően már legalább három millió forint törzstőkével rendelkező kft-k esetében azonban a létesítő okiratot 2016. március 15-ig kell összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kell. A szükséges módosítás érdekében keresse meg a könyvelőjét és az ügyvédjét, ne hagyja az utolsó pillanatra az ügyintézést.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
