Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.7.7. A Méptv. kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseinek az Ábtv-vel való összefüggései táblázatos formában

Miután az Építési és Közlekedési Minisztérium a létrehozása óta két meghatározó építésügyi tárgyú törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek egyike (az Ábtv.) teljes egészében, a másik (a Méptv.) részben – közte a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok tekintetében – hatályba is lépett 2023-ban, érdemes áttekinteni a két törvény által érintett kiemelt és/vagy állami építési beruházások jellemző csoportjait. Az alábbi cikkben az összehasonlítást táblázatos formában tesszük meg. A cikkünkben kitérünk az Ábtv. alóli mentesítés a kiemelt beruházások fogalmának különbségeire is.

02.7.6. A kiemelt beruházásokra vonatkozó felhatalmazó és átmentei rendelkezések

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A Méptv. kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.

02.7.5. A közcélú kiemelt beruházásokra vonatkozó általános többlet kedvezményrendszer elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közcélú kiemelt beruházásokra olyan kedvezmények is vonatkoznak, amelyeket a magáncélú kiemelt beruházások esetében nem lehet alkalmazni. A kizárólag a közcélú kiemelt beruházásokra kedvezményeit az alábbiakban soroljuk fel.

02.7.4. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer anyagi jogi elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.

02.7.3. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer közigazgatás-szervezési (adminisztratív) elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. A kiemelt beruházások általános kedvezményrendszerének adminisztratív elemeit az alábbi tájékoztatóban találhatják meg.

02.7.2. Kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer eljárásjogi elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

02.7.1. Kiemelt beruházássá nyilvánítható építési beruházások esetkörei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.

Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése - Gyakran Ismételt Kérdések (72 darab) - Frissítve: 23.06.01.

Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. A felmerülő kérdéseket 2021-től bejelentett egyszerű bejelentések tekintetében járjuk körül.

A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük.

Az alábbi GYIK jelenleg 72 darab kérdést és választ tartalmaz.

Példák a megválaszolt kérdésekre:

2.3. Lehet-e lakóépületet építeni olyan övezetben, ahol a HÉSZ szerint lakóépület nem építhető?

2.11. Lehet-e egy ingatlanon több lakóépületet is építeni egyszerű bejelentéssel, ha a HÉSZ szerint csak egy darab lakóépület (vagy főépület) létesíthető?

3.4. Lehet-e irodát, üzletet tartalmazó épületet építeni bejelentéssel?

3.10. A lakóépület és a mellette elhelyezkedő garázs tetőszerkezetének cseréje egyszerű bejelentés alapján történik?

4.2. Lehet-e ütemezni az építkezést, épületrészenként megtenni az egyszerű bejelentést? 

4.6. Milyen jogaik vannak a szomszédoknak egyszerű bejelentés esetében?

5.2. Lehet-e nagyobb alapterületű lakóépületet építeni, mint amire a bejelentés szólt?

6.10. Mikor nem kötelező a tervezői művezetés egyszerű bejelentés esetében?

7.7. Mi a következménye annak, ha valaki újabb bejelentés nélkül tér el a bejelentési dokumentációtól (azon esetekben, amikor kötelező maradt a módosított dokumentáció feltöltése)? Esetleg először megcsinálja, és utána tölti fel a dokumentációt?

8.11. Építés-szerelés (ÉPSZER) biztosítás esetében szükséges ezen felül felelősségbiztosítást kötni?

9.3. Megszerezhető-e a hatósági bizonyítvány valamennyi fővállalkozó kivitelező nyilatkozata nélkül?

9.4. Kaphat-e hatósági bizonyítványt az épület, ha a kétlakásos épületből csak az egyik lakás készült el?

ÚJ VAGY MÓDOSÍTOTT KÉRDÉS-VÁLASZ:

6.4. Kell-e kötelezően műszaki ellenőrt alkalmazni, ha az egyszerű bejelentés alapján a természetes személy építtető saját döntése alapján vezet építési naplót?

A segédlet ára 5.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_83}

Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.

Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, vagy az Építésijog.hu Éves Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:

02.1.8. Tervtanácsok rendszere, feladatai (4.). A tervtanácsi vélemény

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A cikksorozat negyedik részében az építészeti-műszaki tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben.

02.1.7.Tervtanácsok rendszere, feladatai (3.). A tervtanácsi eljárás megindítása

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A cikksorozat harmadik részében az építészeti-műszaki tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be.

02.1.6.Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.). Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A szakmai testületek szerepe 2022. augusztusában változott: az Országos Építészeti Tervtanács véleményezési körét jelentősen bővítették.

02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.