Előfizetés
02.2.4. A főépítészi szervezetrendszer – 4. rész. A főépítészek alkalmazásának feltételei, követelményei
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk negyedik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.
02.2.3. A főépítészi szervezetrendszer – 3. rész. Az országos főépítész
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk harmadik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.
02.2.2. A főépítészi szervezetrendszer – 2. rész. 1998-2024: állandóság és változások a főépítészi struktúrában
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) is – kezdetben – a megyei és települési főépítészek szintjét nevesítette, azonban a 2024. szeptember 30-i hatályvesztésekor már szerepelt benne az országos főépítész is (a „területi” főépítészi jelzőt 2007-től váltotta fel az „állami”). A cikksorozatunk második részében a főépítészi szervezetrendszer fejlődését az Étv. hatályba lépésétől a Méptv. hatályba lépéséig követjük nyomon.
02.2.1. A főépítészi szervezetrendszer – 1. rész. A területi (állami) és a tanácsi (majd önkormányzati) főépítészek 1997-ig
A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.
02.1.9. Tervtanácsok rendszere, feladatai (5.). A településrendezési tervtanács
A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe. Miután azonban a településrendezési tervtanácsok megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban szinte alig üléseznek. Az Építésijog.hu bátorítja a településeket, hogy forduljanak a településrendezési tervtanácsokhoz, hiszen ezzel jó eséllyel megelőzhetőek lennének a tervhibákból adódó, a településtervek hivatalos egyeztetési eljárásának elhúzódásához vezető esetek. Az építészeti tervtanácsokról szóló cikksorozatunk ötödik részéből a településrendezési tervtanácsra vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerhetik meg.
22. Hatósági bizonyítvány (lakóépület bővítés egyszerű bejelentése)
A lakóépület bővítésének elkészültét követően hatósági bizonyítványt kell kérni. A 2024. október 1. napját követő eljárási szabályok a korábbiakhoz nagyon hasonlóak, azzal az eltéréssel, hogy már – az építésfelügyeleti hatósági hatáskör megszüntetésére tekintettel – az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványt.
04.2.2.8. Egyszerű bejelentés - meglévő lakóépület bővítése (2024-10-01. napjától)
A Méptv. és a hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) alapján az egyszerű bejelentés kétféle eljárásban történhet: a lakóépület bővítésére vonatkozó eljárásban, illetve az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek egyszerű bejelentési eljárásában. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó azon előírásokat tartalmazza, amelyeket a meglévő lakóépületek bővítése esetében kell alkalmazni.
04.2.2.7. Egyszerű bejelentés – új lakóépület és egyéb építési tevékenységek (2024-10-01. napjától)
A Méptv. és a hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) alapján az egyszerű bejelentés kétféle eljárásban történhet: a lakóépület bővítésére vonatkozó eljárásban, illetve az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek egyszerű bejelentési eljárásában. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó azon előírásokat tartalmazza, amelyeket az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek esetében kell alkalmazni.
04.2.2.6. Egyszerű bejelentés - közös szabályok (2024-10-01. napjától)
2024. október 1. napjától átalakult az egyszerű bejelentés szabályrendszere, és két külön eljárásra vált szét: az egyszerű bejelentésre és a meglévő lakóépületek bővítéséhez kapcsolódó egyszerű bejelentésre. A megkülönböztetést nem segíti, hogy mindkét eljárásnak ugyanaz az elnevezése, de lényeges különbségek vannak. Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak, ezért a 2024. szeptember 30-ig megtett bejelentés alapján megkezdett építkezéseken döntően a korábbi, 155/2016. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A kétféle eljárás feltételeit a könnyebb értelmezhetőség érdekében külön-külön cikkben mutatjuk be. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó közös előírásokat tartalmazza.
05.2.2. Mihez szükséges egyszerű bejelentés vagy építési engedély? A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti lista
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan jelent meg a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (az általunk használt elnevezése: Eljárási kódex). A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a régi Eljárási kódex) még azt a listát találhattuk meg, hogy milyen építési tevékenységekhez nem kell építési engedélyt kérnünk. 2024. októberétől az Eljárási kódex már azt tartalmazza, hogy mihez kell egyszerű bejelentést tennünk és milyen építési tevékenységet kell megelőznie az építési engedélynek.
04.1.3. A hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet)
2024. október 1-jén lépett hatályba az új Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet), amely átfogóan megújítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások szabályozását. Ezzel a jogszabállyal a régi Eljárási kódex, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályát vesztette, azonban a hatálya alatt megindított eljárásokra továbbra is alkalmazandó. Az új rendelet megalkotása a magyar építési jogszabályok korszerűsítésének része, melynek célja az adminisztráció egyszerűsítése, a hatósági eljárások átláthatóbbá tétele, valamint az eljárási idő csökkentése a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében. Többek között változtak az építésügyi hatósági eljárások szabályai, az egyszerű bejelentési eljárás szabályai, a szakhatósági közreműködés szabályai és megszűnt az önálló építésfelügyeleti hatósági hatáskör is.
02.7.7. A Méptv. kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseinek az Ábtv-vel való összefüggései táblázatos formában
Miután az Építési és Közlekedési Minisztérium a létrehozása óta két meghatározó építésügyi tárgyú törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek egyike (az Ábtv.) teljes egészében, a másik (a Méptv.) részben – közte a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok tekintetében – hatályba is lépett 2023-ban, érdemes áttekinteni a két törvény által érintett kiemelt és/vagy állami építési beruházások jellemző csoportjait. Az alábbi cikkben az összehasonlítást táblázatos formában tesszük meg. A cikkünkben kitérünk az Ábtv. alóli mentesítés a kiemelt beruházások fogalmának különbségeire is.