04.2.2.5. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2021-01-01 napjától)
Az egyszerű bejelentésre azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2021. január 1. napját követően megtett bejelentésekre, illetve kérelmezett hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat tartalmazza. A szövegben több résznél feltüntetjük a "Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése - Gyakran Ismételt Kérdések" elnevezésű segédanyagban található kérdések példáit. A jogszabály szövegét több helyen táblázatokkal próbáljuk áttekinthetőbbé tenni.
02.7.2. Kiemelten közérdekű beruházásokra vonatkozó speciális szabályok
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) tartalmazza a kiemelten közérdekű beruházásokra vonatkozó speciális szabályokat. Az eljárási szabályok döntően a kiemelet jelentőségű ügyek előírásai, főként a kivitelezés tekintetében lehet (kell) egyedi rendelkezéseket alkalmazni.
04.2.2.4. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2019-10-24)
Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2019. október 24. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
02.3.4. Reklámok, cégfeliratok kihelyezésének szabályai
A tavalyi év változatosan és fordulatokban gazdagon telt a településképet, településrendezést érintő jogszabályok és azok változásai tekintetében. A jogszabályváltozások egyik sarkalatos pontja 2017-ben a reklámok kérdésköre (is) volt. Jelen cikkben megpróbáljuk körül járni, hogy mit is kell pontosan a reklám fogalma alatt értenünk, és legfőképp mit kell mindenképpen szem előtt tartanunk, ha reklámokról vagy cégfeliratokról szeretnénk dönteni, illetve, hogy miről is szólnak a reklámokkal kapcsolatos szabályok településrendezési oldalon.
04.2.2.3. Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01, 2017-04-27, 2019-07-16)
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások a bevezetését követően több alkalommal is változtak. Attól függ, hogy melyik időállapot szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni, hogy mikor történt meg az egyszerű bejelentés, és ennek megfelelő időállapotú tájékoztatót olvassák el. Jelen tájékoztató a 2017. január 1. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, a 2017. április 27-étől és a 2019. július 16-ától hatályos változásokkal.
04.2.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-07-01 - 2016-12-31)
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
04.1.2. Eljárási kódex
A jelenleg hatályos Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások 2012. év előtti szabályait, továbbá a hatályos építésügyi engedélyezési és építésfelügyeleti szabályokat összefoglalóan, egységes formátumban tartalmazza. Az Eljárási kódexet gyakran Engedélyezési kódexnek is szokták nevezni.
04.2.2.1. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-01-01 – 2016-06-30)
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
04.2.1. Építésügyi hatósági eljárások típusai
Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) alapján négyféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél. 2016. január 1. napjától megjelent a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés is, amelynek előírásait a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.
02.7.2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések 2015. július 3. napjától kerültek bele az 2006. évi LIII. törvénybe (Ngtv.). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvény több mint egy tucat törvényt módosított, és az Országgyűlés így alakított ki gyorsított eljárási lehetőséget ezekre a projektekre.
05.3. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?
Az építkezéseknél gyakori probléma, hogy a kivitelezés során el kell térni a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációtól. Ennek többféle oka lehet, egészen az anyagi indokoktól, a kivitelező, vagy az építés egyéb szereplőinek felületesebb munkavégzésén át az építtető igényeinek megváltozásáig. A gyakorlati példákat tekintve meg kell állapítsuk, hogy a magyarországi építkezések döntő többségében mindig van valamilyen eltérés az építési engedélyezési tervtől.
02.6. Építésügyi igazgatási szakértő
Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
