13. Szomszédjogok
A tulajdonos elméletileg mindent megtehet a tulajdonával, azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanuk. A tulajdonos ugyanis köteles figyelemmel lenni a környezetében lakók érdekeire. Az ingatlan használata során alkalmazandó tulajdonosi korlátok egyik fajtáját a szomszédjogi szabályok jelentik. 2014. március 15. napjától a Ptk. (2013. évi V. tv.) mellett a 2013. évi CLXXIV. törvény is tartalmaz szomszédjogi szabályokat.
12. A tulajdon korlátai
A tulajdonos főszabály szerint azt tesz a saját tulajdonával, amit csak szeretne. Ezen teljeskörű tulajdonosi jogosultságot azonban keretek között tartják az ún. tulajdonjogi korlátok.
11. Hogyan védhetjük meg a tulajdonunkat?
A tulajdonos a tulajdonát megvédheti jogos önhatalommal vagy peres eljárás megindításával. Fontos tudni, hogy a tulajdonjogi igények soha nem évülnek el, vagyis határidő nélkül kérhetjük a tulajdonunkat (1959. évi IV. tv. 115. §) [2013. évi V. tv. 5:35. §].
10.1. Hogyan védhetjük meg a birtokunkat?
Ha a szomszéd folyamatosan hangoskodik, vagy a pihenésünket, nyugalmunkat zavaró magatartást folytat, megvannak a jogi lehetőségeink arra, hogy megakadályozzuk a további zaklatást. Ezeket az eszközöket a birtokvédelem szabályai biztosítják számunkra. Más birtokának megsértésével - például, ha bemegyünk valakinek a lakásába - akár bűncselekményt is el lehet követni.
09.1. A tulajdonos jogai és kötelezettségei
A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Aki tulajdonos, az előbb-utóbb szembesül azzal is, hogy adót kell fizetnie, legalább annyira köteles felújítania a házát, hogy a szomszédos épület épségét ne veszélyeztesse, vagy éppen nem hallgathatja olyan hangerővel a zenét, ahogyan kedve tartja.
07. Ráépítés, beépítés, hozzáépítés
Ha valaki véletlenül vagy szándékosan más ingatlanára épít, vagy egy korábbi megállapodás után nem tudnak megegyezni a felek a felépített épület tulajdoni arányaiban, a kérdést az ún. ráépítés szabályai alapján lehet eldönteni. A ráépítés eredeti tulajdonszerzési jogcímnek minősül. Az új Ptk. külön rendelkezéseket tartalmaz a hozzáépítésre.
08. Növedék
A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.
05. Elbirtoklás
Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód. Ha a tulajdonos a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, feltehetően azért, mert a dolgot már nem kívánja hasznosítani, akkor a forgalom biztonsága érdekében indokolt jogvédelmet biztosítani annak a birtokosnak, aki a dolgot huzamosabb ideig hasznosítja.
04. Hatósági árverés
A hatósági árverés megítélése nem egységes abból a szempontból, hogy eredeti vagy származékos tulajdonszerzési jogcímnek minősül. A hatósági árveréssel tulajdonjogot szerzőnek ugyanis át kell vennie bizonyos terheket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban be vannak jegyezve.
03. Hatósági (bírósági) határozat
A hatósági (bírósági) határozat az eredeti tulajdonszerzési jogcímek egyik, de nem a leggyakrabban előforduló esete.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
Szakmai partnerek:
