Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Kisajátítási tervek elkészítésének, záradékolásának egyszerűsítése

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám
Érintett jogszabály: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet
Módosította: 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 25., 2013. július 1.

A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet egyszerűsíti a kisajátítási terv elkészítésének, felülvizsgálatának és záradékolásának szabályait.

A 2012. évi CLXXXIV. törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosította a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt és egyes kapcsolódó törvényeket. A módosítások célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet a törvénymódosításhoz igazodva rögzít egyszerűsítéseket a kisajátítási tervre vonatkozó szabályokban. Az változások a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szinte valamennyi szakaszát érintik.

a) A kisajátítást kérő fogalma

A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben rögzítették a kisajátítást kérő fogalmát: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási törvény) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 1. §].

Kisajátítást kérő egyébként lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez [2007. évi CXXIII. tv. 1. § (2) bek.].

A kisajátítási kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. Kisajátítást kérő harmadik személyként – a Kisajátítási törvényben meghatározott esetekben – a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára - törvényi rendelkezés alapján - saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el. Ezeket a személyeket nevezik a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személyeknek [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (2) bek.].

b) A jogosultak listája

A kisajátítási tervek új eleme lett a jogosultak listája. A kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum a jogosultak listája:
ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme - az ingatlan- nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve -,
cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez - jogszabály alapján - a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

c) A kisajátítási tervek részei

2013. július 1-je előtt a kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből állt, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érintette, akkor kisajátítási változási vázrajzot és a hozzájuk tartozó területkimutatásokat kellett készíteni. A jelenlegi előírások megkülönböztetik az ingatlan-nyilvántartási térképen változást és változást nem eredményező kisajátítás esetét, és a változást nem eredményező kisajátításnál további két aleset is lehetséges, attól függően, hogy építmény létesítése érdekében kerül-e sor a kisajátításra.

A kisajátítási terv elemei [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek., 6. § (2) bek.]
Kisajátítás típusa	Kötelező mellékletek			Záradékolás esetei
Térkép tartalmában változást eredményező (egy ingatlant érint)	Kisajátítási változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás	-	Jogosultak listája	Kettős záradékolás: földhivatali és építésügyi záradék
Térkép tartalmában változást eredményező (több ingatlant érint)		Kisajátítási átnézeti térkép
Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (egy ingatlant érint)	-	Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép		Egyszeri záradékolás: építésügyi záradék Ha a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély van akkor egyszeri záradékolás sem kell
Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (több ingatlant érint)	-	Kisajátítási átnézeti térkép		Nem kell záradékoltatni
Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére nem irányuló	-	Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép

A kisajátítási vázrajzot a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (www.fomi.hu) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 5. § (2) bek., 2. számú melléklet, 3. számú melléklet].

d) Eljárási szabályok változása

A kormányrendelet szerinti 2013. július 1-jétől egyértelművé tette, hogy a kisajátítási hatóság köteles hivatalból beszerezni a kisajátítási tervhez kapcsolódó térképet, ha azt a kérelmező nem nyújtotta be [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]. Ez egyébként nem számít új szabálynak a kisajátítási eljárásban, mivel a Kisajátítási törvény alapján a kisajátítási hatóság az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat hivatalból köteles beszerezni [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (7) bek.].

A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet már nem ismétli meg a földmérési előírásokat, így már nem tartalmaz a földmérési jogszabályokkal párhuzamosan előírásokat.

Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt - mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül - a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. A kérelmező az építésügyi záradékolás illetékét a földhivatalnál tudja megfizetni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (4) bek.].

A benyújtásra kerülő terv példányszáma is csökkent. A korábbi hat példány helyett kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

e) Építésügyi hatósági eljárás szabályainak változása

Az építésügyi hatóságnak változatlanul feladata, hogy ellenőrizze, hogy a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra, valamint a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek. 2013. május 25-étől változást jelent, hogy részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagyságára vonatkozó előírás teljesülését az építésügyi hatóság már nem vizsgálja, ha
a) az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy
b) beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 7. § (3) bek.].

A részleges kisajátításra vonatkozó új szabályt a 2013. május 25-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 16. §].

A rendelet módosította az építésügyi hatóság által vizsgálandó szempontrendszert és az ügyintézési határidőt is.

f) Az átmeneti rendelkezések alapján a július 1-je előtti tervek még felhasználhatók

A részleges kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kivéve a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet változásait a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ha még a korábbi szabályok szerinti tervet nyújtják be záradékolására, akkor a záradékolást is még a 2013. június 30-án hatályos szabályok alapján kell lefolytatni, és a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (1)-(2) bek.].

Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra szintén a korábbi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti,
b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet - a kisajátítást kérő értesítése mellett - a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (3) bek.].