Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Hatósági bizonyítványok és használatbavételi eljárások illetéke

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

Magyar Közlöny: 2017. évi 30. szám
Módosító jogszabály: 2017. évi II. törvény
Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény, 1996. évi LXXXV. törvény, 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2017. március 16.

1.
A hatósági bizonyítványok illetéke az építésügyi eljárásokban továbbra is eltérő

Az eljárási illetékekről szóló előző tájékoztatónkban, a hatályba lépő jogszabály módosítások alapján, úgy láttuk, hogy a jogalkotói szándék az építésügyi eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványokért fizetendő illetékek egységesítése, illetve csökkentése. A korábbi szabályozás szerint az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány illetéke 20.000 forint, míg építésfelügyeleti hatóságok részére 3.000 forint illetéket kellett fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím 11. pont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].

 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2017. március 16-án hatályba lépő módosításával az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítványért fizetendő 20.000 forintos tétel hatályon kívül helyezésre került, így a jogalkotói szándékot is figyelembe véve kézenfekvőnek tűnt, hogy ezen építésügyi hatósági eljárásért fizetendő illeték is lecsökkent az általános illeték mértékére. Ezt a jogértelmezést az is alátámaszthatta, hogy az építésfelügyeleti hatóságok eljárásaiban is ezt az illetéket kell fizetni, ugyanezen jogszabályhelyek alapján [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. b) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím I. pont 11. alpont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].

A törvénymódosítást követően azonban nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan.
A Itv. vonatkozó fejezetét áttekintve láthatjuk, hogy bár az építésügyi hatósági bizonyítvány illetéktétele törlésre került, a törvény tartalmaz továbbra is egy pontot, amely szerint a tételesen fel nem sorolt elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért 10.000 forint eljárási illetéket kell fizetni. Mivel a jogszabályhely általános rendelkezést tartalmaz, így a módosítás után a hatósági bizonyítványokra is alkalmazhatóvá vált, mivel az arról külön rendelkező tétel hatályon kívül helyezésre került. Ennek alapján pedig joggal kértek az építésügyi hatóságok a kiállított hatósági bizonyítványokért 10.000 forint illetéket [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím I. pont 13. alpont].

Fentiek alapján tehát a hatósági bizonyítvány illetéke, az eljárást is figyelembe véve, különböző illetéktételek alá tartozhat, melyet az alábbi áttekintő táblázat segítségével igyekszünk bemutatni.
 

A hatósági bizonyítvány illetékét nem szabad összekeverni az egyszerű bejelentéssel létesített vagy bővített lakóépület befejezését igazoló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díjával (lásd: Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01) című tájékoztató 5.3. pontját)

2.
A lakóépületek használatbavételi eljárásaival kapcsolatban is eltérőek az illetékek

Az építésügyi hatósági engedélyezési rendszer egyszerűsítési tervének (még az egyszerű bejelentés hatályba lépése előtt) egy korábbi „nyomát” őrizte az Itv., mely illetékmentességet adott bizonyos mérethatár alatti lakóépületekkel kapcsolatos eljárásokra.

Konkrétan a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása illetékmentesnek minősült [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpont].

Az egyszerű bejelentés megjelenésével időszerűvé vált az Itv. jogszabályhelyének módosítása, mely a törvénymódosítással szintén megtörtént. A módosítás után az illetékmentesség kizárólag az engedély alapján épített, 300 m² összes hasznos alapterületű, új lakóépületek használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárására, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárására terjed ki [2017. évi II. tv. 1. melléklet 2. b) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpont].

Láthatjuk, hogy az Itv. módosítása ezúttal sem követi pontosan az építésügyi jogszabályok kategorizálását, ami az építési munkákat illeti, így bizonyos eljárásokban továbbra is (vagy ismét) illetéket kell fizetni. Ezáltal, csakúgy, mint a hatósági bizonyítványok esetében figyelembe kell venni az építési munka jellegét és az eljárást is, ha a fizetendő illeték mértékét kívánjuk meghatározni. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy az Itv. egyértelműbben tükrözi, azt a jogalkotói szándékot, mely szerint a korábban építési engedéllyel rendelkező, de most már az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó lakóépületek esetében használatbavételi engedélyezési/tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni (lásd: 2017. januári változások. A Miniszterelnökség válaszai című anyag 2.1. kérdés)

Érdemes megjegyezni, hogy a hatósági bizonyítvány kérelemre történő kiadása és a használatbavétel tudomásulvételének eljárása elkülönül egymástól az Itv. szerint is. Ennek az oka, hogy a használatbavétel tudomásulvételi eljárása főszabályként nem formális döntéssel, hanem jogszerű hallgatással zárul, és a döntés külön kérelemre foglalható írásba. A használatbavétel tudomásulvételének írásba foglalása hatósági bizonyítvány formátumban történik, és ez illetékmentes, azonban vannak olyan esetek, amikor maga az eljárás illetékköteles [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (1b) bek].

A használatbavételi eljárásokért fizetendő illetékekről az alábbi áttekintő táblázat segítségével igyekszünk átfogó képet adni.
 

Elsősorban kivitelezők, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök számára ajánljuk KIVITELEZÉS JOGSZERŰEN 2017 című, május 4-i konferenciánkat

A félnapos konferencián és szakmai konzultáción szó lesz az Építési törvény legújabb rendelkezéseiről (melyek épp a közeljövőben, április 27-én lépnek hatályba!), az építésfelügyelet szankcionálási lehetőségeiről, az e-naplóhoz kapcsolódó aktuális problémákról, a kivitelezési dokumentáció készítésének szabályairól, valamint a kötelező fővállalkozó kivitelezői felelősségbiztosításról.

RÉSZVÉTELI DÍJAK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ