Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

15. Elidegenítési és terhelési tilalom

Az elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a dolog tekintetében kizárja vagy korlátozza a rendelkezési jogot, vagyis a tulajdonos nem adhatja azt más tulajdonába és például nem adhatja fedezetként egy banki kölcsönhöz. A tilalom eltérő szabályokkal jár, ha azt jogszabály, bírósági határozat vagy a felek megállapodása állapította meg.

1.
Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása, jelentősége

Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik, vagyis a hatálytalanság a jogosult utólagos jóváhagyásával orvosolható.
Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza (1959. évi IV. tv. 114. §) [2013. évi V. tv. 5:32. §].

Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. tv. 5:34. §].

2.
Jogszabály vagy bírósági határozat által megállapított tilalom

A jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalomra a szerződéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [2013. évi V. tv. 5:33. §].

Példa: Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
- a bérlőt;
- a bérlőtársakat egyenlő arányban;
- a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
- ezek hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. [1993. évi LXXVIII. tv. 49-50. §].

Példa arra, hogy nem minden jogszabály alapján elrendelt tilalom hat ki harmadik személyekre: A felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése. Ez a rendelkezés harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát nem érinti. A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül jegyeztethet be elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba (1959. évi IV. tv. 657. §) [2013. évi V. tv. 7:50. §].

3.
Felek megállapodásával rögzített tilalom

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik [2013. évi V. tv. 5:31. §].

A régi Ptk. szerint az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehetett korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A Ptk. ezen változtatva  megengedi, hogy a felek szerződéssel széles körben, nem csak az átruházás vagy a megterhelés alkalmával korlátozzák vagy zárják ki ezt a jogot.