Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

04.2. Az Alaptörvény

Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.

Alaptörvény – sarkalatos törvények

Az Alaptörvény határozza meg Magyarország jogrendjét, az állami berendezkedést, tartalmazza az államszervezet felépítésére és működési rendjére vonatkozó alapvető szabályokat, valamint biztosítja az állampolgárok jogait. 
 
Az Alaptörvény az állam legmagasabb szintű törvénye, így egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, efelett az Alkotmánybíróság őrködik (lásd: Az Alkotmánybíróság c. fejezet). 
A Nemzeti hitvallás szerint Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.  
 
Az Alaptörvényt az összes – tehát nem csak a jelen lévő – országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadta el az Országgyűlés, módosítása szintén ilyen többséget igényel. A kihirdetésére 2011. április 25-én került sor, ennek emlékére április 25-e az Alaptörvény napja. Az Alaptörvénynek a többi törvénytől való eltérését jelképezve nincs száma, hanem a címével és a kihirdetésének napjával hivatkozunk rá (az Átmeneti rendelkezéseket és a módosító törvényeket szintén így jelöljük). Külső megjelenésében is eltér a többi törvényétől, ugyanis nem §-okra tagozódik, hanem cikkekre, melyek jelölése betűvel, római és arab számmal történik, és ezeken belül találhatóak az egyes bekezdések. 
 
Az Alaptörvény – a magyar jogtörténeti hagyományoknak megfelelően – rendelkezik az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról, 37 olyan tárgykört nevesítve, amelyet kizárólag sarkalatos törvény szabályozhat (ilyen tárgykörök például az alkotmányos alapjogok, az államszervezet alapvető intézményei, az állampolgárság, a helyi önkormányzatok). A sarkalatos törvények elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmados többsége szükséges, természetesen ezek a törvények sem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel.
 

Az Alaptörvény felépítése és tartalma

Az Alaptörvény – a nemzeti összetartozást szimbolizálva – a Himnusz első sorával kezdődik, és az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondatával („Legyen béke, szabadság és egyetértés") záródik. 
 
Az Alaptörvény szerkezetében is eltér a korábbi Alkotmánytól. Öt részből áll, melyek sorrendje a következő: 
 
a) Nemzeti hitvallás 

Ez az Alaptörvény Preambuluma, mely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek hazánk történetében kiemelkedőek.  
 
b) Alapvetés [A)-T) cikk]

Az Alapvetés tartalmazza az államformát (köztársaság) és szól a független, demokratikus jogállamiságról. Bevezeti a Magyarország elnevezést, meghatározza az ország területi beosztását, a hivatalos nyelvet és pénznemet, a nemzeti ünnepeket, a címert, a zászlót és a himnuszt. Szerepel benne az európai integráció, a határon túl élő magyarok és a Magyarországon élő nemzetiségek. Ez a fejezet rendelkezik továbbá az Alaptörvény módosításáról és a jogszabályokról. 
Az Alaptörvény kifejezi, hogy a legfőbb közös értékek: a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, valamint kiemeli a családok és az emberi élet védelmének jelentőségét. 
 
c) Szabadság és felelősség [I-XXXI. cikk]

Ebben a fejezetben kerültek deklarálásra az alapvető jogok és kötelességek (lásd: Alapvető jogok és kötelességek c. fejezet). 
 
d) Az Állam [1-47. cikk]
 
Az Alaptörvény rögzíti az államszervezet alábbi kiemelt intézményeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket: 
Az országgyűlés 
Országos népszavazás 
A köztársasági elnök 
A kormány 
Önálló szabályozó szervek 
Az alkotmánybíróság 
A bíróság 
Az ügyészség 
Az alapvető jogok biztosa 
A helyi önkormányzatok 
A közpénzek (MNB, PSZÁF, Költségvetési Tanács) 
A Magyar Honvédség 
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 
Döntés katonai műveletekben való részvételről 
 
e) A különleges jogrendek (a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a vészhelyzet) [48-54. cikk].

Átmeneti rendelkezések

Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit tartalmilag az Alaptörvényhez kapcsolódva, formailag azonban attól külön fogadta el az Országgyűlés. Az Átmeneti rendelkezések tehát az eredeti elképzelések szerint az Alaptörvény részét képezték – azzal azonos időben léptek hatályba. Két fő részből, egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részből, másrészt pedig az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló, azaz jogtechnikai jellegű részből állnak. 
2012 végén az Alkotmánybíróság az Átmeneti rendelkezések több szakaszát megsemmisítette, köztük azt, amellyel az magát az Alaptörvény részének nyilvánította. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításával az átmeneti rendelkezések hatályukat vesztették. 
 

Az Alaptörvény módosításai

Az Alaptörvény első módosítására alig fél évvel a hatálybalépését követően került sor. A módosítást a Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás tette szükségessé, az Európai Unió ugyanis a jegybanki függetlenséget korlátozó azon jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte, amelyek megteremtették a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségét, utóbbi 2013. október 1. napjával jogutódlással megszűnt. Az erről szóló okirat pontos szövege innen letölthető. 
 
A második módosítással került bevezetésre a választási regisztráció, amely rendelkezést az Alkotmánybíróság szintén - formai okok miatt - megsemmisített. 
 
A harmadik módosítás eredményeként a termőföld és az erdők tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. 
 
A negyedik módosítás során módosították többek között az Alkotmánybíróságra, a kampányidőszak alatti politikai reklámra, a bíróságokra, az egyházakra vonatkozó rendelkezéseket is. 
 
Az ötödik módosítás az Alaptörvény több, nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontját módosította, azok kérése alapján.  

Hatodik módosítása során 2016. június 7-én az Országgyűlés kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el képviselők.  

 A hetedik módosítását 2018. június 20-án szavazták meg az országgyűlési képviselők a hetedik módosítást, ez a menekültügyet, az igazságszolgáltatást, a gyülekezési jogot és az otthon védelmét tartalmazza.

Nyolcadik módosítása Az Országgyűlés 2019. december 10-én, kedden elfogadta a nyolcadik módosítást, amely többek között visszavonta az előző, hetedik módosítás néhány pontját.  

Kilencedik módosítást 2020. december 15-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény kilencedik módosítását melyben rögzítették, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend szabályait is.

2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény tizedik módosítását, mely lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. 

A Tizenegyedik módosítás a "történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére" hivatkozva a megyék nevét ismét vármegyére változtatja. Továbbá költséghatékonysági szempontokra hivatkozva javasolja, hogy azonos napon tartsák meg az Európa Parlamenti és a helyi önkormányzati választásokat.  

Az Alaptörvény tizenkettedik módosítását 2023. december 12-én fogadta el az Országgyűlés. A módosítás rögzíti, hogy „a honvédelem nemzeti ügy. Továbbá a módosítás előírja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. Ezen túl a módosítás rögzíti, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége, ennek ellenőrzését pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal látja el. Végső soron pedig a módosítás rögzíti, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít, ezzel is előrevetítve a „Digitális Állampolgárság” bevezetését, amely lehetővé teszi majd személyazonosságunk telefonos applikáción keresztüli igazolását és a dokumentumok hitelesített elektronikus aláírással való ellátását. Ezzel összefüggésben a módosítás szövege tartalmazza a Magyar Állam adatkezeléshez való jogát, amely az állampolgárok olyan adataira korlátozódik , amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek. 
 
2024 június 11. napján az Országgyűlés tizenharmadik alkalommal is módosította az Alaptörvény szövegét, amelynek értelmében a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés nem szükséges, ezzel megszüntetve a kormányzat tagjának politikai felelősségvállalását a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogának gyakorlása során. Továbbá a módosítás rögzíti, hogy sarkalatos törvény határozza meg azon, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja.