Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Építési jog 2023 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2023. szeptember 27-én

Az Építésijog.hu 2023. őszi rendezvényén – melyen személyesen és online módon is részt lehet venni – lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön átlássa az épületenergetikai követelményeket, illetve az állami, önkormányzati beruházásokat érintő legfontosabb jogszabály-változásokat és gyakorlati tapasztalatokat. Nem elméleti tudást kínálunk: az előadások azt járják körül, hogy mi változik, és az az Ön szakmai tevékenységében hogyan fog megjelenni (új feladatok, új szempontok képében). Jelentkezzen az egyes témaköröket felölelő fél-fél napos konferenciára – vagy akár kedvezményes díjért mindkettőre! A MÉK tagok 2 pontot, míg az ügyvédek akár 9 kreditpontot is szerezhetnek a konferencián.

DÉLELŐTT: Új épületenergetikai követelmények

2023. novemberétől hatályos az a jogszabálycsomag, amelyre a szakemberek már hosszú ideje vártak. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet teljes átalakuláson megy keresztül, míg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet hatályon kívül is helyezik. Értelemszerűen módosulni fognak az építési engedéllyel és az egyszerű bejelentéssel létesülő épületek energetikai követelményeire vonatkozó rendelkezések is.

A jogszabályváltozások szakmai kidolgozásában résztvevő előadók segítségével egy fél nap alatt tekinthetik át, hogy az új épületenergetikai követelmények hogyan változtatják meg a tervezők feladatát, illetve a beruházók milyen új szempontrendszer alapján kalkulálhatják a tervezett projektek megtérülését.
 

DÉLUTÁN: Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény. Közbeszerzés

Amikor egy önkormányzat, hatóság vagy állami cég egy építési projekt megrendelője a beruházás során a közbeszerzési törvény és egyéb kapcsolódó kormányrendeletek előírásait is alkalmazni kell. Főként a települési önkormányzatok nincsenek egyszerű helyzetben, amikor a rendkívül szerteágazó szabályrendszer minden előírását be szeretnék tartani. Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény a köztársasági elnök alkotmányos vétójára és az Alkotmánybíróság döntésére tekintettel - a parlament őszi ülésszakán történő újbóli megtárgyalását követően - előreláthatólag 2023. november 1. napján léphet majd hatályba.

Az állami, önkormányzati beruházások tekintetében egy teljesen új szemlélettel és követelményrendszerrel kell mind az ajánlattevőknek (tervezőknek, kivitelezőknek), mind az ajánlatkérőknek megismerkedniük. A Beruházási törvény mellett számtalan további rendelet kihirdetésére kell majd számítani, de ezeknek a jogszabályoknak a tervezetei még nem ismertek.

Már az új törvény hatálybalépését megelőzően számtalan jelentős, a közbeszerzési eljárás keretében létesülő beruházásokra vonatkozó változás történt, amelyeket már a Beruházási törvény hatályba lépése előtt is alkalmazni kell, illetve – főként a kivitelezők számára kedvező módon – alkalmazni lehet.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény céljainak és a bevezetendő változásoknak a bemutatását rendhagyó módon kerekasztal beszélgetéssel kezdjük, hogy megismerhessük a szakmai szervezetek és a jogalkotó álláspontját. A beruházások során már felmerült előkészítési és tervezési hibák bemutatásához kapcsolódóan az előadások gyakorlati példákat gyűjtenek össze, és a konkrét esetek alapján mutatják be a beruházók (ajánlatkérők), illetve a tervezők, kivitelezők (ajánlattevők) feladatait, felelősségi körüket. Az előadások a már hatályba lépett közbeszerzési változások alkalmazására szintén gyakorlatias ötleteket adnak, illetve kitérnek arra, hogy a Beruházási törvény mennyiben fogja a közbeszerzés szereplőinek a feladatait, lehetőségeit átírni.

Elsődlegesen nem elméleti tudást kínálunk! 
Az adott témában gyakorló szakemberek által tartott előadásaink arra helyezik a hangsúlyt, hogy a módosult, vagy a hamarosan hatályba lépő jogszabályok alapján hogyan fog változni a tervezési, kivitelezési munka, illetve a beruházóknak, megrendelőknek, ajánlattevőknek miben kell más szemléletet alkalmazniuk.

Ha Ön nem tud erre 2023. szeptember 27-én egy fél - vagy egész - napot szánni, akkor sincs gond, a videófelvételeket a konferencia után még egy hétig – azaz október 5-ig – megnézheti, akár több alkalommal is.
 

Vagyis AKÁR AZ OTTHONÁBAN, AKÁR a MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a szakmai nap eseményeit, az előadásokat október 5-ig ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA:
Délelőtti konferencia: személyes részvételre 1 pont, online részvételre 1 pont
Délutáni konferencia: személyes részvételre 1 pont, online részvételre 0,5 pont
(MÉK bírálati sorszám: 2023/239)
 

MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA:
9 kreditpont, mely az egész napon történő részvételért jár, a számonkérő teszt sikeres kitöltése (legalább 75%-os eredmény elérése) esetén. Sikeres teszt nélkül az egész napon történő személyes vagy online részvételért 6 kreditpont jár. Lényeges, hogy az online teszt kitöltését csak egy alkalommal lehet megkezdeni, de ezt október 5-ig bármikor megtehetik. A személyes résztvevők a tesztet a konferencia végén, a helyszínen tölthetik ki.
A képzési esemény MÜK-nyilvántartási száma: NY002907/2023

TEGYE FEL KÉRDÉSEIT – VÁLASZOLUNK!

A konferenciákat az Építésijog.hu portál (szerkesztője: dr. Jámbor Attila ügyvéd) szakmai szervezésével tartjuk meg. A délelőtti (épületenergetikai) konferenciaprogramban közreműködik dr. Nagy Balázs épületenergetikai szakmérnök, a BME egyetemi adjunktusa, aki – kollégáival együtt – az új jogszabály kidolgozásában is részt vett. A délutáni (állami beruházási) konferenciaprogramban tapasztalt közbeszerzési szakértők előadásai is szerepelnek. 
 

Többek között ezekből a kérdéskörökből már készülnek az előadók:

DÉLELŐTT:

- Milyen új tervezői feladatok adódnak az új épületenergetikai követelményi rendszerben?
- Mit tudunk meg az energetikai tanúsítványból 2023. novembere után?
- Mi következik az új épületenergetikai szabályokból a meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése esetén?
- Szigorúbb lesz-e az új épületenergetikai követelmény az eddiginél?
- Miért volt szükség az energetikai tanúsítvány átalakítására?
- A vevők, ügyvédek mit tudhatnak meg az új energetikai tanúsítványból?
- A beruházók projektekkel kapcsolatos döntéshozatalát hogyan fogják befolyásolni az új épületenergetikai követelmények?
- Van-e olyan eset, amikor 2023 novembere után még a TNM rendelet szerinti követelmények alapján lehet megkapni a használatbavételi engedélyt, hatósági bizonyítványt?

DÉLUTÁN:

- Milyen beruházásokra fog vonatkozni pontosan az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény?
- Hogyan kell alkalmazni a BIM alapú műszaki megvalósítási rendszert a tervezésben és az engedélyeztetésben? Hogyan fog működni projektenként a BIM alapú műszaki nyomonkövetési rendszer?
- Milyen jellemző tervhibák fordulnak elő a közbeszerzések keretében folyó beruházások esetén?
- Milyen sajátos tervezői szemléletet, speciális tervezői tudást igényel a közbeszerzési eljárások keretében végzett munka? Milyen feladatok adódnak az új állami beruházási törvényből?
- Mit kell figyelembe venniük a tervezőknek és az önkormányzatoknak a településtervek készítése esetén? Ha egy önkormányzat keretszerződést kíván kötni egy tervezőirodával a településtervek folyamatos karbantartására, a módosítások elkészítésére, a szerződés előtt a cég kiválasztásához kell-e közbeszerzési vagy pályáztatási eljárást lefolytatni?
- Milyen költségek összeszámítására van szükség a településtervek elkészíttetése során?
- Milyen gyakori hibákat követnek el az ajánlatkérők a közbeszerzések esetén? Milyen megoldásokat kínál erre az új beruházási törvény?
- Milyen esetekben és milyen mértékig van lehetőség a közbeszerzés alapján megkötött kivitelezési szerződés módosítására?
- Van-e egzakt meghatározása annak, hogy milyen mélységben/milyen körben, és mennyi időn keresztül kell egybeszámítani egy adott ingatlannal kapcsolatos beruházásokat?

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>