Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

A kormány döntése értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ az örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja – egyéb feladatai mellett – a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos tervpályázati eljárások lebonyolítását.

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

Az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) tartalmaz egy oda nem illő rendelkezést is: hatályon kívül helyezi a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló rendeletet.

2013. július 1-jétől a kivitelezési dokumentáció részeként a műszaki leírás tartalma is módosult. A tervezőnek már a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie a megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozat helyett. E mellett a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet további – súlyos felelősséggel járó – feladatokat rótt a tervezők részére, de új jogszabályi jogosultság is keletkezett: ki lehet jelölni konkrét építési terméket.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Hatályos: 2013. május 9. Budapest Környéki Törvényszék bírájának kezdeményezése alapján Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában döntött a Kúria Önkormányzati Tanácsa. A Kúria lényegében az önkormányzati törzsvagyonból történő kivonás feltételeit, és azt vizsgálta, hogy utólag lehetséges-e egy érvénytelen szerződést önkormányzati rendelettel érvényessé tenni. 1. Egy ingatlan törzsvagyonból történő kivonása 1.1. Tényállás Vácott a Duna partján zárt sorú beépítéssel egymás mellett található három ingatlant vendéglőként használják a tulajdonosai ingatlanok. A három ingatlan előtt található a perben érintett ingatlan, amely 1991-ben került az önkormányzat tulajdonába, közterület rendeltetéssel, a vendéglők az ingatlanok előtti közterületet is használták kerthelyiségként. Vác Önkormányzata 1999. évben a perbeli ingatlan tulajdonában eladta. Az adásvétel előtt az önkormányzat határozattal kivonta a törzsvagyon köréből az ingatlan, de a településrendezési önkormányzati rendeleteken a változást nem vezették át. A földhivatal a tulajdonos személyében bekövetkező változást átvezette az ingatlan-nyilvántartásban. Vác Önkormányzata az 1999-ben elmulasztott jogalkotói aktusokat 2003-ban pótolta, és a 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete 1. §-ával az ingatlant kivonta a törzsvagyon köréből és a vállalkozói vagyonba sorolta, illetve a képviselő-testület e rendeletben annak korábbi értékesítését is tudomásul vette.Az átsorolt ingatlanra vonatkozó 1999. évi adásvételi szerződés érvénytelensége iránt per van folyamatban. Elsőfokon a bíróság ugyan megállapította a szerződés érvénytelenségét (mivel az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozóan forgalomképtelennek minősült az ingatlan az adásvételi szerződés időpontjában) , de a 2003. évi önkormányzati döntésre tekintettel az érvénytelen szerződést megkötésére visszaható hatállyal érvényessé nyilvánította. Az ügyben másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla döntésében utalt a Kúriához fordulás lehetőségére a kérdéses önkormányzati rendeletek utólagos normakontroll kezdeményezése tárgyában. Az új elsőfokú eljárásban eljáró bíró nyújtotta be a Kúriához az önkormányzati rendelettel kapcsolatos indítványt, hiszen a perben jelentőséggel bír az, hogy az utólagos érvényességet megalapozó önkormányzati rendelet egyáltalán jogszerű-e. A Kúria felhívására az önkormányzat kifejtette, hogy a törzsvagyonból kivont ingatlan a helyi szabályozás szerint egyébként sem beépíthető, csak a vendéglátást szolgáló kerthelyiség céljára használható. 1.2. Vizsgálandó szempontok 1.2.1. Az ingatlan átsorolásának feltételei Mivel az átsorolt terület közterület volt, ezért a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az Önkormányzat törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél érdekében hajtotta-e végre az átsorolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint a közterület rendeltetése – egyebek mellett – a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének biztosítása (az ingatlan az átsorolás előtt ezt a célt szolgálta). Az Étv. 6. § (1) bekezdés alapján a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében - jogszabályi keretek között - településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése (Étv. 7. § (1) bekezdése). A Kúria álláspontja szerint az átsorolást utólag megállapító rendelet kapcsán nem mutatható ki olyan törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél, amely indokolná az ingatlan átsorolását. Az átsorolt ingatlannak – az Önkormányzat nyilatkozatának is megfelelően – jelenleg is a közterületeknek megfelelő rendeltetése van. 1.2.2. Jogügylet utólagos jóváhagyása Az önkormányzati rendeletalkotás célja az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi közügyek önálló vitele. A Kúrai felhívta arra a figyelmet, hogy „nem lehet az önkormányzati rendeletalkotás tárgya egy korábbi jogellenes helyzet jogszerűségének visszamenőleges megállapítása.” 1.3. A Kúria döntése A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet 1. §-a törvénysértő, ezért azt kihirdetésére visszamenő – 2003. április 29-ei – hatállyal megsemmisítette. A megsemmisített jogszabályt a folyamatban lévő perben nem lehet alkalmazni, és egyébként ha van még másik folyamatban lévő egyéb peres eljárás is, akkor azokban sem vehető figyelembe. Az önkormányzati rendeletek helyben szokásos kihirdetési módjának megfelelően Vác Város Önkormányzatának 2013. május 17-éig a Kúria döntését is ki kellett hirdetnie. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyzőnek kell gondoskodnia. 2. Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat preambulumának vizsgálata 2.1. Tényállás. A vitatott preambulum szövege Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambuluma a következőket tartalmazza: "A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot - egyebek között - az épített és a természetes környezet vélemények előírásával biztosítja. Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997. évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét. Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzatmegalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat - a jelent és egyben a jövendőt. Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult,vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére. A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széles körűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést. A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg." 2.2. Vizsgálandó szempontok Az indítványozó az Étv. és az OTÉK több passzusának megsértését is kérte megállapítani a preambulummal kapcsolatosan. Ki kell emelnem, hogy az indítványozó a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelet perbeli ingatlanra vonatkozó részének a megsemmisítését is kérte, azonban nem jelölte meg, hogy az adott jogszabályhely álláspontja szerint milyen jogszabályt sért. A Kúria éppen ezért nem is vizsgálta az erre irányuló indítványt, mivel az indítvány így nem minősülhetett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény által megkövetelt határozott kérelemnek. Fontos tudni, hogy nem elegendő annyit kérni a Kúriától, hogy állapítsa meg egy önkormányzati rendelet jogszabály-ellenességét, konkrétan meg kell jelölni a megsemmisítésnek alapot adó jogszabályhelyet is. 2.3. A Kúria döntése A Kúria megállapította, hogy „a preambulum a helyi építési szabályzat és szabályozási terv általános, célokat megfogalmazó felvezető szövege, így az OTÉK konkrét építésjogi előírásaival (telek gépkocsival való megközelíthetősége, nyílászárók elhelyezkedése,vagy éppen az elő-, oldal és hátsókert fogalmával) való ellentéte kizárt”. Ennek megfelelően a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambulumának törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5007/2013/4. számú  határozatának szövegét itt olvashatja el.

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet Módosította: 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 25., 2013. július 1. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet egyszerűsíti a kisajátítási terv elkészítésének, felülvizsgálatának és záradékolásának szabályait. A 2012. évi CLXXXIV. törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosította a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt és egyes kapcsolódó törvényeket. A módosítások célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet a törvénymódosításhoz igazodva rögzít egyszerűsítéseket a kisajátítási tervre vonatkozó szabályokban. Az változások a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szinte valamennyi szakaszát érintik. a) A kisajátítást kérő fogalma A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben rögzítették a kisajátítást kérő fogalmát: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási törvény) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 1. §]. Kisajátítást kérő egyébként lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez [2007. évi CXXIII. tv. 1. § (2) bek.]. A kisajátítási kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. Kisajátítást kérő harmadik személyként – a Kisajátítási törvényben meghatározott esetekben – a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára - törvényi rendelkezés alapján - saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el. Ezeket a személyeket nevezik a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személyeknek [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (2) bek.]. b) A jogosultak listája A kisajátítási tervek új eleme lett a jogosultak listája. A kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum a jogosultak listája: ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme - az ingatlan- nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve -, cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez - jogszabály alapján - a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. c) A kisajátítási tervek részei 2013. július 1-je előtt a kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből állt, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érintette, akkor kisajátítási változási vázrajzot és a hozzájuk tartozó területkimutatásokat kellett készíteni. A jelenlegi előírások megkülönböztetik az ingatlan-nyilvántartási térképen változást és változást nem eredményező kisajátítás esetét, és a változást nem eredményező kisajátításnál további két aleset is lehetséges, attól függően, hogy építmény létesítése érdekében kerül-e sor a kisajátításra. A kisajátítási terv elemei [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek., 6. § (2) bek.] Kisajátítás típusa Kötelező mellékletek Záradékolás esetei Térkép tartalmában változást eredményező (egy ingatlant érint) Kisajátítási változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás -     Jogosultak listája Kettős záradékolás: földhivatali és építésügyi záradék Térkép tartalmában változást eredményező (több ingatlant érint) Kisajátítási átnézeti térkép Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (egy ingatlant érint)   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép Egyszeri záradékolás: építésügyi záradék Ha a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély van akkor egyszeri záradékolás sem kell Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (több ingatlant érint)   - Kisajátítási átnézeti térkép Nem kell záradékoltatni Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére nem irányuló   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép A kisajátítási vázrajzot a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (www.fomi.hu) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 5. § (2) bek., 2. számú melléklet, 3. számú melléklet]. d) Eljárási szabályok változása A kormányrendelet szerinti 2013. július 1-jétől egyértelművé tette, hogy a kisajátítási hatóság köteles hivatalból beszerezni a kisajátítási tervhez kapcsolódó térképet, ha azt a kérelmező nem nyújtotta be [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]. Ez egyébként nem számít új szabálynak a kisajátítási eljárásban, mivel a Kisajátítási törvény alapján a kisajátítási hatóság az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat hivatalból köteles beszerezni [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (7) bek.]. A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet már nem ismétli meg a földmérési előírásokat, így már nem tartalmaz a földmérési jogszabályokkal párhuzamosan előírásokat. Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt - mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül - a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. A kérelmező az építésügyi záradékolás illetékét a földhivatalnál tudja megfizetni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (4) bek.]. A benyújtásra kerülő terv példányszáma is csökkent. A korábbi hat példány helyett kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (3) bek.]. e) Építésügyi hatósági eljárás szabályainak változása Az építésügyi hatóságnak változatlanul feladata, hogy ellenőrizze, hogy a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra, valamint a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek. 2013. május 25-étől változást jelent, hogy részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagyságára vonatkozó előírás teljesülését az építésügyi hatóság már nem vizsgálja, ha a) az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy b) beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 7. § (3) bek.]. A részleges kisajátításra vonatkozó új szabályt a 2013. május 25-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 16. §]. A rendelet módosította az építésügyi hatóság által vizsgálandó szempontrendszert és az ügyintézési határidőt is. f) Az átmeneti rendelkezések alapján a július 1-je előtti tervek még felhasználhatók A részleges kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kivéve a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet változásait a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ha még a korábbi szabályok szerinti tervet nyújtják be záradékolására, akkor a záradékolást is még a 2013. június 30-án hatályos szabályok alapján kell lefolytatni, és a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (1)-(2) bek.]. Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra szintén a korábbi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti, b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet - a kisajátítást kérő értesítése mellett - a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (3) bek.].