A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.

A fogyasztók védelme érdekében az új Ptk. részben a korábbitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az általános szerződési feltételek fogalma és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is változnak 2014. március 15-étől.

Magyar Közlöny: 2013. évi 84. szám Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5010/2013/4. határozata A Kúria egy olyan szabályozást vizsgált, amelyben az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálatának tárgya Fertőrákos Község Önkormányzatának a telekadóról szóló - a 14/2009. (XII. 23.) rendelettel módosított - 15/2003. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2010. január 1. napjától hatályos 3. § (1) bekezdés a) pontjának és 3. § (2) bekezdésének vizsgálata volt. Az eljárást kezdeményező indítványozó előadta, hogy az alapul szolgáló perben érintett ingatlanokra 2008. január 1. és 2009. december 31. között a helyi szabályozás kötelező telekalakítást írt elő útszélesítés céljából, de azokat nem valósították meg, így az ingatlanok nem voltak az építési szabályoknak megfelelően kialakítottak, nem voltak beépíthetők, ezáltal mentesek voltak a telekadó alól. Fertőrákos Község Önkormányzata 2010. január 1-jétől úgy módosította a telekadó mentesség szabályait, hogy a mentesség nem vonatkozik arra a telekre, amely csak azért nem tekinthető az építési szabályoknak megfelelően kialakítottnak, mert a vele szomszédos közterület szabályozási terv szerinti kialakításához a telek egy részének átcsatolására lenne szükség. E rendelkezések alapján a perben szereplő ingatlanok 2010-ben már telekadó-fizetési kötelezettség alá estek. Az indítványozó szerint ez a változástatás jogszabályba ütközött. A Kúria eljárásában az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2010. évi módosítással a képviselő-testület azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a hatályos szabályozási terv szerinti területek minél előbb kialakuljanak, azok tényleges kialakulását egy-egy, a közterülettel határos ingatlantulajdonos ne akadályozza. Röviden az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzat Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat által rögzített adófizetési kötelezettség nem töltheti be a helyi adókról szóló törvényben (1990. évi C. törvény) funkcióját, ha annak célja, hogy közút kialakítása végett az ingatlantulajdonost telke ingyenes átadására ösztönözze. Az önkormányzati rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettséggel az Önkormányzat az érintett ingatlan tulajdonosait quasi szankcióval sújtja, ha térítésmentesen nem mondanak le ingatlantulajdonuk meghatározott földrészletéről. A bíróság megállapítása szerint ez a megoldás ellentétben áll a helyi adókról szóló törvényben meghatározott telekadó kivetésének alapelvi rendelkezéseivel, az adó szabályozási funkciójával. A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elérni kívánt cél elérésére nem az adóztatás, hanem az Építési törvényben szabályozott út céljára történő lejegyzés jogintézménye szolgál, természetesen garanciális rendelkezéseinek betartásával együtt. Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét is sértette, mivel tévesen hivatkozott az Építési törvény egy már nem létező pontjára. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az önkormányzati rendelet mindkét vizsgált pontját, és kimondta, hogy a törvénysértő rendelkezéseket a törvénysértés megállapításának időpontjában bármilyen bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben sem lehet alkalmazni.

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. március 16. A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki. A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §]. 2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet). A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt. A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].