Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Munkajogi változások 2013-ban

A 2013. évben életbe lépő módosítások az építkezőket építőiparban dolgozókat nem csak az építésügyi jogszabályok változása kapcsán érinti, hanem a munkajogi jogszabályok változása kapcsán is. Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése már 2012. júliusában hatályba lépett, egy további része 2013. január 1. napjával lép hatályba. Jelen cikkben röviden össze kívánjuk foglalni a 2013-ban életbe lépő módosításokat, azok kihatásait az építőiparban dolgozókra.

A szabadság szabályozása

Az Mt. alapján a szabadság időtartama az továbbra is 20 nap, melyen felül a munkavállalót   pótszabadság illeti meg. A 30 napnál tovább tartó keresőképtelenség, például súlyos betegség után nem jár a dolgozónak szabadság. Így ha valaki 7 hónapig marad ki a munkából, az első hónapra megilleti őt szabadság, de a maradék hat hónapra nem. Ez akkor is életbe lép, ha adott naptári évben a dolgozó többször is beteg kisebb-nagyobb időszakokban, és ezeket összeadva túllépi a munkavállaló a 30 nap keresőképtelenséget.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérje. A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni.
A felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól,és köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alap és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének 1/3-át az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Pótszabadság

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár [2012. évi I. tv. 118. § (1) bek.].

A pótszabadság fogyatékos gyermek után további két munkanappal nő [2012. évi I. tv. 118. § (2) bek.].

Betegszabadság

Az Mt. 126.§-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változás a megszokott gyakorlathoz képest, azon korlátozás megszűnése, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot. Éves mértéke az [Mt. 126. § (1)] bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Mivel a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 126. § (5)], ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon. Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az [Mt. 146.§ (4)] alapján, azzal a változással, hogy az [Mt. 147.§ (2)] szerint az arányos bérpótlék is megilleti, ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

A kiküldetés szabályai

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony év közben kezdődött arányosítani kell. Munkavállaló kölcsönadása: A dolgozót átmenetileg foglalkoztathatják már munkakörben, más telephelyen, de még más cégnél is.  Az áthelyezés  évente legfeljebb 44 nap, vagy 352 munkaóra lehet. Az Mt. a kiküldetéshez, áthelyezéshez földrajzi korlátokat nem állít fel.

Távolléti díj

A távolléti díj elszámolásánál a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval volt-e közölve munkaidő beosztás és az alapján jogosult lett volna e valamilyen pótlékra. A vonatkozási időszakban a munkavállalóval volt érvényes munkaidő beosztás közölve. Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kieső időre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok melyeket rendszeresen kap.

A vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidő beosztása. Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva mindig a megelőző 6 hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni. Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.

Munkaszüneti napok 2013-ban

Végezetül nézzük meg hogyan alakulnak a munkaszüneti napok 2013-ban és a körülöttük lévő munkarend. A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanap áthelyezést határoztak meg:

2013. augusztus 24., szombat munkanap

2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

2013. december 7., szombat munkanap

2013. december 24., kedd pihenőnap

2013. december 21., szombat munkanap

2013. december 27., péntek pihenőnap