Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Építésjogi változások 2013-ban

A 2013. év sem hagyja változások nélkül az építésjogi jogszabályokat. Ezek közül számos változás  érinti a kivitelezést és számos változás érinti az építésügyi eljárást. Elsőként vegyük sorra a fontosabb változásokat hozó jogszabályokat, majd azok hatásait.

Új építésügyi jogszabályok

A Magyar Közlöny 148. számában jelent meg az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, amelyet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. A rendelet hatálya nem terjed ki, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával, a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre.

Szintén a 148. számú Magyar Közlönyben jelent meg az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

Lényeges változásokat tartalmaz a Magyar Közlöny 152. számában megjelent az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet, amely többek között módosítja az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet] és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet.

A Magyar Közlöny 164. számában megjelent a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A fenti jogszabályok  számos módosítás és változást tartalmaznak, amelyek érintik a kivitelezést és számos változás érinti az építésügyi eljárást  is.

A kivitelezéssel kapcsolatos változások

A kivitelezéseknél az egyik fontos jogszabályi változás, hogy jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését, amely 2013. 07.01. kötelező. Az elektronikus építési napló bevezetéséig azonban a papír alapú építési naplóvezetés a kötelező.

A jogszabály  új elemként az építtető felelősségét írja elő a kivitelező kiválasztásáért, a kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, valamint azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapján az építési napló vezetéséért a kivitelezőt terheli felelősség. Az elektronikus építési napló bevezetésével az építtető az engedéllyel együtt fog kapni egy felhasználónevet és egy egyéni jelszót, amellyel hozzáfér az elektronikus építési napló felületéhez, a hozzáférést a naplóhoz a kivitelező számára ily módon tehát az építtető kötelezettsége lesz biztosítani.

A kivitelezést végző vállalkozókra vonatkozó szabályozás változásai

Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat: akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, aki a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, valamint rendelkezik megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésű szakmunkással, továbbá csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek esetében vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. E körben meg kell említeni, hogy a felelős műszaki vezető adatait, és a változásokat a kivitelezői névjegyzékbe is öt napon belül be kell jelenteni. Annak a vállalkozó kivitelezőnek, akit az MKIK 2013. január 1-jéig vett a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásába 2013. július 1-jéig van lehetősége az MKIK-hoz történő bejelentéssel eleget tenni e követelménynek. A fenti adatok ellenőrizhetősége a használatbavétel feltétele. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozói tevékenység folytatásához a Kormány rendeletben előírjon: felelősség biztosítást, referenciát, alkalmasságot igazoló vállalkozás minősítést. Továbbra is elmondható, hogy a vállalkozó kivitelező feladata: kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása. Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. Ez a rendelkezés egy olyan paragrafus helyére lép, ahol tételesen felsorolták azokat a munkákat (pl szerkezetet nem érintő) amelyek műszaki vezető nélkül végezhetőek. A teljes körű kivitelezési dokumentáció kötelezettségi köre bővül a műemléki védelemmel érintett területen álló építményeket érintő munkákkal

Az építésügy eljárásokra vonatkozóan változó szabályok

Bevezetésre kerül az építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság által az építtető részére biztosított tárhely az úgynevezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer rövidített nevén az ÉTDR. Az építtető, vagy meghatalmazottja regisztrációval automatikusan hozzáfér a tárhelyhez, ahol lehetősége van az kérelmezőnek az alábbiakra: az eljáráshoz szükséges dokumentumok, mellékletek gyűjtésére. Kérheti ezen a felületen az előzetes szakhatósági, tervtanácsi, vélemények, állásfoglalások beszerzését, és gyűjtését. Elektronikus úton a kérelmező jelöli meg, hogy a feltöltött dokumentumok közül melyeket mellékeli, és hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak, és szakhatóságoknak. Valamennyi feltöltött dokumentumon külön rendelet szerinti gépi aláírást, és időbélyegzőt alkalmaz. Továbbá ezen a felületen tarthatja az ügyfél a kapcsolatot a hatósággal és kérhet tájékoztatást előzetesen  a dokumentáció tartalmi megfelelőségéről, így esetlegesen további dokumentumok, szakhatóságok szükségszerűségéről, leendő ügyfélkörről, illetékről. Itt kell megjegyezni, hogy a rendszerrel kapcsolatban jelenleg nem ismert, hogy támogatja-e az elektronikus illetékfizetést.

További lényeges változások az építéshatósági eljárásban. Mind a kérelem benyújtása mind a kapcsolattartás az eljárás során lehet elektronikus és papír alapú is. A kérelemhez nem kell csatolni a tulajdoni lapot. Az építési engedély a jogerőtől számított 3 évig hatályos, ezen időn belül lehet az építkezést megkezdeni, és a kezdéstől 5 éven belül befejezni – hosszabbítás kérhető. Egyes esetekben tervtanácsi véleményen kívül a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye is kell.

Az engedély módosítás esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha erre a kérelem kiterjed, és a módosított engedély erről rendelkezett. Az engedélytől akkor is el lehet térni, ha az engedély köteles eltérés a szerkezetet érinti, de a jogszabályoknak megfelel, és építési naplóval igazoltan a teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelők (külső méretek, tömeg nem változhat).

Az építésfelügyeleti hatóság abban az esetben is indíthat Építésrendészeti eljárást, ha „az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével” végezték.

És végül érdemes figyelni arra, hogy megváltozott a felügyeleti bírság számítás módja. Minden tételnél megjelent az alapbírság amelynek mértéke változó 80.000,-Ft és 400.000,-Ft közé eshet. A jó hír viszont az hogy egyes bírság tételek felső határa jelentősen csökkent például az építési napló vezetésének szabálytalanságainál 3 millió forintos felső bírság határ 1,5 millió forintra csökkent.

Módosítások az OTÉK-ban

A módosítások a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra terjed ki. Az építmények környezeti hatásai közé beemelték a fényszennyezést. Megjelent a természeti erőforrások fenntartható használata, „törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra”, így az egészséges, káros anyagoktól mentes belső környezet, a racionális energia felhasználás, visszanyerés, a takarékos vízfelhasználás, szürkevíz hasznosítás lehetősége. A fenntartható építőanyag felhasználás amely előnyben részesíti a helyi, vagy helyben gyártott építőanyagokat és a bontott anyagok újra felhasználását, a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény, és zajszennyezés mérséklésére, káros anyagok kibocsájtásának, és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére, megszüntetésére, életciklus vizsgálat. Az építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy – a tervezési programban meghatározott típusú – megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetősége az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.  Meg kell határozni a vagyonbiztonsági elvárások mértékét az épület egészére, illetve az esetleg ettől eltérő részekre. Megszűnik a tartalék fűtés, és tartalék kémény kötelezettsége. Fontos változás, hogy az építménymagasság helyébe az épületmagasság fogalma lép.