Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Termék vásárlása: szavatossági és jótállási igények érvényesítésének új szabályai

Az építőipar szereplői számára is lényeges jogszabály a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet, hiszen meghatározza, hogy egy termék megvásárlása esetében az igényérvényesítésre milyen kötelező előírásokat kell betartania az eladónak. Fontos, hogy ezek az előírások is csak a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések tekintetében alkalmazandók. A jogszabályt tehát az építőipari cég vásárlása során nem, de a magánszemély megrendelő és az üzlet közötti szerződések esetében érvényesül.

Magyar Közlöny: 2014. évi 60. szám
Érintett jogszabály: 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
Új jogszabály: 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet
Hatályos: 2014. május 14.

1.
Milyen igények érvényesítésére vonatkozik a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet?

1.1. Szavatossági és jogszabályon alapuló jótállási igény

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (a 2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) jelentősen átalakította a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket.

A hibás teljesítés kapcsán a Ptk. a kellékszavatosság mellett részletesen szabályozza az egyéb igényérvényesítési lehetőségeket is (termékfelelősség, jótállás, jogszavatosság). A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) a jótállást a szerződéses biztosítékok között helyezte el, míg a jogszavatosságot csak az adásvételi szerződésnél találhatjuk meg (a gyakorlat más szerződésnél is használja ezt a fogalmat). A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény is hatályát vesztette 2014. március 15-én, és előírásai szintén bekerültek az új Ptk-ba.

A Ptk. szerint a hibás teljesítés mint szerződésszegés esetei (zárójelben a bővebb tájékoztatás elérhetősége):
a) Kellékszavatosság (lásd: 03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság)
b) Termékszavatosság (lásd:03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság)
c) Jótállás (lásd: 03.3. Hibás teljesítés. A jótállás)
d) Jogszavatosság (lásd: 03.4. Hibás teljesítés. A jogszavatosság)

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet előírásait a kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt vagy jogszabály alapján keletkezett jótállási igény érvényesítése esetében kell alkalmazni [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 1. § (1) bek.]. Látható, hogy egyrészt a jogszavatossági igényeket ez a miniszteri rendelet nem kezeli, másrészt a jótállási igények esetében a szerződés alapján vállalt jótállások sem tartoznak a jogszabály hatálya alá.

1.2. Ingó dolgok vásárlása esetében

A rendelet csak az eladott ingó dolog hibája miatti igényérvényesítések szabályait rögzíti [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 1. § (1) bek.]. Ebből az is kiderül, hogy se ingatlan vásárlása, se szolgáltatás igénybevétele esetében nem ez a jogszabály határozza meg a felek magatartását.

1.3. Fogyasztó, vállalkozó (vagy gyártó)

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletben foglaltakat a Ptk. szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén kell alkalmazni [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 1. § (1) bek.].

Az Építésijog.hu Előfizetője az alábbi fogalmakat a Fogalomtárban megismerheti: Fogyasztó, Fogyasztói szerződés. A fogalmak részletes bemutatása nélkül ki kell emelnem, hogy csak természetes személy minősülhet fogyasztónak (a régi Ptk. szerint még például egy építőipari cég is fogyasztó lehet, ha televíziót vagy éppen építési terméket vásárolt).

A rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a Ptk. szerinti termékszavatossági igény érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásra vonatkozó kötelezettséget a gyártónak is teljesítenie kell, ha a termékszavatossági igényét érvényesíti a fogyasztó (vásárló) [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 2. §]. A termékszavatosság (vagyis a termékfelelősség) előírásairól bővebben itt tájékozódhat: 03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság.

1.4. A 2014. május 14-e után kötött szerződések

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletet csak a hatálybalépését (vagyis 2014. május 14-ét) követően kötött szerződésekre, vásárlásokra kell alkalmazni. Az ezt megelőző szerződésekre, vásárlásokra a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet előírásai vonatkoznak. A két jogszabály között fennálló eltéréseket az adott rendelkezésnél bemutatom.

2.
A számla is bizonyítja a szerződést

A fogyasztónak kell bizonyítani, hogy egyáltalán szerződésben áll a vállalkozóval (vagyis, hogy például a vállalkozó üzletében vásárolta a terméket). Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló - módjára [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 3. § (1) bek.].

A jogszabály szerint a szerződés megkötését (vagyis azt, hogy a vállalkozótól vásárolta a terméket a fogyasztó) bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 3. § (2) bek.].

A szerződés bizonyítása azért fontos, mert csak az a vállalkozó felel a hibás teljesítésért, aki a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban állt.

3.
Jegyzőkönyvet kell készíteni az igény bejelentéséről

A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (1) bek.],
h) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon történő megoldás és ennek indoka (ha a vállalkozó az igénytől eltérő módon tesz eleget a kötelezettségének, például a fogyasztó új terméket kér, de a vállalkozó csak javítást vállal) [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (2) bek.],
i) tájékoztatást arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (3) bek.].

A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (4) bek.]. Ez praktikusan a másolat helyszínen történő átadását jelenti, de nem kizárt a napokon belül történő postai, tértivevényes megküldés sem. Ha a vállalkozó e-mailben küldi meg a jegyzőkönyvet, és a fogyasztó ezt visszaigazolja, az is minősülhet az „igazolható módon” történő átadásnak.

A korábbi jogszabály alapján a békéltető testület eljárásáról a jegyzőkönyvben nem kötelező tájékoztatni a fogyasztót, a többi kötelező elem lényegében megegyezik a fenti szabályokkal (49/2003. (VII. 30.) GKM rend. 3. § (1)-(2) bek.). Az is eltérés, hogy a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a jegyzőkönyv átadásáról szól, amely személyes kapcsolatot feltételez.

4.
A vállalkozás válaszadási határideje

A vállalkozónak már a hiba bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról a fogyasztó részére, hogy a szavatossági vagy jótállási igény rendezését milyen mód fogja megoldani, vagy közölnie kell, hogy a fogyasztó igényét miért utasítja el [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (1) bek. g) pont].

A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. Az– az igény elutasítása esetén az értesítésnek ismételten tartalmaznia kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (5) bek.].

A 2014. május 13-áig megkötött szerződések esetében a vállalkozónak három munkanapja van arra, hogy nyilatkozzon az igényről (49/2003. (VII. 30.) GKM rend. 3. § (4) bek.).

5.
A dolog a javítószolgálatnak is átadható

A fogyasztó jogosult a kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is érvényesíteni (a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a javítószolgálatról még nem rendelkezik). Ez azt jelenti, hogy a javítás érdekében nem kell külön a vállalkozással (pl. a terméket értékesítő üzlettel) felvenni a kapcsolatot. Ha azonban a fogyasztó kicserélést, árleszállítást szeretne, vagy el akar állni a szerződéstől (vagyis vissza akarja kérni a vételárat), az csak közvetlenül a vállalkozással érvényesíthető.

A javítószolgálat köteles a dolog átvételéről elismervényt adni, és a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 7. § (1), (3) bek.].

6.
Kijavítási határidő

Kijavításra vagy a szavatossági (vagy jótállási) igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervénynek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét és címét,
b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
c) a dolog átvételének időpontját, továbbá
d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 6. §] (49/2003. (VII. 30.) GKM rend. 6. §).

Az elismervénynek nem kell külön dokumentumban lennie, akár a szavatossági (vagy jótállási) igényről felvett jegyzőkönyvben is rögzíthetők az elismervény adatait [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 6. §].

A jogszabály konkrét kijavítási határidőt – valószínűleg tekintettel a termékek eltérő tulajdonságaira – nem tartalmaz. A vállalkozásnak – vagy ha ott jelentik be, a javítószolgálatnak – törekednie kell azonban arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 5. §, 7. § (2) bek.] (49/2003. (VII. 30.) GKM rend. 4. § (2) bek.).

A 2014. május 13-áig megkötött szerződések esetében a vállalkozónak arról is tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy - a termék tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni a javítást, kicserélést (49/2003. (VII. 30.) GKM rend. 4. § (1) bek.).

7.
A vállalkozás egyéb kötelezettségei

A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 4. § (6) bek.].

A fogyasztóval szembeni kötelezettségek (a jogszabályban rögzített fogyasztóvédelmi rendelkezések) megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben (1997. évi CLV. törvény) meghatározott szabályok szerint [19/2014. (IV. 29.) NGM rend. 8. §].