07. Bontási engedélyezési eljárás
miczibela 2008.09.09.

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.


1.
Mikor kell bontási engedélyt kérni?


A bontási tudomásulvételi eljárás 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) módosítása után az épületek (és így a lakóépületek) bontása esetében a munkálatokra vagy bontási engedélyt kell kérni, vagy az épület előzetes engedély és bejelentés nélkül elbontható.

Bontási engedélyt az alábbi munkálatokra kell kérnie építtetőnek, vagyis bontási engedély köteles[1]:
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Fentiek szerint tehát az Eljárási kódex pontosan meghatározza azt az esetkört, melynek fennállása esetén előzetesen bontási engedélyt kell kérni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságtól. Alapvetően két szempontrendszerre bonthatjuk azokat az eseteket, melyeket mindenképpen meg kell vizsgálnunk, ha egy épületet elbontanánk:
- Meg kell néznünk, hogy az adott épület érintett-e valamilyen védettséggel (helyi építészeti örökségvédelem, vagy műemléki védelem).
- Vizsgálandó az épület műszaki kialakítása, konkrétan, hogy a bontással érintett épülethez kapcsolódik-e szerkezetileg, vagy egyéb módon másik épület is. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály itt az épületek beépítése kapcsán nevesíti az ikres, vagy zártsorú beépítést, s nem az ingatlanra vonatkozó beépítési módra utal.

Belátható, hogy a jogszabályalkotó azokban az esetekben írja elő már csak az előzetes hatósági engedélyt, ahol a bontás során valamely más fontos szempontot is figyelembe kell venni. ez az első esetben az építészeti értékek megőrzése, míg a második esetben az idegen, vagyis nem az építtető ingatlanának fokozottabb védelme a bontási tevékenység hatásai alól.

Tehát ha az Eljárási kódex fent idézett részében foglalt esetek fennállnak, akkor előzetesen bontási engedélyt kell kérnünk a lakóépület (vagy egyéb épület) elbontására. Egyéb esetben a bontás engedély nélkül elvégezhető, de ez nem jelenti a hatóság kontrolljának teljes hiányát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek.].

Lásd még:

- 10.3.3. Lakóépületek bontására vonatkozó szabályok

- 11. Bontási tudomásulvételi eljárás (2013. január 1. - 2016. június 13.)

2.
Mit kell mellékelni a bontási engedély iránti kérelemhez?


A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell[2]
a) az Eljárási kódex 8. számú mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. számú melléklet], valamint
b) az eljárási illeték befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (2) bek.].
c) – nem kötelezően – az ellenérdekű ügyfelek hiányát jelző nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (3) bek., 4. § (4) bek.].

3.
Ügyintézési határidő


A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő huszonegy napon belül meghozza [2004. évi CXL. tv. 33. § (1) bek.].[3]

4.
Mit vizsgál a hatóság?


A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy[4]
a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (1) bek.].

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát[5],
d) a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére[6],
e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–d) pont előírásainak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (2) bek.].[7]

5.
Mikor nem ad a hatóság bontási engedélyt?


Az építésügyi hatóság a bontási kérelmet a fentiek megsértése esetén határozattal elutasítja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (4) bek.].

Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja[8] és
a) teljes építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (7) bek.].

6.
Mit tartalmaz a bontási engedély?


A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (1) bek.].

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,
b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (2) bek.].

A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy
a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,
d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
e) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e[9],
f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontásihulladék-nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (3) bek.].

A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (6) bek.].

7.
Kivel közli a hatóság a döntést?


Az építésügyi hatóságnak az iratazonosítóval ellátott döntést közölnie kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (2) bek.].

A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal[10] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (3) bek.].

A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (5) bek.].

Az építésügyi hatóság – az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (7) bek.].

8.
Meddig hatályos a bontási engedély?


A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 49. § (1) bek.][11].

9.
A bontás befejezését be kell jelenteni!


Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez az Eljárási kódex 9. melléklet szerinti statisztikai adatlapot kell mellékelni[12].

Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 49. § (2)-(3) bek.].

10.
A hatóság intézi az épület törlését a térképről


Az építtető feladata, hogy a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot feltöltse az OÉNY-be. Az építésügyi hatóság a bontás tényéről – a változási vázrajz OÉNY-be történt feltöltését követően – a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (4) bek.][13].



[1] 2013. január 31-ig az alábbi épületek bontására kellett bontási engedélyt kérni:
1. az 500 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása (2010. május 28-ig az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása volt engedélyhez kötött),
2. műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától),
3. műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása (2010. május 28-ig mérethatár nélkül bármely építmény bontása ebbe a kategóriába tartozott),
4. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása,
5. egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától) (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. oszlop).

[2] 2013. január 1-jéig a bontási engedélykérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kellett a tervezői nyilatkozatot és az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat is, azonban ezekre már nincs szükség (193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. §, 25. §, 27. §).

[3] 2016. január 1. napját megelőzően az ügyintézési határidő a hiánytalan kérelem benyújtása esetében (ha szakhatóságot nem kellett bevonni) az eljárás megindulásától, hiányos kérelem vagy szakhatósági bevonás esetében az utolsó pótolt dokumentum, szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt nap volt (a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 181. § 13. pont helyezte hatályon kívül a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (6) bekezdését).

[4] A helyszíni szemle megtartása során figyelembe veendő szempontokat 2013. január 1-jétől tartalmazza a vonatkozó jogszabály.

[5] 2013. január 1-jétől hatályos, új kötelezettség az építésügyi hatóság részére.

[6] A Szakmagyakorlási rendelet alapján a cégként is végezhető tervezési tevékenységre tekintettel 2013. augusztus 1-jétől a hatóság általi vizsgálat kiterjed arra is, hogy a vállalkozás (a cég) jogosult-e a bontási engedélyezési dokumentáció elkészítésére, vagyis erre a tervezési tevékenységre (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 53. § (4) bek. a) pont)

[7] Műemlék esetén az építésügyi hatóság azt is vizsgálta, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Az építésügyi hatóság ezen kötelezettsége 2016. június 14. napjától hatályát vesztette (lásd: 156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 14. § n) pont). A változás lényege meghatározásra kerül, hogy az eljárásban a kiemelt építésügyi hatóságoknak milyen cselekmények foganatosításával kell az eljárást lefolytatniuk és döntésükben milyen kötelező elemeket kell szerepeltetniük, ezért ez a bontási engedélyezésnél kikerülhetett (lásd még: A 2016. júniusi „salátarendelet” módosításai az Eljárási kódexben)

[8] A bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belüli elutasítására határidejét 2016. január 1. napjától helyezték hatályon kívül (lásd: 441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 181. § 8. pont)

[9] A tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz 2013. október 1. napjától már nem kell előzetesen bejelenteni, ezért az erre vonatkozó tájékoztatás már nem kötelező eleme a hatósági engedélynek (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) bekezdés b) pont).

[10] Az értesítettek körének meghatározását pontosította a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (18) bekezdése 2015. április 1. napjától.

[11] 2013. január 1-jéig a bontási engedély hatályát vesztette, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg (194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §).

[12] A statisztikai adatlap csatolását 2016. június 14. napjától hatályos jogszabályi rendelkezés írja elő (156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 20. pont). Lásd még: Megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása

[13] 2013. január 1-jéig a bontási tevékenység befejezése után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kellett a földhivatalhoz benyújtania, ezt követően változott az ingatlan megnevezése beépítetlen területre.

 

Címkék: bontási engedélyezési eljárás, Bontási tudomásulvételi eljárás, bontási engedély, lakóépület bontása