Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2009. évi XXXVII. törvény Hatályos: 2013. szeptember 30. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet állapított meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdők forgalomképtelenségét megállapító rendelkezésével kapcsolatosan.

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet Módosította: 40/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013. június 1. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet több környezetvédelmi és vízügyi miniszteri (KvVM) és vidékfejlesztési miniszteri (VM) rendeletet módosított a hulladékról szóló törvényre tekintettel. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, és a törvény több hulladékgazdálkodási fogalmat módosított. Az új törvényi fogalmak és rendelkezések teljeskörű átvezetése még nem történt meg valamennyi miniszteri rendeletben. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet nyolc darab miniszteri rendeletet pontosított elsődlegesen azzal a céllal, hogy a érintett jogszabályok teljes összhangba kerüljenek a hulladékról szóló törvénnyel. Valamennyi miniszteri rendeletre nem, csak az építésügyet is érintő módosításokra térünk ki. A használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben módosításra került a közcsatornába bocsátás helyének fogalma. A közcsatornába bocsátás helye: a) használt- vagy szennyvizek esetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti szennyvízelvezetési szolgáltatási pont [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 1. § 37. pont b) alpont], b) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja [27/2005. (XII. 6.) KvVM rend. 2. § g) pont]. A miniszter a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben, illetve a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben kijavította a települési folyékony hulladék elnevezést a hatályos nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elnevezésre [30/2008. (XII. 31.) KvVM rend. 16. § (2), (4) bek.; 28/2004. (XII. 25.) KvVM rend. 1. számú melléklet I. rész B) pont (2) bekezdés b) alpont]. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendeletben még 2013. január 1-je előtt hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényre hivatkozott a szöveg. A vidékfejlesztési miniszter beemelte a hatályos, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényre történő utalást [19/2009. (XII. 22.) KvVM rend. 1. § b) pont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett kiegészült a társulási tanács ülésének összehívására és a törvényességi felügyeleti bírság megállapítására vonatkozó egyes szabályokkal. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdés]. A 2012. január 1-jétől bevezetett törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítása. Az eljárás nem a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján folyik le, az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza. Az Országgyűlés a 2012. évben felmerült eljárási tapasztalatok alapján, 2013. május 1-jei hatállyal módosította a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának előírásait (lásd: 2013. évi XIV. törvény).  Az új szabályok egyike, hogy megteremtették a társulási tanács ülésének összehívására vonatkozó részletszabályokat, továbbá a törvény pontosítja, hogy a kormányhivatal mikor javasolhatja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A 2013. évi XIV. törvény alapján kiegészült a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságának esetköre is, és meghatározták a felügyeleti bírság egyes eljárási szabályait is. A fenti törvénymódosítások miatt indokolttá vált a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet pontosítása. Az új törvényi előírások részletes elemeit a 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet építette be az alapjogszabályba. Így például a miniszter köteles tájékoztatni az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára javaslatot tevő fővárosi és megyei kormányhivatalt és az önkormányzati rendeletet megalkotó önkormányzatot, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezése iránti javaslatával nem ért egyet, és ezért nem kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását [119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.

Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám Érintett jogszabály: 1991. évi IL. törvény Módosította: 2013. évi XLVI. törvény Hatályos: 2013. április 20. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény. A Csődtörvény (1991. évi IL. törvény) 65. §-a alapján a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat gazdálkodó szervezeteket, a) amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy b) amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek.]. Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető, b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg, c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el, d) amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel (ideértve az említett feladatok ellátására létrehozott állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket is) jogviszonya áll fenn, vagy e) amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat [1991. évi IL. tv. 65. § (3) bek.]. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény. Felszámolási eljárás esetén a korábbi 30 nap helyett már a felszámolás kezdő időpontjától [27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés] számított 365 napon belül hozhatja meg a Kormány a döntését. Csődeljárás esetén változatlanul legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától [10. § (1) bekezdés] számított 15 napon belül születhet meg a döntést [1991. évi IL. tv. 65. § (2) bek.].A kormányrendelet kihirdetésének hosszabb határidejére vonatkozó rendelkezéseket a 2013. április 20-án már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó 15 és korábbi 30 napos határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté történő kijelölésre már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót [1991. évi IL. tv. 83. § (2) bek.].

Tisztelt Érdeklődő! Az Építésijog.hu portál hamarosan átalakul annak érdekében, hogy a felhasználók még gyorsabban megtalálhassák a válaszokat építési jogi problémáikra, még könnyebben tájékozódhassanak a jogszabály-változásokról. A portál megújulásáig az előfizetési lehetőség szünetel, kérjük szíves megértését. Az új portál indulásáról szívesen küldünk Önnek emailben értesítést. Amennyiben ezt kéri, legyen szíves igényét jelezni a bethlenfalvy.gabor[kukac]artifexkiado.hu címen. Tisztelettel:Bethlenfalvy GáborArtifex Kiadó

Elsődlegesen a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket a cégnek teljesítenie kell ahhoz, hogy építőipari tevékenységi kört folytasson. A személyi feltételek teljesítése mellett elengedhetetlen például az is, hogy a cég szerepeljen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett névjegyzékben is.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt talán nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.