A megbízási szerződés alapján a megbízott valamilyen tevékenység, feladat elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére, felelős műszaki vezetésre), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. A megbízási szerződés előírásai is változtak 2014. március 15-étől, amikor is hatályba lépett az új Ptk (2013. évi V. tv.). Jelen tájékoztatóban foglalt rendelkezéseket valamennyi megbízási szerződésre alkalmazni kell. Az anyagot úgy készítettem el, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. szabályait összehasonlítottam, ezzel is segítséget nyújtva a régi Ptk. által készített szerződésminták felülvizsgálatához.

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat.

Amikor szerződést kötünk valakivel, általában a megállapodással megvalósuló cél lebeg a szemünk előtt, örülünk a kialkudott vételárnak, díjnak, de sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy a szerződés ellenére nem jutunk hozzá a kifizetett dologhoz, illetve nem, vagy csak részben kapjuk meg a szolgáltatást. Ezek elkerülésére érdemes alkalmazni az ún. szerződési biztosítékokat.

Miután a szerződés betöltötte szerepét megszűnik vagy megszüntetik. Mi lehet a kettő között a különbség?

A szerződés tartalma és jogcíme mellett egy olyan elem is változhat, amelyre talán nem is gondolunk: a szerződő felek személye. Fontos, hogy a felek szándékából is bekövetkezhet azonban valamilyen személycsere, anélkül, hogy bármelyik fél meghalna vagy megszűnne. Ha a jogosult személye változik, azt engedményezésnek nevezzük. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezést is. Az új Ptk. új jogintézményként szabályozza a szerződésátruházást és jogátruházásra nézve is új rendelkezéseket tartalmaz.

A szerződést módosítani főszabály szerint csak mindkét fél beleegyezésével lehet, azonban vannak olyan esetek, amikor nem kell kérnünk a másik fél hozzájárulását. A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) részben eltérően szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a bíróság „belenyúlhat” a felek közötti jogviszonyba, vagyis amikor a bíróság módosíthatja a szerződést.

A semmis szerződések súlyosabb érvénytelenségi okokra vezethetők vissza, mint a megtámadhatósági okok. Olyan esetek tartoznak ide, mint például a jogszabályba ütközés vagy a cselekvőképtelen személyek szerződése. Akik sajnálatos módon uzsorással kötöttek szerződés, szintén a semmisségre hivatkozva kaphatnak jogorvoslatot.

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek a szerződésben mindenképpen rögzítik, hogy a szerződést hol és mikor teljesíteni. Az új Ptk. jelentős egyszerűsítéseket vezetett be, és a gyakorlathoz jobban igazodó teljesítési hely és idő szabályokat rögzít arra az esetre, ha a felek nem határozták volna meg, hogy mikor és hol akarják a megállapodásokat teljesíteni.

Az érvénytelenség első csoportja a megtámadhatóság. Megtámadható a szerződés például ha úgy érezzük, hogy félrevezettek bennünket, vagy éppen óriási különbség van az általunk fizetett összeg és a tényleges érték között.

Az érvénytelen szerződéseknek két nagy csoportja van: megtámadható és semmis szerződések. Az alábbiakból megtudhatjuk, hogy ki és milyen határidővel hivatkozhat az érvénytelenségre, illetve mi lesz az érvénytelenség következménye. Az új Ptk. által bevezetett jelentős változásokra tekintettel a 2014. március 15-én követően létrejött szerződések érvénytelenségi szabályait külön tájékoztatóban ismertetjük.

Számtalan vita alakul ki arról a felek között, hogy egyáltalán kötöttek-e egymással szerződést. Téves például az az elképzelés, hogy a szerződés csak együttes aláírás mellett jöhet létre, vagy hogy a megrendelés elküldése önmagában nem számíthat szerződéses ajánlatnak.