Közművek kikapcsolásának és az órák leolvasásának új szabályai

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében mind a villamos energiáról, mind a földgázellátásról szóló törvény végrehajtási rendelete érdemben kiegészült. A 119/2013. (IV.23.) Korm. rendelet egyebek mellett érintette mérőórák leolvasásának és közműszolgáltatás kikapcsolásának feltételeit.

A telekalakítás helye szerint illetékes jegyzője lett a szakhatóság

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. március 16.

A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki.

A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §].

2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet).

A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt.

A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak

Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].

Melyik a felvonók, liftek létesítését, felújítását engedélyező hatóság?

Érintett jogszabály: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
Módosította: 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. február 2.

2013. február 2-ától új szabály rendelkezik arról, hogy melyik hatóság jár el a felvonók (liftek) létesítése, felújítás, átalakítása esetében, de ez még nem jelenti azt, hogy egyértelmű lenne a hatáskörök elosztása.

Telekalakítási eljárásban már nem az építésügyi hatóság a szakhatóság

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. január 1.

Telekalakítási engedélyezési eljárásokban a járási földhivatal (korábbi elnevezése: körzeti földhivatal) az engedélyező hatóság. 2013. január 1-jéig a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja alapján a telekalakítási engedélyezési eljárásokban az illetékes építésügyi hatóság volt szakhatóság, és a helyi és az országos építésügyi előírásokban foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. A telekalakítási eljárásokba három lényeges változást vezetett be az új jogszabály.

Munkajogi változások 2013-ban

A 2013. évben életbe lépő módosítások az építkezőket építőiparban dolgozókat nem csak az építésügyi jogszabályok változása kapcsán érinti, hanem a munkajogi jogszabályok változása kapcsán is. Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése már 2012. júliusában hatályba lépett, egy további része 2013. január 1. napjával lép hatályba. Jelen cikkben röviden össze kívánjuk foglalni a 2013-ban életbe lépő módosításokat, azok kihatásait az építőiparban dolgozókra.

Építésjogi változások 2013-ban

A 2013. év sem hagyja változások nélkül az építésjogi jogszabályokat. Ezek közül számos változás  érinti a kivitelezést és számos változás érinti az építésügyi eljárást. Elsőként vegyük sorra a fontosabb változásokat hozó jogszabályokat, majd azok hatásait.

Egyes építési engedélyezési eljárások gyorsítása. Megszűnik a kötelező elvi építési engedély

Kihirdetve: Magyar Közlöny 132. (letölthető), 2010-08-13

A kormányzat a beruházások ügyintézésének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében újabb rendelkezéseket vezetett be. A változások több ponton lényegesen módosították az Építési törvényt (pl. egyes eljárások gyorsítása, a kötelező elvi engedély eltörlése, a keresetindítási határidő csökkentése), és az Illetéktörvény építésügyi hatósági eljárási illetékeit felsoroló mellékletét is.

Az ajándékozási és az öröklési illeték eltörlése

Magyar Közlöny: 2010-08-13, MK 132. (letölthető)

Az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosulása

Az építési beruházások közbeszerzési eljárási szabályainak várható változásai

Érintett jogszabály: 2010. évi LXXXVIII. törvény
Magyar Közlöny: 2010-08-12, MK 131.

Módosult: 2003. évi CXXIX. törvény
Hatályos: 2010-09-15 (kivételekkel)

Devizahitel esetében nem lehet jelzálogjogot kikötni, de kivételek vannak

Megsemmisítette az AB a vállalkozói jelzálogjogot

Érintett: 35/2010. (III. 31.) AB határozat
Magyar Közlöny: 2010-03-31, MK 47.

Módosította: 1959. évi IV. tv.
Hatályos: 2010-03-31