Földhivatalok illetékességének változásai

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám
Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet
Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 2., 2013. május 7., 2013. május 10.

A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult.

A Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett 2013. május 2-tól Feldebrő település ingatlan-nyilvántartási ügyeit az Egri Járási Hivatal Járási Földhivatalban lehet intézni [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 8. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 10.1. és 10.2. alpont].

Lócs és Iklanberény községek ingatlan-nyilvántartási ügyei tekintetében – a Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett – a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Földhivatala lett az illetékes. A változás 2013. május 7-étől hatályos [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 9. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 18.3. és 18.4. alpont].

A kormányrendelet alapján 2013. május 10. napjától Karancsság és Ságújfalu települések ügyei a Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Földhivatalhoz tartoznak. Korábban ezek a települések Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala illetékességi területéhez tartoztak [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 10. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 13.1. és 13.4. alpont].

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének változásai

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám
Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet
Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 1.

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett kiegészült a társulási tanács ülésének összehívására és a törvényességi felügyeleti bírság megállapítására vonatkozó egyes szabályokkal.

A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdés]. A 2012. január 1-jétől bevezetett törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítása. Az eljárás nem a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján folyik le, az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza.

Az Országgyűlés a 2012. évben felmerült eljárási tapasztalatok alapján, 2013. május 1-jei hatállyal módosította a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának előírásait (lásd: 2013. évi XIV. törvény).  Az új szabályok egyike, hogy megteremtették a társulási tanács ülésének összehívására vonatkozó részletszabályokat, továbbá a törvény pontosítja, hogy a kormányhivatal mikor javasolhatja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A 2013. évi XIV. törvény alapján kiegészült a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságának esetköre is, és meghatározták a felügyeleti bírság egyes eljárási szabályait is.

A fenti törvénymódosítások miatt indokolttá vált a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet pontosítása. Az új törvényi előírások részletes elemeit a 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet építette be az alapjogszabályba. Így például a miniszter köteles tájékoztatni az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára javaslatot tevő fővárosi és megyei kormányhivatalt és az önkormányzati rendeletet megalkotó önkormányzatot, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezése iránti javaslatával nem ért egyet, és ezért nem kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását [119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

Az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság befizetésének számlaszáma

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám
Érintett jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. rendelet, 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet
Módosította: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 17.

A bírságok teljesítésének számlaszáma bekerült az építésügyi és az építésfelügyeleti bírságról szóló rendeletekbe.

A Kormány 2013. május 17-én hatályon kívül helyezte az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendeletet, amely egyebek mellett tartalmazta az építésügyi célelőirányzat számlaszámát is. Mivel az építésügyi célelőirányzat számlaszámára érkeznek meg a bírságok befizetései is, ezért ezt a számlaszámot (a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01220122-50003008 számú célelszámolási számla) az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletben és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben külön rögzíteni kellett. Korábban ez a számlaszám egyik jogszabályban sem szerepelt.

Az új bekezdések rögzítik, hogy a fenti számlaszámra készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül lehet megfizetni a jogerősen kiszabott bírságokat [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (8)-(9) bek.; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

Budapest Belváros-Lipótváros közterületi rekonstrukciójának kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám
Érintett jogszabály: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 17.

A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Budapest Belváros-Lipótváros közterületeinek rekonstrukciójára irányuló beruházást.

A beruházás keretében szilárdburkolatú területek és zöldfelületek, valamint azok berendezési tárgyainak felújítása, átépítése, közterületi szobor bontása és felállítása, a park kiszolgáló építményeinek – porta, kölcsönző és elsősegélynyújtó hely, fedett információs, kiállító és pihenő tér, valamint illemhely – építése történik meg. A 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 1. mellékletben találhatjuk meg, hogy a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyekben mely hatóságok fognak eljárni. A kijelölt hatóságok által hozott döntések – a Ket. általános szabályaitól eltérően – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók [149/2013. (V. 16.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek., 3. § (1) bek.].

A Ludovika és az új ferencvárosi labdarúgó stadion beruházásának koordinációjára kijelölt kormánymegbízott

Magyar Közlöny: 2013. évi 74. szám
Érintett jogszabály: 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet, 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet
Módosította: 137/2013. (V. 10.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 11.

A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (kiemelt jelentőségű ügy) intézését kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kíséri figyelemmel. A kormánymegbízott egyebek mellett kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével és ezen szervtől tájékoztatást kérhet. Amennyiben a kijelölt kormánymegbízott szükségesnek tartja akár eseti egyeztetést is kezdeményezhet, és intézkedést javaslatot is tehet. A kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezni, sőt, akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet [288/2010. (XII. 21.) Korm. rend. 8/A. §].

A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat (dr. Pesti Imrét) jelölte ki [173/2012. (VII. 26.) Korm. rend. 3/A. §; 126/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 3/A. §].

Felsővezetékek kiépítéséhez kapcsolódó kártalanítási eljárások szabályai

Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám
Érintett jogszabály: 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 1.

Aránytalanul alacsony árajánlat új fogalma

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.

A közbeszerzési eljárásokban 2013. július 1-jétől új szabályok alapján kell vizsgálni a minimális rezsióradíjat.

Hatályát veszti az építési termékek megfelelőség igazolásáról szóló jogszabály

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.

2013. július 1-jétől jelentős változás fog bekövetkezni az építési termékek beépítési előírásaiban, ennek egyik lépése a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése.

Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-étől (az EU rendelet innen letölthető). Az új szabályozás célja, hogy a tervező által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építőanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemző felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek megfelelőségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pontosan, hogy a terméket mire fogják használni. Lényeges terméktulajdonság fogalma: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen.

Az építési termékek felhasználására vonatkozó jelenlegi jogszabályi előírásokat az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. Mivel ez a rendelet a megfelelőség igazolás meglétéhez köti a beépíthetőséget és ezzel ütközne a kötelező uniós rendelettel, ezért a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jével hatályát veszti [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait egy hamarosan elfogadásra kerülő új jogszabály fogja rendezni, amely várhatóan szintén július 1-jétől lesz hatályos.

Módosult a Budapesti Olimpiai Központ kialakításának egy eljárási szabálya

A 2012. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás.

Illetékmentes a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány

Magyar Közlöny: 2013. évi 66. szám
Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény
Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény
Hatályos: 2013. április 21.

A 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (15) bekezdése iktatta be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés új 41. pontját. Az Itv. új pontja szerint az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tárgyi illetékmentes eljárásnak minősül, ezért az építésügyi hatóság nem kérhet illetéket az építtetőtől.

Az építési napló új eleme: az összesítő lap

2013.április 19-étől az építési naplónak egy összesítő lapot is kell tartalmaznia, amely a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetőjének jogszabály által meghatározott nyilatkozatait rögzíti.

Az építési munkaterület visszaadása: a használatbavételi engedély feltétele

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. április 19.

A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani.

I.4.1. Az építési munkaterület fogalma

A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként
a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását,
b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését.

A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye;
b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont].

Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet.

Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont].

I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról.

A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.