Előfizetés
Többlakásos épületek rezsikedvezményéhez szükséges hatósági bizonyítvány (2. rész)
Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. Az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okoz, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nincs elegendő szakemberük. Még több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük” mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.
Többlakásos épületek rezsikedvezményéhez szükséges hatósági bizonyítvány (1. rész)
A rezsicsökkentés átalakításának bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. A cikksorozat 1. részében azt vizsgáljuk, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.
Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (2. rész)
2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az új véleményezési kör ténylegesen milyen beruházásokat foglal magába, és hogyan kell alkalmazni a módosításokat a folyamatban lévő ügyekben.
Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (1. rész)
2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.
Miniszteri biztost neveztek ki az állami beruházási kerettörvény elkészítésére
Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost nevezett ki, Dányi Gábor személyében.
Megszületett az első ÉBM rendelet
Az Építési és Beruházási Minisztérium, Lázár János vezetésével a 2022. májusi kormányalakítással jött létre. A miniszter is jogosult jogszabályokat alkotni, amelyek rövidítése: ÉBM rendelet. Az első miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 2022. szeptember 17-i számában jelent meg, és épületenergetikai témájú.
Az építtetők további két év haladékot kaptak a közel nulla követelmények teljesítése alól
Az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Az energiatakarékos épületek létesítése az építtetők mellett mindenkinek az érdeke, hiszen a klímaválság miatt a minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség. Az energiahatékonyság szempontját egyáltalán nem veszi figyelembe az a legújabb jogszabálymódosítás, ami – többszöri haladékot követően – 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A változásnak viszont örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek, így valószínűleg több beruházást sikerül befejezni a megemelkedett költségek mellett is. A tájékoztatónk 2022.09.21-i frissítésből már megismerhető a 7/2006. TNM rendelet módosítása és annak hivatalos indokolása is. A cikkünkben összehasonlítással igyekszünk a közel nulla követelmény teljesítése mellett érvelni, hogy ha van rá anyagi lehetőségük, inkább ezt válasszák az építtetők.
Az Alkotmánybíróság nem a Balaton partvonalán történő építést tiltotta meg
Az Alkotmánybíróság egy 2022 júniusi döntésében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek a Balaton partját érintő beruházásokra vonatkozó előírásait vizsgálta. A sajtóban megjelent tájékoztatásokkal ellentétben az AB határozat nem építési tilalmat rendelt el a partvonal 30 méteres sávjában, hanem azt mondta ki, hogy a törvényi szinten szabályozott főszabályok alól nem lehet rendeleti szabályozással kivételeket tenni, és nem lehet gyengíteni az egészséges környezethez való alapjog garanciáit. A döntést és indokait az alábbiakban részletesen ismertetjük. A cikkünkben kitekintést adunk a Balatonra vonatkozó tervhierarchia átalakításának folyamatára is.
Petíciót indítottak az erdők megóvása érdekében: két nappal később már több mint 60 ezren írták alá
A petíciót elindító hat természetvédelmi szervezet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet szélesre nyitotta a kaput a védett területeken zajló fakitermelések előtt. Ezzel az ország energiaellátásának javítását indokként használva a védett természeti területen lévő értékes erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra. A fák vágáskorára és az erdők felújítására vonatkozó szabályokat is indokolatlanul felülíró rendelet emellett lehetőséget ad arra, hogy az agrárminiszter korlátozás nélkül dönthessen bármely erdő kivágásáról. A kormányrendelet példátlan módon veszélyezteti a védett hazai erdőket és az állatvilágot, és akár évtizedekkel is hátráltathatja országunk klímaváltozás hatásaival szembeni védekezését.
Szakmai felelősségbiztosítás a KATA adómódosítás tükrében
A kamarai tagok és regisztrálták döntő többségét hátrányosan érintette, a KATA adónem hirtelen, 2022. évi módosítása. Ezzel kapcsolatosan természetesen azonnal felmerültek, többek között, az alábbi kérdések: adózási formát kell váltani, vállalkozási formát kell váltani? Akár az adózási, akár a vállalkozási formáról beszélünk, a szakmai felelősségbiztosítás kérdését nem tudjuk elkerülni. Megfelelő odafigyeléssel és szakmai segítséggel a folyamatos biztosítási védelem fenntartható.
Helyi védett természeti területek - A jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása (2022. június)
Az utóbbi években az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához növekvő számban érkeztek beadványok olyan tervekről és fejlesztésekről, amelyek települési szinten védetté nyilvánított helyi értékeket – védett természeti (kulturális) örökséget – érintettek. Az önkormányzati rendeletek révén oltalmazott, helyi védelem alatt álló természeti területek kérdéskörét a biztoshelyettes és elődei az utóbbi 10 évben folyamatosan figyelemmel kísérték. jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása. Figyelemmel az emelkedő számú beadványokra a jövő nemzedékek szószólója elvi állásfoglalásban tekintette át és összegezte a helyi védelem alatt álló területekkel, értékekkel kapcsolatos előírásokat és Magyarország Alaptörvényéből eredő alapjogi kereteket.
Drasztikusan emelkedő kamatok és rezsiköltségek - Most még fontosabb az otthon biztonsága!
Az utóbbi csaknem fél évben egyre gyakrabban jelennek meg a hírek és persze a tényadatok is, a drasztikusan felfele ívelő energiaárakról, illetve az emelkedő hitelkamatokról. Ebbe a folyamatba illeszkednek a rezsicsökkentés átalakításáról szóló kormányzati döntések is. Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek a háztartások és a vállalkozások életét, hosszú távú stabilitását erősen befolyásolják.