04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?
Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.
07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai
Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.
08. A kártérítés speciális felelősségi alakzatai
A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.
02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés
A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.
09.4. A tulajdonos kötelezettségei. Az ingatlan használatához kapcsolódó költségek viselése, a közterhek viselése
A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és az ingatlan használatához kapcsolódó költségek.
09.2. A tulajdonos jogai
A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].
08.2. A felelős műszaki vezető feladatai és felelőssége
A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.
11.3. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás: az e-napló megnyitása (2013. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések)
2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. Ettől függetlenül az építkezés megkezdéséhez kapcsolódóan maradtak feladatok.
12. Tájékoztató a vállalkozó földmérői tevékenységekről
2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.
2. A minimális építőipari rezsióradíj megállapításának hatása a közbeszerzési eljárásokra
A 2013. július 1-től hatályos új jogszabályok alapján a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) előírja az építés tárgyú közbeszerzési eljárások esetében a minimális rezsióradíj vizsgálatát. Az építésügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a minimális építőipari rezsióradíj mértékét, amelynek a 2013. évre vonatkozó legkisebb mértéke az általános forgalmi adó nélkül 2 383 forint/óra.
16.4. A beépítés feltételei. A kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata az építési termék építménybe történő beépítése során
Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.
16.2. Építési termékkel kapcsolatos fontosabb fogalmak, magyar és EU jogszabályok
Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.