17. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása az új Ptk.-ban
Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.
09. Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk-ban
Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.
04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége
Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.
04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?
Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.
11. Fellebbezési eljárás
A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai
Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.
08. A kártérítés speciális felelősségi alakzatai
A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.
02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés
A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.
09.4. A tulajdonos kötelezettségei. Az ingatlan használatához kapcsolódó költségek viselése, a közterhek viselése
A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és az ingatlan használatához kapcsolódó költségek.
09.2. A tulajdonos jogai
A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].
02.6. Építésügyi igazgatási szakértő
Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.
08.2. A felelős műszaki vezető feladatai és felelőssége
A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
