Építésügyi engedélyezés

05.15. Az elvi engedélyezési eljárás

miczibela | 2008.09.09 06:28

2013. január 1-jével a külön elvi engedélyezési eljárás megszűnt. Az elvi engedélyek helyett az önkormányzatok kötelező tájékoztatás adási és konzultációs szolgáltatást nyújtanak, amelyek - az elvi engedélyekhez hasonlóan - a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e építési engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye volt, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére. Jelen leírás a még 2012. évben indult elvi engedélyezési eljárásokban érvényesülő szabályokat mutatja be.

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

miczibela | 2008.09.09 06:26

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.

06. Használatbavételi engedélyezési eljárás

miczibela | 2008.09.09 06:26

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől, 2016. január 1-jétől, illetve 2016. október 14. napjától is jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. A legtöbb esetben elegendő az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

07. Bontási engedélyezési eljárás

miczibela | 2008.09.09 06:25

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

02.4.1.1. Elsőfokú építésügyi hatóságok 2007-2012

miczibela | 2008.09.09 06:24

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

05.2.2. Mihez nem szükséges építési engedély? A hatályos jogszabályi lista

miczibela | 2008.09.09 06:24

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találhatjuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az alábbi cikkben a hatályos felsorolást találhatja meg, úgy, hogy jelezzük a 2013 óta bekövetkezett változásokat is. Ha kíváncsi, hogy mit építhet építési engedély nélkül, azt a cikk táblázatában megtalálhatja. A táblázat aktualizálva van, és magyarázatokkal is elláttuk.

04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

miczibela | 2008.09.09 06:23

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függetlenül valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek az általános közigazgatási rendtartásról (2016. évi CL törvény, Ákr.) rendelkezései például a hiánypótlás vagy az eljárás felfüggesztésének körében.

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

miczibela | 2008.09.09 06:23


Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

02.4. Építésügyi hatóságok

miczibela | 2008.09.09 06:22

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlottak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent: 197 általános, illetve 59 kiemelt hatóság látta el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett, majd az építésügyi hatósági rendszer 2020. március 1. napjával újabb mérföldkőhöz érkezett. A 2019. évi CX. törvény rendelkezett arról, hogy a jegyzői és kiemelt (járási) építésügyi hatóságok a kormányhivatalokban egyesültek egy építésügyi hatóságként. 2020. március 1. napjától, már kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látnak el építésügyi hatósági feladatokat.

01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

miczibela | 2008.09.09 06:21

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt