Előfizetés
02.1.3. Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól (1. rész)
A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.
04.2.2.5. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2021.01.01 - 2024.09.30)
Az egyszerű bejelentésre azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2021. január 1. napja és 2024. szeptember 30-a között megtett bejelentésekre, illetve kérelmezett hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat tartalmazza. A szövegben több résznél feltüntetjük a "Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2021-2023.) - Gyakran Ismételt Kérdések" elnevezésű segédanyagban található kérdések példáit. A jogszabály szövegét több helyen táblázatokkal próbáljuk áttekinthetőbbé tenni.
04.2.2.4. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2019-10-24)
Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2019. október 24. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
04.2.2.3. Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01, 2017-04-27, 2019-07-16)
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások a bevezetését követően több alkalommal is változtak. Attól függ, hogy melyik időállapot szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni, hogy mikor történt meg az egyszerű bejelentés, és ennek megfelelő időállapotú tájékoztatót olvassák el. Jelen tájékoztató a 2017. január 1. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, a 2017. április 27-étől és a 2019. július 16-ától hatályos változásokkal.
04.2.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-07-01 - 2016-12-31)
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
04.1.2. A régi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet)
Ugyan a régi Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) már felváltotta az új, 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (mi ezt nevezzük 2024. október 1-jétől Eljárási kódexnek), azonban a szabályozási átmenet miatt továbbra is releváns lehet taglalni a régi Eljárási kódex sajátosságait. Következő cikkünkben pedig már részletesen olvashatnak az Eljárási kódex alapvető sajátosságairól. A régi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások 2012. év előtti szabályait, továbbá a hatályos építésügyi engedélyezési és építésfelügyeleti szabályokat összefoglalóan, egységes formátumban tartalmazza. Az Eljárási kódexet gyakran Engedélyezési kódexnek is szokták nevezni.
04.2.2.1. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-01-01 – 2016-06-30)
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
05.3. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?
Az építkezéseknél gyakori probléma, hogy a kivitelezés során el kell térni a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációtól. Ennek többféle oka lehet, egészen az anyagi indokoktól, a kivitelező, vagy az építés egyéb szereplőinek felületesebb munkavégzésén át az építtető igényeinek megváltozásáig. A gyakorlati példákat tekintve meg kell állapítsuk, hogy a magyarországi építkezések döntő többségében mindig van valamilyen eltérés az építési engedélyezési tervtől.
21. Hatósági bizonyítványok szabályai
Tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez hatósági bizonyítványt kell beszerezni. A használatbavétel tudomásulvételének igazolására is a hatósági bizonyítvány szolgál. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság mellett 2020. március 18. napjától már a polgármester is rendelkezik hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó hatáskörrel. Az alábbi összefoglaló a 2020. június 18-i módosításokat is tartalmazza.
04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?
Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.
04.4. Építési jogosultság nélküli építési engedély
Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.
04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése
Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.