02.6. Építésügyi igazgatási szakértő
Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.
01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat
A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.
01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete
A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.
21. Hatósági bizonyítványok szabályai
Tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez hatósági bizonyítványt kell beszerezni. A használatbavétel tudomásulvételének igazolására is a hatósági bizonyítvány szolgál. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság mellett 2020. március 18. napjától már a polgármester is rendelkezik hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó hatáskörrel. Az alábbi összefoglaló a 2020. június 18-i módosításokat is tartalmazza.
04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?
Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.
04.4. Építési jogosultság nélküli építési engedély
Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.
04.2.3.2. ÉTDR tájékoztató ügyfelek részére
Az ÉTDR használata során számtalan gyakorlati kérdés merül fel. Ez az összeállítás ezen kérdésekre próbál választ adni az ügyfelek részére.
02.1.1. Az állam építésügyi feladatai
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint a települési önkormányzatok építésügyi feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2022-ben az építésügy hosszú idő után újra, külön minisztériumot kapott Építési és Beruházási Minisztérium néven, amelyet rövid időn belül felváltott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése
Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.
04.2.8. Helyszíni szemlére vonatkozó előírások
A helyszíni szemle tartásával tud ténylegesen meggyőződni arról a hatóság, hogy az ingatlanon milyen építmények találhatók, és ott milyen építési tevékenység folyik. Az építtető pedig a helyszíni szemle garanciális szabályainak alkalmazásával tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ingatlan körülményei, állapota lehetővé teszik az általa kérelmezett engedély kiadását, illetve, hogy érvényesíteni tudja ügyféli jogait. A helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezések az Ákr. hatályba lépésével, 2018. január 1. napjától módosultak.
04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás
Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.
05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
