02.7.6. A kiemelt beruházásokra vonatkozó felhatalmazó és átmentei rendelkezések

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A Méptv. kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.

02.7.5. A közcélú kiemelt beruházásokra vonatkozó általános többlet kedvezményrendszer elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közcélú kiemelt beruházásokra olyan kedvezmények is vonatkoznak, amelyeket a magáncélú kiemelt beruházások esetében nem lehet alkalmazni. A kizárólag a közcélú kiemelt beruházásokra kedvezményeit az alábbiakban soroljuk fel.

02.7.4. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer anyagi jogi elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.

02.7.3. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer közigazgatás-szervezési (adminisztratív) elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. A kiemelt beruházások általános kedvezményrendszerének adminisztratív elemeit az alábbi tájékoztatóban találhatják meg.

02.7.2. Kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer eljárásjogi elemei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

02.7.1. Kiemelt beruházássá nyilvánítható építési beruházások esetkörei

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.

Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése - Gyakran Ismételt Kérdések (72 darab) - Frissítve: 23.06.01.

Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. A felmerülő kérdéseket 2021-től bejelentett egyszerű bejelentések tekintetében járjuk körül.

A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük.

Az alábbi GYIK jelenleg 72 darab kérdést és választ tartalmaz.

Példák a megválaszolt kérdésekre:

2.3. Lehet-e lakóépületet építeni olyan övezetben, ahol a HÉSZ szerint lakóépület nem építhető?

2.11. Lehet-e egy ingatlanon több lakóépületet is építeni egyszerű bejelentéssel, ha a HÉSZ szerint csak egy darab lakóépület (vagy főépület) létesíthető?

3.4. Lehet-e irodát, üzletet tartalmazó épületet építeni bejelentéssel?

3.10. A lakóépület és a mellette elhelyezkedő garázs tetőszerkezetének cseréje egyszerű bejelentés alapján történik?

4.2. Lehet-e ütemezni az építkezést, épületrészenként megtenni az egyszerű bejelentést? 

4.6. Milyen jogaik vannak a szomszédoknak egyszerű bejelentés esetében?

5.2. Lehet-e nagyobb alapterületű lakóépületet építeni, mint amire a bejelentés szólt?

6.10. Mikor nem kötelező a tervezői művezetés egyszerű bejelentés esetében?

7.7. Mi a következménye annak, ha valaki újabb bejelentés nélkül tér el a bejelentési dokumentációtól (azon esetekben, amikor kötelező maradt a módosított dokumentáció feltöltése)? Esetleg először megcsinálja, és utána tölti fel a dokumentációt?

8.11. Építés-szerelés (ÉPSZER) biztosítás esetében szükséges ezen felül felelősségbiztosítást kötni?

9.3. Megszerezhető-e a hatósági bizonyítvány valamennyi fővállalkozó kivitelező nyilatkozata nélkül?

9.4. Kaphat-e hatósági bizonyítványt az épület, ha a kétlakásos épületből csak az egyik lakás készült el?

ÚJ VAGY MÓDOSÍTOTT KÉRDÉS-VÁLASZ:

6.4. Kell-e kötelezően műszaki ellenőrt alkalmazni, ha az egyszerű bejelentés alapján a természetes személy építtető saját döntése alapján vezet építési naplót?

A segédlet ára 5.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_83}

Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.

Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, vagy az Építésijog.hu Éves Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:

02.1.8. Tervtanácsok rendszere, feladatai (4.). A tervtanácsi vélemény

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat negyedik részében az építészeti tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?

02.1.7.Tervtanácsok rendszere, feladatai (3.). A tervtanácsi eljárás megindítása

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat harmadik részében az építészeti tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre kaphatnak választ: van-e határidő a dokumentáció benyújtására, a tervtanács milyen határidővel bírálhatja el a terveket, mennyibe kerül a tervtanácsi eljárás?

02.1.6.Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.). Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).

02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

05.2.1. Mihez nem szükséges építési engedély? Az engedélyhez kötöttség előírásainak változásai

2013 előtt azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell kérnünk vagy bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától – az épület térfogatának fogalma miatt – több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni. 2024. október 1-jétől egy új logika mentén kell meghatároznunk, hogy milyen hatósági döntésre lehet szükségünk az építkezés megkezdése előtt.