Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az építésfelügyeleti hatóság a jövőben nem szabhat ki építésügyi bírságot. 2022. január 11-étől az Építésügyi bírság rendelet az OTÉK változásai miatt a bruttó térfogat kifejezések helyett a térfogat kifejezés használatát vezeti be, valamint a jogalkotó egy nyelvtani hibát is kijavított.

A Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) 2022. januárjában több ponton is módosult. Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) mellett az Üvegkapu bevezetése miatt is változtak az előírások.

Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületekkel kapcsolatos előírások sem maradhattak ki a 2022. januári módosításokból. Az utóbbi évektől eltérően nem találunk nagy terjedelmű átalakításokat a szabályrendszerben, de az építtetők számára lényeges új előírások azért vannak a salátarendeletben (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet).

Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az Eljárási kódexben jellemzően szövegpontosítások, illetve más jogszabályokban történt változások miatti átvezetések kerültek. Tartalmi változás leginkább a hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos szabályozásban történt. Az alábbi tájékoztatásban az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendeletben rögzített változásokat is bemutatjuk.

Az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2022. januárjától hatályba lépő változások az építésfelügyeleti hatóság eljárásait is érintik. 2022. január 11-étől kizárt, hogy az építésrendészeti eljárás kérelemre induljon, vagyis például a szomszédok panaszait az építésfelügyeleti hatóság nem köteles megvizsgálni.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 1. számú melléklete sorolja fel, hogy milyen építési tevékenységekhez nem szükséges építési engedély. A 2021. decemberi építésügyi salátarendelet az OTÉK bővítéshez kapcsolódó változásaihoz kapcsolódóan beiktatott egy bővítéssel járó, de mégis engedély nélkül végezhető építési tevékenységet. A változások között a lapostetős épületekre vonatkozó speciális rendelkezésekkel is találkozhatunk.

Az OTÉK legutóbbi jelentős módosítása 2021. július 16-án lépett hatályba, amely elsősorban a településrendezési eszközöket érintette. A 2022. január 11-étől hatályos módosítás jellemzően a fogalommeghatározásokban történt, így például a helyreállítás köre jelentősen szűkült. Az új fogalmakkal talán véglegesen eldőlhet, hogy mi minősül bővítésnek, de természetesen maradtak nyitott kérdések.

A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.

2022. január 1-től kezdve a Katasztrófavédelemhez tartozó minden hatósági eljárás elektronikusan intézendő. A rendszer alapvetően felváltja a jelenlegi papír alapú, ’e-papír’ és ’tárhely’ rendszerek használatát, bár bizonyos esetekben természetes személyek számára meghagyva a papír alapú ügyintézés lehetőségét. Fontos azonban, hogy a rendszer bevezetése nem érinti az építésügyi eljárásokhoz kapcsolódó ÉTDR rendszer használatát, attól teljesen független, és más ügyekre szolgál.

A veszélyhelyzeti építésügyi rendelkezéseket a 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazta, amely 2020. december 30. napján lépett hatályba. A veszélyhelyzeti előírások alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő beruházásokra egyedi szabályok kellett alkalmazni. 2021. december 1. napjától az összes korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezték, de megmaradtak a veszélyhelyzeti rendelkezések. Sajnos az új jogszabályok nem pontosították a korábbi, kérdéses előírásokat.

A Magyar Közlöny 210. számában megjelent a 2021. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 56/2021. (XI. 19.) ITM rendelet. A jogszabályi mérték 8,8 %-os növekedést mutat a 2020. évi összeghez képest.

Az Építési törvényben 2020-ban jelent meg a rozsdaövezeti akcióterületek szabályozása, amit 2021-ben a Kormány határozata követett a területek kijelölésének pontos eljárásrendjéről, benne a Rozsdaövezeti Bizottság felállításáról. Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében került sor az első városi „tartalékterület” fejlesztési célú kijelölésére a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelettel.

Az építőiparban 2022. januárjától tervezik bevezetni az Építőipari Monitoring - és Adatszolgáltató Rendszert, rövidebb nevén az Üvegkapu rendszert. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy az Üvegkapu rendszernek milyen hatása lehet az építőipari felelősségi kárrendezésben.

2020 júliusától hatályos az a miniszteri rendelet, amely a lakások villamos berendezésén felülvizsgálatát írja elő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Erről a jogszabályi kötelezettségről nagyon kevesen tudnak, amelynek valószínűleg az az oka, hogy nincs konkrét jogszabályi szankciója a tulajdonos mulasztásának. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy egy jogszabályi kötelezettség minden esetben polgári jogi felelősséget is keletkeztet.

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”. Az Üvegkapu-rendelet 2022. február 19-étől módosult első alkalommal: szűkítették a kötelező alkalmazás körét.

Az elektronikus építési napló rendszerhasználati díjait 2014-ben állapították még, és azóta nem is változtak. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben található korábbi melléklet szerinti díjak a beruházásokat ugyan megkülönböztette a beruházás mérete szerint, de a legkisebb és az egymilliárd forint feletti építkezés díja között megközelítőleg húszezer forint volt a különbség. Az Üvegkapu Rendelet (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) által beiktatott új táblázat 50 %-kal csökkentette a 100 millió forintos számított építményértékű beruházások költségét. Az ennél nagyobb beruházások releváns díjemeléssel fognak találkozni.

A 2021. júliusa előtti gyakorlathoz képest teljesen új előírás, hogy a településterv és az ahhoz készítendő megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmi és műszaki követelményei nem kizárólag jogszabályban vannak meghatározva. A Miniszterelnökséget vezető miniszter már közzétette az ún. Településtervezési Szabályzat, amely a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza.

Az OTÉK III. fejezete tartalmazza az építmények létesítési előírásait, és itt találhatjuk meg a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket is. 2021. júliusában a rendelkezések kiegészültek az építmények rendeltetéséhez tartozó akusztikai követelményekkel.

Az építési telken az építési határvonalak körülhatárolják az építési helyet (tulajdonképpen egy területrészt a telken belül), ahová az épületünket elhelyezhetjük. A beépítési módot pedig az építési hely és a telek viszonya határozza meg, tehát alapesetben nem az épület pozíciója az, amely a beépítési módot meghatározza, hanem az építési helyé. Az építési helyet az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része kell, hogy körül vegye. Ezeket az előírásokat nem egységesen alkalmazták, ezért az OTÉK 2021. július felülvizsgálata az építési hely meghatározásának szabályaira is kiterjedt. Itt érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jövőben már a szomszédos ingatlanok felöli homlokzatra is elhelyezhető a meglévő épület hőszigetelése.

A szintterület számítása sok vitát váltott ki már eddig is a hatóságok és a tervezők között. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg a jövőbeni vitákat nem fogja megszüntetni, de egyértelműen növeli a tervezők mozgásterét. Az OTÉK alapján az önkormányzatok sajátos szintterület-számítási előírásokat is megalkothatnak, amellyel valószínűleg több képviselő-testület fog élni.