Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A jogalkalmazás során problémákat vetett fel a beépítési magasság számításának OTÉK rendelkezése. A korábbi előírás szerint nem volt egyértelmű, hogy az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság alkalmazásával van erre lehetőség, vagy ezek körül a helyi építési szabályzatnak „választania kellett”. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg elméletileg egyértelművé teszi, hogy milyen építési követelményt lehet alkalmazni. Az OTÉK-ba bekerült az egyes önkormányzatok által már használt utcai légtérarány fogalma is.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásaihoz kapcsolódóan a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Tervtanácsi rendelet) is módosításra került. A Tervtanácsi rendelet szövegében szinte kizárólag a településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetéseket találunk, de van egy nagyon lényeges, a tervtanácsok hatáskörét is befolyásoló változás is. A cikkben kitérünk az állami főépítész feladatkörének kiegészítésére is.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásai módosították a település arculatának, a településkép alakításának szabályait is. A településképi véleményezési eljárás tekintetében az Eljárási kódex is tartalmaz előírást, de a két jogszabály előírásaiban nincs teljes összhang.  

A településrendezés gyakorlati részleteit is érintő egyik legfontosabb kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). A jogszabályi hierarchia szerint az OTÉK magasabb rendű jogszabály, mint a helyi építési szabályzatok, azonban vannak olyan esetek, amikor maga az OTÉK engedi meg a rendelkezéseitől eltérő HÉSZ előírás megalkotását. Az OTÉK és a HÉSZ-ek viszonyát szabályozó előírások is változtak 2021. júliusában.  

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény indította el az utóbbi évek legátfogóbb építési jogi változásait. A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatt az ágazati jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. A törvény szerinti új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét az új „Településrendezési kódex” (419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet) tartalmazza. Az alábbi cikkben érintett salátarendelet az OTÉK mellett több mint 70 építésügyi témájú kormányrendeletet is módosított.

Az egyre népszerűbb megújuló energiaforrások időben és mennyiségben változó energiatermelése miatt aktuális kérdés, hogy a megtermelt energia hogyan tárolható. 2021-ben a kormány a közösségi energiarendszer jogi alapjainak megteremtésével és pályázati programokkal támogatja az energiaközösségek, a megújulóenergia-közösségek és az aggregátorok létrejöttét, amik segítségével a megtermelt energia egy része helyben hasznosítható. A termelés helyéhez közel felhasznált energia növeli az ellátásbiztonságot és csökkenti az energia szállításával járó veszteségeket.  

A GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását. Ennek keretében kerül sor a Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztal alakuló ülésére. A Kerekasztal megnyitó előadását Dr. Palkovics László Miniszter Úr fogja tartani.

  Az Építésijog.hu és az Artifex Kiadó Kft. által szervezett konferencia és webinárium az új településrendezési jogszabályi rendszerről, valamint az építésügyi és településképi követelmények változásairól szól. A 2021. szeptember 7-i eseményen személyesen is részt vehet, vagy figyelemmel kísérheti online közvetítésünket. A rendezvényt a Magyar Építész Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara is akkreditálta. A rendezvény előadásait SZEPTEMBER 15-ig meg lehet tekinteni, és a kamarai pontok is megszerezhetők eddig az időpontig.  

A hatósági épületek a több lépcsőben szigorodó épületenergetikai előírások előfutárai voltak már 2016 óta. A meglévő hatósági épületek esetén az elsők között kellett alkalmazni a költségoptimalizált követelményszintet, új hatósági épületek esetén pedig a közel nulla energiaigény követelményszintet. 2022. január 1-től a kormányzati épületek lesznek az újabb szigorítás előfutárai: megnyitják a közel nulla energiaigényű felújítások korszakát.

Ahogy arra az elmúlt években megszokott gyakorlatnak megfelelően is volt lehetőség, meghatározott esetekben a jövőben is lesz lehetőség az általános egyeztetési eljárástól eltérő, rövidebb és egyszerűbb eljárások lefolytatására a településtervek készítése vagy módosítása során. Alapesetben egy új településterv készítése, vagy a meglévő módosítása általános egyeztetési eljárást kell lefolytatni, mely a korábbi gyakorlatban alkalmazott teljes eljárásnak felel meg. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy az új szabályok mikor lépnek hatályba.

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett módosításával a településrendezésben is bevezetésre került az E-TÉR felület, vagyis az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer. AZ E-TÉR – az ÉTDR-hez hasonlóan – a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett, elektronikus ügyintézésre alkalmas digitális egyeztető felület. Ide kerülnek feltöltésre azok az adatállományok, dokumentumok, melyek a településtervek elkészítéséhez vagy módosításához szükségesek, vagyis a jövőben közvetlenül innen kérhető meg egyszerűen és digitálisan, szerkeszthető formában a szükséges adatszolgáltatás.

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) VI. fejezetének alcímei: Az összevont telepítési eljárást, A telekalakítás és cseretelek-adás, A településrendezési kötelezés, A közterület-alakítás. Az alábbi cikkben összefoglaljuk a 2021. júliusától ezen településrendezési saját jogintézmények szabályozásában bekövetkezett változásokat.

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett új rendelkezéseinek végrehajtására kiadott új Településrendezési kódex előírásai merőben új jogszabályi környezetet teremtettek a települések helyi építési szabályozásában. A települések épített környezetének szabályozásában azonban továbbra is megmarad a minőségi (arculati) és mennyiségi típusú szabályok ketté választása. A 2016. évben hatályba lépett szabályoknak megfelelően a jövőben is önálló dokumentumokban kerülnek meghatározásra a település arculatának, a településkép alakításának szabályai. Jelen cikkben összefoglaljuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó új előírásokat is.  

Az Étv. módosítása kapcsán már írtunk részletes tájékoztatót arról, hogy a településrendezésben a jövőben az eddigi négy tervfajta helyett (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) két tervtípus lesz egy fejlesztési és egy rendezési típusú. A 2021. július 17. napjától hatályos új Településrendezési kódex tartalmazza az új tervtípusokra vonatkozó részletszabályokat is.

Korábban tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt (a jogalkotási folyamatról szóló cikkünk itt olvasható), melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell majd elvégezniük. Ezt követően az új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét tartalmazó új kormányrendelet, „Településrendezési kódex” került megalkotásra. Az új jogszabály átveszi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Településrendezési kódex) helyét.

A 2021. évi XXXIX. törvény átalakította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek során a helyi építési szabályzatokból (HÉSZ) figyelembe vehető rendelkezéseket. Az Étv. korábbi 13. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeket neveztük „csonka HÉSZ”-nek, amelynek 2021. július 1. napjától új szabályozása van. Az új felsorolás azonban csonkára sikerült; egy nagyon fontos elem maradt ki belőle, amelyet szerencsére a jogalkotó még időben észlelt.

Egy család számára az építkezés, vagy egy nagyobb volumenű felújítás sokszor a legnagyobb anyagi megterhelést jelenti. A jelenlegi helyzet ezt az állapotot csak tetőzi azzal, hogy az építőanyagok és munkadíjak drasztikusan megdrágultak. A beruházások finanszírozása sok esetben hitelből történik, a folyamatos drágulás miatt az igényelt hitelösszegek is egyre nőnek.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényben a reklámok tekintetében is előírásokat rögzített. A reklámberendezések tulajdonosai újabb kedvezményeket kaptak.