Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Létezik költséghatékony tűzvédelem? – Mit védünk és mennyiért? – Mi tartozik a tűzvédelmi költségekhez? – Hol bújik el a tűzvédelmi költség? Tervezés, kivitelezés, használat és hatékony üzemeltetés?

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat harmadik része bemutatja, hogy a CSRD alapján a vállalatok milyen hiteles adatokkal támaszthatják alá a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseiket a társadalmi és vállalatirányítási témában.

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat második része bemutatja, hogy a CSRD alapján a vállalatok milyen hiteles adatokkal támaszthatják alá a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseiket a környezetvédelmi témában.

A területi közigazgatás működésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet – közel harminc másik jogszabály mellett – érintette az új Településrendezési kódexet (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) is. 2023 márciusától a szakmai konzultációt már úgy kell lefolytatni, hogy annak részleteit az eljáró hatóság is megismerhesse. Az ÉTDR kötelező alkalmazásával zajló konzultáció garantálhatja, hogy a főépítész által megismert és a ténylegesen megvalósuló tervek ne térhessenek el egymástól.

A kormányhivatalok gyakorlati tapasztalatai alapján született meg a területi közigazgatás működésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet. A jogszabály közel harminc jogszabályt módosított. Egyebek mellett a járdák építésének engedélyezése a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közlekedési szakterületéhez került, és bővült a települési jegyzők Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul használatával kapcsolatos kötelezettsége is. Nagyon lényeges, hogy a régi és az új Településrendezési kódex rendelkezései közé is új előírások kerültek, amelyeknek a mindennapi ügyintézés során lesz jelentőségük. A jogszabály rendezi az OTÉK korábbi időállapota alkalmazhatóságának kérdését is.  

Az energetikai tanúsító felelős az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, és a valós állapotnak megfelelő tartalomért. Ennek ellenére növekvő tendenciát mutat a nem szakszerűen elkészített - helyszíni bejárás nélküli, nem a valóságnak megfelelő állapotokat tükröző - tanúsítványok száma. Fontosnak tartjuk összegezni, hogy miért és hogyan kell szakszerű energetikai tanúsítványt készíteni.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a kormany.hu oldalon 2023. március 1. napján közzétette a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. A 79 oldalas koncepciót, hamarosan követnie kellett volna az Országgyűlés által tárgyalható törvényjavaslatnak, hiszen a koncepció szerint az új kerettörvény 2023. július 1. napján lépett volna hatályba. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése pár nap alatt lezajlott, és 2023. október 18-án már be is terjesztették a parlamentnek T/5662. szám alatt. Az Építésijog.hu ebben a cikkében folyamatosan figyelemmel kísérjük a magyar építészetről szóló törvény megalkotásának lépéseit, így a hatályba lépésekor az érintettek már pontos ismeretekkel fognak majd rendelkezni az új előírásokról.

2023 év elején számos, a vízhigiéné területét érintő jogszabály változott. Ezek közé tartozik az un. Legionella-rendelet változása is, mely érthetőbbé és szakszerűbbé teszi a Legionella baktérium által okozott fertőzési kockázat kezelését épületeinkben. Mit kell tennie az irodaházak üzemeltetőinek a legionárius betegség megelőzése érdekében?

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket.

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket. A cikksorozat 2. része a stratégiai környezeti vizsgálatra és a lakossági fórumra vonatkozó változásokkal foglalkozik.

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket.

Az orosz-ukrán háborúra tekintettel a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályokat kell alkalmazni a külfejtéses művelésű bányatelekkel kapcsolatos, továbbá a Natura 2000 területek kiemelt fontosságú közérdeknek minősülési szabályai vonatkozásában. A Kormány a nemzetgazdaság részére történő ásványi-nyersanyagellátás biztosítása érdekében az egyes törvényi és kormányrendeleti szabályoknak veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletet alkotta meg.

2023 januárjában megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvény tervezetet. Nem ez az első alkalom, amikor a hazai építésügyi jogalkotásnál előkerül a biztosítás, felelősségbiztosítások kérdése. Gondoljunk csak például a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletre, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről, mely mind a tervezők, mind a kivitelezők részére kötelező felelősségbiztosítást írt elő (majd részben törölt el).

A csapvíz minőségét ezentúl a vízvételi helyen, azaz a csapoknál is ellenőrizni fogják. Fontos tudni, hogy az ivóvíz minőségéért nem csak a szolgáltató, hanem az épület tulajdonosa, az üzemeltető és a munkáltató is felelős. Ezért különös figyelmet kell fordítani minden olyan ivóvízhálózatba épített berendezés kiválasztására, ami az ivóvíz minőségét ronthatja. Kiemeleten fontos az ivóvíz ólomkoncentrációjának minimalizálása. Ivóvízhálózat felújításakor már most figyelni kell a 2036-os célértékekre.

Az önkormányzatok és a vízgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a települések felkészítése a klímaváltozás kihívásaira, miközben felhasználjuk a vízben rejlő lehetőségeket a települési fejlesztéseknél. Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT) egy szakpolitikai alapdokumentum, amely meghatározza a települési önkormányzat vízgazdálkodási feladatait és kötelezettségeit, összehangolja a feladatokat a településfejlesztéssel, adatbázist biztosít a település vízgazdálkodással összefüggő területeiről (forrás: MASZESZ, OVF).

Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a településtervezésre és -rendezésre vonatkozó joganyag 2021-es átfogó módosítása kapcsán összegezte a területhasználat települési szintű szabályozásának alapjogi vonatkozásait és a jogalkotást és a jogalkalmazást támogató javaslatokat is megfogalmazott.

A Kormány az orosz–ukrán háború okozta építőipari alapanyagár-növekedés hatásait szeretné csökkenteni egy 2023 januári veszélyhelyzeti rendelettel. A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a vállalkozók részéről vállalt normál üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények erejéig a közbeszerzés alapján megkötött szerződések tekintetében szerződésmódosításra kerüljön sor. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező egy bizonyos mértékig árat emelhet. A közbeszerzési törvény egyébként nagyon szigorú feltételek mellett teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ezektől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési és építési tevékenységük során. A cikksorozat harmadik részében azokat a rendelkezéseket mutatjuk be, amelyekkel az önkormányzatok további határidőt kaptak a településrendezési terveik elkészítésére. A rendelet felülírta a Plázastop egyes követelményeit is.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési és építési tevékenységük során. A cikksorozat második részében a településrendezési illeszkedésre vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket mutatjuk be. Egyes telkekre de facto építési tilalom került bevezetésre.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési, telekalakítási és építési tevékenységük során. A cikksorozat első részében a telektömbre, tömbtelekre vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket mutatjuk be.