Világörökségi helyszínen található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 19:45

Közzétéve: 2018. január 21. vasárnap, 19:30

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.

Részletek »

Szolgalmi jog utólagos megállapítása esetében is járhat kártalanítás

Szerző: dr. Mátyás Mónika dr. Mátyás Mónika

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 16:20

Közzétéve: 2018. január 21. vasárnap, 16:20

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábbi rendelkezése szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Egy vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítása iránti eljárás kapcsán vizsgálata azt az Alkotmánybíróság, hogy a kártalanítási igény kizárása nem járt-e a tulajdonhoz való jog sérelmével.

Részletek »

Helyi jelentőségű védett természeti emléket érintő építési tevékenység engedélyezésének szempontjai

Szerző: dr. Mátyás Mónika dr. Mátyás Mónika

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 15:27

Közzétéve: 2018. január 21. vasárnap, 15:27

Egy helyi védett fa mellett végzendő építési tevékenység kapcsán a Kúria rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Egy természetvédelmi egyesület és a fát is kezelő ingatlan tulajdonosa alkotmányjogi panaszukban kérték a jogerős ítélet megsemmisítését arra hivatkozva, hogy az építési tevékenységet egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósulna meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az adott ügy az ún. visszalépés tilalmának egyedi ügyekben történő alkalmazását érintette.

Részletek »

A TSZSZ szakvélemény felhasználása a bíróságon

Szerző: Dr. Tarján Katalin

Utolsó frissítés: 2018. január 29. hétfő, 17:35

Közzétéve: 2018. január 21. vasárnap, 11:14

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

Részletek »

A tűzeseti hatósági bizonyítványra vonatkozó új jogszabály: a 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

Szerző: Veresné Rauscher Judit Veresné Rauscher Judit

Utolsó frissítés: 2018. január 16. kedd, 20:54

Közzétéve: 2018. január 16. kedd, 20:54

Fontos tudni, hogyha tulajdonukban a tűz következtében kár keletkezett - függetlenül attól, hogy volt-e tűzvizsgálati eljárás vagy nem - hatósági bizonyítvány kérhető. Amennyiben lakásunkban történt tűzeset, de nem volt tűzoltók általi beavatkozás, és várhatóan a kárunkat érvényesíteni szeretnénk a biztosító felé, úgy utólagos tűzesetként érdemes bejelenteni azt az illetékes tűzoltóság felé.

Részletek »

Több területen helyezhetők el a háztartási méretű kiserőművek

Szerző: Valánszki Sára

Utolsó frissítés: 2018. február 12. hétfő, 21:04

Közzétéve: 2018. január 16. kedd, 19:59

A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.

Részletek »

Miniszteri előzetes településképi vélemény kell az állami beruházásokhoz

Szerző: Valánszki Sára

Utolsó frissítés: 2018. február 12. hétfő, 21:23

Közzétéve: 2018. január 16. kedd, 19:23

2018. január 5-étől új településképi eljárással bővült a településkép-védelmet szolgáló eszközök köre. A Kormány bevezette a központi költségvetési szervek által megrendelt építési beruházások előtt lefolytatandó előzetes településképi véleményezés kötelezettségét. Az előzetes településképi véleményt a Miniszterelnökséget vezető miniszter adhatja ki. Az új jogintézmény érinti egyebek mellett a tervtanácsi eljárásokat is. A MÉK Elnöksége kormányrendelettel kapcsolatosan állásfoglalást fogadott el, amely a tájékoztató végén olvasható.

Részletek »

Településképi kötelezés csak figyelmeztetést követően rendelhető el

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018. február 12. hétfő, 20:40

Közzétéve: 2018. január 08. hétfő, 19:12

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.

Részletek »

Papír alapon már nem terjeszthető elő építésügyi kérelem

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 11:17

Közzétéve: 2018. január 03. szerda, 17:29

A 2018. év újra jelentős változásokkal indul a közigazgatásban, és így az építésügyben is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése a legjelentősebb újdonság, amely következtében az Eljárási kódexben is módosítások történtek.

Részletek »

Építésügyi jogszabályok változása az Ákr. hatálybalépése következtében

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018. február 07. szerda, 17:08

Közzétéve: 2018. január 03. szerda, 17:22

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése minden ágazati jogszabály módosítását maga után vonta, így az építésügyi jogszabályokat is érintette. Az építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó módosítások közül a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet és a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet érintő változásokról igyekszünk a következőkben tájékoztatást adni.

Részletek »