12. Bírósági felülvizsgálat

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 06. szombat, 17:18

Közzétéve: 2014. április 23. szerda, 16:53

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Ha a hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek vagy, ha fellebbezési eljárás során már született másodfokú döntés, akkor az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) kereset benyújtásával a bíróságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. Fontos, hogy a fellebbezéssel ellentétben, a bírósági felülvizsgálat csak jogszabálysértésre hivatkozva kérhető. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szembeni felülvizsgálati eljárás szabályai eltérőek, így például a kereset benyújtására is csak 15 nap áll rendelkezésre.

1.
Ki nyújthatja be a keresetet?

A közigazgatási per indítására jogosult:
- az ügyfél
- a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta [1952. évi III. tv. 327. § (1)-(2) bek.]. Vagyis az alperes mindig a másodfokú döntést hozó hatóság lesz (építésügyi hatósági ügyekben a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala).

Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha a határozat az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban a törvénysértés orvoslására megállapított határidő elteltét követően sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek [1952. évi III. tv. 327/A. §].

2.
Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be?

Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető
- ha nincs helye fellebbezésnek – az egyezséget jóváhagyó határozat kivételével – vagy
- ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette [2004. évi CXL. tv. 109. § (1) bek.].

A végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha a Ket. alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé [2004. évi CXL. tv. 109. § (1a) bek.].

3.
Milyen határidővel nyújtható be?

A keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni [1952. évi III. tv. 330. § (2) bek.].

Ha a Ket. szerint – az ügyfél szerződésszegése folytán – a hatósági szerződés hatósági határozatnak minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat végrehajtásának elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől kell számítani [1952. évi III. tv. 331. § (4) bek.].

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő [1952. évi III. tv. 331. § (5) bek.].

4.
Hová kell benyújtani a keresetlevelet?

A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírságnak címezve [1952. évi III. tv. 330. § (2) bek.].

Ha a fél – törvény rendelkezése ellenére – a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervnek. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották [1952. évi III. tv. 331. § (1) bek.].

Ha a fél igazolja, hogy a keresetlevelet az elsőfokú határozatot hozó szervnél határidőben benyújtotta, a keresetlevél és az ügy iratai azonban a felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a bíróság az igazolással egyidejűleg hozzá eljuttatott eredeti szövegű keresetlevelet az általános szabályok szerint közli az alperessel, intézkedik az iratok és az alperes nyilatkozatának beszerzése iránt, a mulasztó közigazgatási szervet pedig pénzbírsággal sújthatja [1952. évi III. tv. 331. § (2) bek.].

5.
Mit kell tartalmaznia a keresetnek?

A keresetlevélnek tartalmaznia kell
- az eljáró bíróságot;
- a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
- a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát;
- a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét;
- ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást [1952. évi III. tv. 121. § (1) bek., 330. § (1) bek.].

A döntés felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető [1952. évi III. tv. 330. § (2) bek.].

Ki kell emelnünk, hogy - ellentétben a fellebbezéssel - az ügyfélnek meg kell jelölnie, hogy szerinte mely jogszabályhely alapján jogszabálysértő a közigazgatási döntés. A kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási perben is érvényesül.

A felperes által megjelölt jogszabálysértés szabja meg a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a bíróság a közigazgatási határozatot felülvizsgálhatja. Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem teljes körű, annak irányát a felperes által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. Hiába találná a bíróság más okból jogszabálysértőnek az alperesi határozatot, arra nem alapíthatja a döntését. (Ez természetesen nem vonatkozik a hivatalból észlelendő jogszabálysértésekre.)

A felperes a jogszabálysértés körében konkrét jogszabályi rendelkezés megsértését is megjelölheti, ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez a megjelöléshez kötve van a bíróság. Különösen akkor nincs kötve a bíróság a fél nyilatkozatához, ha az tévedésen alapul, illetőleg nem fedi a fél valóságos akaratát. Nem akadálya a felülvizsgálatnak az, ha a fél a keresetlevélben nem jelöli meg azt a konkrét jogszabályhelyet, amelyre a keresetet alapítja, de keresetéből a kifogásolt jogszabálysértés egyértelműen megállapítható. A közigazgatási perekben is érvényesül az az elv, amely szerint a kérelmeket, nyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni.
Ha a felperes jogszabálysértésre hivatkozva a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kéri, ezzel értelemszerűen a közigazgatási határozat indokolási részét is támadja. Nem kizárt az sem, hogy a felperes keresetlevelében kizárólag a határozat indokolási részének felülvizsgálatát kérje [2/2011. (V. 9.) KK vélemény].

A közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálata tehát csak jogszabálysértésre hivatkozva kérhető. A felperes a keresetében hivatkozhat:
- anyagi jogszabálysértésre;
- eljárási jogszabálysértésre;
- arra, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték.

A bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Ugyanakkor a közigazgatási ügy tárgyával közvetlen összefüggésben nem lévő eljárási szabálysértés is kihathat az ügy érdemére [1/2011. (V. 9.) KK vélemény].

6.
Milyen költségei vannak a kereset benyújtásának?

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással – kivéve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos – 30 000 forint [1990. évi XCIII. tv. 43. § (3) bek.].

A végzés bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetékének mértéke 10 000 forint [1990. évi XCIII. tv. 43. § (7) bek.].

7.
Elbírálásra jogosult szerv

A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek [1952. évi III. tv. 22. § (2) bek.].

Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.
Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található.
Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, a perben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják [1952. évi III. tv. 326. §].

8.
Végrehajtásra gyakorolt hatása

A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.

Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
- a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
- jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja,
- a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
- a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére, illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik,
- végrehajtása felfüggesztésének törvényben meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagy azt törvény kizárja.

Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. A bíróság a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti a végrehajtás felfüggesztéséről.

A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy
- a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e,
- a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.

A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elutasítását követően ismételten – azonos ténybeli és jogi alapon – nyújt be végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a végrehajtás felfüggesztését megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [1952. évi III. tv. 332. §].

9.
Speciális eljárási szabályok

Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz [1952. évi III. tv. 331. § (2) bek.].

Ha a felperes által benyújtott keresetlevél nem felel meg a Pp. 121. §-ában meghatározott követelményeknek, vagy egyéb okból a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye, az alperes az iratokkal együtt felterjesztett nyilatkozatában csak erre köteles kitérni. Ilyen esetben a keresetben foglaltakra érdemben csak akkor köteles az alperes nyilatkozni, ha a keresetlevél hiányai pótlásra kerültek, illetve a bíróság a 332. § alkalmazásával értesíti az alperest a tárgyalás előkészítéséről [1952. évi III. tv. 331. § (6) bek.].

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította [2004. évi CXL. tv. 109. § (2) bek.].

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak [2004. évi CXL. tv. 109. § (3) bek.].

A bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül [1952. évi III. tv. 339/A. §].

10.
A felülvizsgálat során hozható döntések

a) Kereset elutasítása idézés kibocsátása nélkül

A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja különösen akkor, ha:
- a felperes olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri a keresetében, amelynek bírósági felülvizsgálatát törvény kizárja,
- a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna [1952. évi III. tv. 332/A. §].

b) Határozat hatályon kívül helyezése, és új eljárás lefolytatására utasítás

Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi [1952. évi III. tv. 339. § (1) bek.].

A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak [1952. évi III. tv. 339. § (3) bek.].

Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv
- a tényállást kellő mértékben feltárta,
- az eljárási szabályokat betartotta,
- a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és
- a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik [1952. évi III. tv. 339/B. §].

Az új eljárásra utasítás esetén a megismételt eljárás és a döntéshozatal során a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, annak megfelelően kell eljárnia [2004. évi CXL. tv. 109. § (4) bek.].

c) Határozat megváltoztatása

A bíróság például az alábbi közigazgatási határozatokat változtathatja meg:
- az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,
- a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
- a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,
- az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,
- az ingatlanügyi hatóságnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,
- az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,
- a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,
- a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,
- a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,
- a vagyonátadó bizottságnak, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a vagyonátadás és a használat tárgyában hozott határozatát,
- lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során hozott határozatát [1952. évi III. tv. 339. § (2) bek.].