Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

1.
Szabályozás rendszere

A régi Ptk. - a 318. § utaló normája segítségével - egységesen szabályozta a szerződésszegéssel és a szerződésen kívüli magatartással okozott károkért való felelősséget.

A Ptk. miniszteri indokolása (a továbbiakban: Indokolás) kiemeli, hogy kártérítési felelősségnek eltérőek a gyökerei szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartás és szerződésszegésnél esetében. Szerződésen kívüli károkozásért való (deliktuális) felelősségnél a károkozás általános tilalma szenved sérelmet, és a magatartást (bármely magatartást) éppen az teszi jogellenessé, hogy káreredmény kapcsolódik hozzá. Szerződéses (kontraktuális) felelősségnél viszont a károkozó magatartás egy szerződésben önként vállalt kötelezettség megszegését jelenti.

A Ptk-ban eltérés a régi Ptk. egységes szabályozásához képest:
a) a Ptk. a szerződésszegési kártérítési felelősség szabályozásánál megszigorítja a szerződésszegő fél kimentését (a deliktuális felelősség körében változatlanul megmarad a felróhatósági (vétkességi) elv);
b) a szerződésszegő fél által a szerződésszegéskor előrelátható károkra korlátozza a megtérítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét.

A Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás - ideértve a mulasztást is - esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt (vagyis 2014. március 15. napja előtt) megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik [2013. évi CLXXVII. tv. 54. §].

2.
A felelősség általános szabálya

A Ptk. tiltja a jogellenes károkozást [2013. évi V. tv. 6:518. §]. Ez a károkozás általános tilalma.

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható [2013. évi V. tv. 6:519. §].

Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

3.
Kártérítési norma tényállási elemei

A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség megállapításának feltételei:
- a jogellenesség;
- az okozati összefüggés;
- a kár és
- a felróhatóság.

3.1. Jogellenesség

Az Indokolás kiemeli, hogy mivel a Ptk. tiltja a jogellenes károkozást, kifejezetten kimondja, hogy minden károkozás jogellenes, a kártérítés feltételeként megkívánt jogellenesség külön bizonyítása szükségtelen: a károkozás ténye önmagában bizonyítja a magatartás jogellenességét.

Nem jogellenes a károkozás, ha a kárt a károkozó
a) a károsult beleegyezésével okozta;
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi [2013. évi V. tv. 6:520. §].

a) A károsult beleegyezése: a felek bármiben megállapodhatnak, így dönthetnek arról is, hogy nincs kártérítési kötelezettségük. Azonban a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis [2013. évi V. tv. 6:526. §].
A Ptk. abban tér el a régi Ptk.-tól, hogy a súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott szerződésszegésért fennálló felelősséget korlátozó vagy kizáró klauzulákra nem tartalmaz kifejezett semmisségi szankciót. Emellett a Ptk. már nem tartalmazza azt a rendelkezést, amely kimondta, hogy a szerződésszegésért való felelősséget kizárni és korlátozni kizárólag akkor lehet, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.

A károsult beleegyezése akkor sem releváns, ha a károkozás társadalmi érdeket sért, vagy veszélyeztet (pl. súlyos, életveszélyes sérülés okozásába történő beleegyezés sem mentesíti az elkövetőt a kártérítési kötelezettség alól). Fontos kiemelni, hogy a károsodás bekövetkezése után már nincs akadálya annak, hogy lemondjunk a kártérítésről.

A beleegyezés adható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. A ráutaló magatartásra a legjobb példa a sportolás közben szerzett sérülés: a sportolás megkezdésével ráutaló magatartással lemondunk a kártérítésről, de akkor jár a kártérítés, ha olyan sérülést szenvedünk, amely nem fogadható el „normális” sérülésnek.

b) Jogos védelmi helyzet: a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a károkozó az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. A szükséges mérték túllépése jogellenes magatartás.

c) Szükséghelyzet: másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet [2013. évi V. tv. 5:26. §].

d) Jogos károkozás az, amikor jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi

Az Indokolás utal rá, hogy a Ptk. egyértelművé teszi, hogy önmagában az a tény, hogy a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, nem teszi jogszerűvé a károkozást.
Ehhez az szükséges, hogy
- a magatartás más személy jogilag védett érdekét ne sértse, vagy
- a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezze.

Így például nem minősül jogellenesnek az abból fakadó károkozás, hogy egy vállalkozásnak konkurenciája jelenik meg, amely a vevők egy részét elcsábítja, hiszen e körben nem létezik olyan védett jogi érdek, amelyet a versenytárs jogszabály által megengedett magatartása sértene (BDT2009. 2066.). Jogellenes lesz ugyanakkor a károkozás abban az esetben, ha az építkező elveszi a szomszéd lakás benapozottságát, függetlenül attól, hogy az építkezésre jogerős építési engedély birtokában került sor, mivel az a szomszéd jogilag védett érdekét sérti (BH2011. 279.).

3.2. Kár

A Ptk. rendszerében a kár - szemben a régi Ptk.-val - a vagyoni károkat fogja át, ennek elemei:
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés;
b) az elmaradt vagyoni előny;
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek [2013. évi V. tv. 6:522. § (2) bek.].

a) Tényleges kár (damnum emergens)

A tényleges kár a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés, vagyis a ténylegesen bekövetkezett károsodás összege (pl. a megsemmisült dolog értéke, a sérülés miatti értékcsökkenés).

b) Elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans)

Az a jövedelem, amelyet a kár miatt nem tud realizálni a károsult (pl. a munkaképtelenség miatti keresetkiesés, a szerződésszegés időtartama alatt máshol megkereshető jövedelem).

c) A vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek

Azok a költségek, amelyek nem közvetlenül a károkozó magatartása miatt keletkeztek, de a kár csökkentése, megszüntetése miatt szükségesek (pl. gyógyíttatás költsége, a beteg szállításának többletköltsége, javítási költségek). Az indokoltság fontos, mert például a fényűző gyógyíttatási költségeket nem köteles a károkozó megtéríteni.

d) Sérelemdíj

A régi Ptk. szerinti nem vagyoni kár és kártérítés helyébe a személyiségi jogok megsértéséhez kapcsolódó sérelemdíj lépett a Ptk.-ban.

Nyilvánvaló, hogy a személyiségi jogokat szerződésen kívüli károkozással is meg lehet sérteni, ilyenkor a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges [2013. évi V. tv. 2:43. §, 2:52. §].

A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra - ideértve a mulasztást is - akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik [2013. évi CLXXVII. tv. 54. §].

3.3. Okozati összefüggés

A magatartás és a kár közötti okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha a magatartás nélkül a kár nem következett volna be.

A Ptk. kimondja, hogy nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia [2013. évi V. tv. 6:521. §].

Az Indokolás utal arra, hogy a kártérítési ítélkezés bizonytalansága jelentős részt abból fakadt, hogy a régi Ptk. valamennyi okozott kár megtérítését írta elő, ez viszont, adott esetben akár rendkívül távoli, a károkozó által teljes mértékben előre nem látható károk megtérítését tette volna szükségessé.
A Ptk. elvágja az okozati láncot az olyan károk tekintetében, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. Ez természetesen továbbra is a bíróságok mérlegelését teszi szükségessé, de a rendelkezés alkalmas lehet arra, hogy megteremtse a kiszámítható ítélkezési gyakorlat alapját.

3.4. Felróhatóság

Felróhatóság: a károkozó nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [2013. évi V. tv. 1:4. §].

A fogalmi elemek magyarázata:
- az adott helyzetben: a konkrét esetben milyen magatartás lenne elvárható.
- általában: nem az egyéni tulajdonságok vizsgálatát jelenti, egy ún. objektív zsinórmértéket alkalmaznak, egy általánosan elfogadott magatartást kell tanúsítani.
- elvárhatóság: mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy a kár bekövetkezése megelőzhető legyen.

4.
A kártérítés általános szabályai

4.1. Ki viseli a kárt?

Azt, hogy ki viseli a kárt, a kár jellege és a bekövetkezés körülményei alapján lehet meghatározni:
- a kártérítés általános szabálya: aki másnak jogellenesen és felróható magatartással kárt okoz, köteles azt megtéríteni;
- aki másnak jogos magatartással okoz kárt (pl. szükséghelyzetben) az nem kártérítést, hanem kártalanítást fizet;
- egyes esetekben a jogos károkozásért nem jár kártérítés (pl. a károsult beleegyezett vagy ő kérte, jogos önhatalom gyakorlása során a támadónak okozott kár);
- a károsult kárát biztosítás alapján a biztosító téríti meg;
- a kárveszélyviselés szabálya: a károsult tulajdonos viseli a kárt, ha annak megtérítése senkitől sem követelhető.

4.2. Mikor nem kell kártérítést fizetnie a károkozónak?

A károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, vagyis azt, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [2013. évi V. tv. 6:519. §].

4.3. Hogyan mentesülhet a kártérítés egy része alól a károkozó?

A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja [2013. évi V. tv. 6:522. § (4) bek.].

4.4. Mit kell bizonyítania a feleknek?

Egy kártérítési perben a károsultnak és a károkozónak különböző tényeket kell bizonyítani, ahhoz, hogy a bíróság a kártérítést megállapítsa, vagy éppen a keresetet elutasítsa.

a) A károsultnak kell bizonyítania:
- a kárt
- az okozati összefüggést a kár és a károkozó magatartása között.

Az Indokolás kiemeli, hogy mivel a Ptk. tiltja a jogellenes károkozást, kifejezetten kimondja, hogy minden károkozás jogellenes, a kártérítés feltételeként megkívánt jogellenesség külön bizonyítása szükségtelen: a károkozás ténye önmagában bizonyítja a magatartás jogellenességét.

b) A károkozónak kell bizonyítania:
- a felróhatóság hiányát
- a károsult közrehatását.

4.5. A kártérítési kötelezettség terjedelme

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, így a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja [2013. évi V. tv. 6:522. §].

4.6. A károsult kötelezettsége – Károsulti közrehatás

A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni [2013. évi V. tv. 6:525. § (1) bek.]. Vagyis csak akkor nem köteles a károkozó a kárt megtéríteni, ha a károsult a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének teljesítése során nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.  A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős [2013. évi V. tv. 6:525. § (2)-(3) bek.].
 

4.7. A kár megelőzésére való kötelezés

Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
- tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
- kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
- kötelezze megfelelő biztosíték adására [2013. évi V. tv. 6:523. §].

4.8. Ki fizet kártérítést, ha többen okozzák a kárt?

Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges [2013. évi V. tv. 6:524. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a jogosult bármelyiküktől kérheti a teljes kártérítést.

A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha
- a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy
- az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt.
Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja [2013. évi V. tv. 6:524. § (2) bek.].

A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik [2013. évi V. tv. 6:524. § (3) bek.].

A fentiek szerint tehát a közösen kárt okozókat a bíróság
- egyetemlegesen vagy
- magatartásuk felróhatósága arányában vagy
- közrehatásuk arányában vagy
- egyenlő arányban marasztalja.

A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha
- a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy
- nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta [2013. évi V. tv. 6:524. § (4) bek.].
Az Indokolás külön utal arra, hogy ezeket az eseteket a Ptk. a többek közös károkozásával tekinti analógnak és e szabályokat rendeli alkalmazni.
Míg többek közös károkozása esetén valamennyi marasztalt személy közrehatott a kár okozásában, addig ezen esetekben a törvény a károsult érdekeit szem előtt tartva olyan személyek marasztalását teszi lehetővé, akik nem okozták a kárt.

5.
A kártérítés speciális felelősségi alakzatai

5.1. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért

A Ptk. nem változtat a veszélyes üzemi felelősség főszabályán, új rendelekzése azonban, hogy meghatározza az üzembentartó fogalmát.

a) A veszélyes üzemi felelősség
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik [2013. évi V. tv. 6:535. §].

b) Az üzembentartó
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni [2013. évi V. tv. 6:536. §].

c) A károsulti közrehatás szabályai
Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.
Ha vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával megtérítési igényt érvényesíthet [2013. évi V. tv. 6:537. §].

d) Elévülés
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el [2013. évi V. tv. 6:538. §].

e) Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál
Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.

Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik [2013. évi V. tv. 6:539. §].
 

5.2. Felelősség más személy által okozott kárért

a) Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért
Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.
Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta [2013. évi V. tv. 6:540. §].

b) Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel [2013. évi V. tv. 6:541. §].
Az Indokolás utal rá, hogy körben, a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a Ptk. egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni.

c) Felelősség a megbízott károkozásáért
A megbízott károkozásáért való felelősséget a Ptk. a gyakorlat igényeire tekintettel a régi Ptk.-nál részletesebben szabályozza.

Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti [2013. évi V. tv. 6:542. §].

d) Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
Más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi [2013. évi V. tv. 6:543. §].

5.3. Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért

a) Felelősség vétőképtelen által okozott kárért
Új rendelkezésként a Ptk. meghatározza a vétőképtelenség fogalmát és azt, hogy e felelősségi alakzat tekintetében ki minősül gondozónak.

Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta.
Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:544. §].

b) Kártérítés méltányosság alapján
Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik [2013. évi V. tv. 6:545. §].

c) Önhiba
A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő [2013. évi V. tv. 6:546. §].

d) Felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért
Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős [2013. évi V. tv. 6:547. §].

5.4. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért

a) Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért
Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.
Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik [2013. évi V. tv. 6:548. §].

Például: Az építési hatóság kártérítési felelősséggel tartozik, ha az engedélyezett építkezéstől való eltérés esetén a továbbépítés betiltása, az építkezésnek a tervhez igazítása tárgyában nem vagy nem megfelelően intézkedik, a meghozott határozatának az igénybe vehető kényszerítő eszközökkel nem szerez érvényt, és emiatt a folyamatos jogsértés eredményként létrehozott építményre a fennmaradási engedély kiadására kerül sor (lásd: BH1992. 528.).

b) Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért
A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
A közjegyzői és a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [2013. évi V. tv. 6:549. §].

5.5. A termékfelelősség

A Ptk. Indokolása utal rá, hogy a Ptk. lényegi változtatások nélkül ültette át a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit. A termékfelelősség fogalmát előírásait lásd: Termékfelelősség

5.6. Felelősség az épületkárokért

a) Az épület tulajdonosának felelőssége
Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Ezt a szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse [2013. évi V. tv. 6:560. §].

A régi Ptk. úgy rendelkezett, hogy az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Ezzel szemben a Ptk. erre az esetre a tulajdonos felelősségét írja elő azzal, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.

b) Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért
Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse [2013. évi V. tv. 6:561. §].

5.7. Felelősség az állatok károkozásáért

A felelősség az állatok károkozásáért cím alatt a törvény három tényállást szabályoz:
- a vadászható állat által okozott kárért való felelősséget,
- a veszélyes állat tartójának és
- a veszélyesnek nem minősülő állat tartójának felelősségét.

a) Az állattartás körében okozott kár
Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel [2013. évi V. tv. 6:562. §].

b) A vadászható állat által okozott kárért való felelősség
A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
A kártérítési követelés három év alatt évül el [2013. évi V. tv. 6:563. §].

6.
A felelősség módja, a kártérítés mértéke

A felek szabadon állapodhatnak meg a kártérítés módjában és mértékében. A bíróság csak a megállapodás hiányában dönt erről, és a jogszabályban előírt sorrendhez sincs kötve.

6.1. A kártérítés módja

A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat (jövedelempótló járadék, tartást pótló járadék).
A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik [2013. évi V. tv. 6:527. §].

A Ptk. változtat a kártérítés módjának a főszabályán. A régi Ptk. főszabályként az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a károkozót. A kár pénzben vagy természetben történő megtérítésére abban az esetben kerülhetett csak sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem volt lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánta.
Ezzel szemben a Ptk. – az Indokolás szerint tekintettel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása a károkozó közreműködése hiányában az esetek többségében nem kikényszeríthető – az eredeti állapot helyreállítását elhagyja a kártérítés módjai közül, és úgy rendelkezik, hogy a károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

6.2. Az általános kártérítés
Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas [2013. évi V. tv. 6:531. §].

6.3. A kártérítés esedékessége
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes [2013. évi V. tv. 6:532. §].

6.4. Elévülés
A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik [2013. évi V. tv. 6:533. §].

6.5. Az értékviszonyok változásának figyelembevétele a kár mértékének meghatározásánál

Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának időpontjától kezdődően köteles.
Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli [2013. évi V. tv. 6:534. §].

Az Indokolás kitér arra, hogy a régi Ptk. nem tartalmazott szabályt arra, hogy a károkozó vagy a károsult viseli-e a károkozás és az ítélethozatal között az értékviszonyokban bekövetkező változásokat. A Ptk. ezt a kockázatot a károkozóra telepíti, amikor úgy rendelkezik, hogy értékváltozás esetén a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállott értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték megállapításának időpontjától kezdődően köteles.
Mivel a szabály célja a károsult védelme, ez a védelem nem illeti meg a károsultat, ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, hiszen ilyenkor az értékváltozásból fakadó kárt a károsult maga okozta, ezért a törvény kimondja, hogy az ár- és értékviszonyok változásának kockázatát a károkozó viseli.