Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Teljes bizonyító erejű magánokirat

Az okiratoknak nagyon fontos szerepük van az életünkben. Ezt a tényt tükrözi az, hogy több jogügyletet kötelezően írásbeli alakhoz köt a jogalkotó, és az is, hogy például a peres eljárás során a bíróságok is az okirati bizonyítékokra helyezik a hangsúlyt. A teljes bizonyító erejű magánokiratok az okiratok egy külön csoportját képezik.

1.
Az okiratok csoportosítása

Az okiratokat két nagy csoportra oszthatjuk a kiállítójuk és ehhez igazodva a bizonyító erejük szerint: közokiratok és magánokiratok.

1.1. Közokirat

A közokirat
- papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet
- bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv
- az ügykörén belül,
- a megszabott alakban állított ki.

A közokirat teljeskörűen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját [1952. évi III. tv. 195. § (1) bek.].

Ahhoz, hogy egy okirat közokiratnak minősüljön, a fentiek közül valamennyi feltételnek teljesülnie kell (jogszabály azonban más okiratot is közokiratnak minősíthet).

Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban – ha szükségesnek találja – az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék [1952. évi III. tv. 195. § (6)-(7) bek.].

1.2. Magánokirat

Minden olyan okiratot magánokiratnak tekintünk, ami a fentiek szerint nem minősül közokiratnak.

A magánokiratokon belül a bizonyítóerejük szempontjából különbséget teszünk teljes bizonyító erejű magánokirat és egyszerű magánokirat között.

2.
Mit jelent a teljes bizonyító erő?

A magánokirat
- az ellenkező bebizonyításáig
- teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
- kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el [1952. évi III. tv. 196. § (1) bek.].

A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja [1952. évi III. tv. 197. § (1) bek.]. Ilyenkor azonban – a közokirattal ellentétben – a magánokirat valódiságát a félnek kell bizonyítani.

A teljes bizonyító erejű magánokirathoz tehát egy törvényi vélelem fűződik (vagyis, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette vagy elfogadta). Ez a vélelem csak akkor áll fenn, ha a magánokirat valódiságát nem vonják kétségbe, vagy valódisága már bizonyított.

Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik [1952. évi III. tv. 197. § (2) bek.].

A magánokirathoz fűződik a hamisítatlanság vélelme is, vagyis az, hogy ha a magánokiraton lévő aláírás valódisága nem vitás, vagy bizonyított, az aláírást megelőző szöveget az ellenkező bebizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. Az okirat rendellenessége lehet például a szövegben lévő javítás, törlés, áthúzás vagy betoldás. Ezzel a rendellenességgel szemben a fél bizonyíthatja, hogy az okirat rendellenessége már az aláírásakor is fennállt (vagyis nem utólagos, jogellenes változtatás, azaz hamisítás következménye).

Ha az okirat külsőre megfelel a törvényben előírt feltételeknek, az okirat valódiságát vitató félnek kell bizonyítania, hogy az okirat készítésénél az előírt alaki kellékeket nem tartották be.

A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát – kétség esetében – más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja [1952. évi III. tv. 197. § (3) bek.].

A bíróság előtti eljárások során fontos, hogy a bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból tagadta [1952. évi III. tv. 197. § (5) bek.].

Ki kell emelni, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat a benne szereplő tények valódiságát nem bizonyítja (csak a nyilatkozat megtételét vagy elfogadását).

3.
Milyen okirat rendelkezik teljes bizonyító erővel?

Teljes bizonyító erővel rendelkezik a magánokirat, ha valamelyik feltétel teljesül az alábbiak közül:
- a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
- két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
- a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
- a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
- ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
- az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el;
- olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el [1952. évi III. tv. 196. § (1) bek.].

Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta [1952. évi III. tv. 196. § (3) bek.].

Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – minősített bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos [1952. évi III. tv. 196. § (2) bek.].

4.
Egyszerű magánokirat

Egyszerű magánokirat az az okirat, amely sem közokiratnak, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősül. Ilyen például a géppel írt és kinyomtatott okirat, amelyet csak a kiállítója írt alá, vagy a saját kezűleg írt, de aláírás nélküli okirat, továbbá a hatóság által kiállított olyan okirat is, amely alaki hiba vagy a hatáskör hiánya miatt közokiratnak nem tekinthető.

Az egyszerű magánokirat bizonyító erejét törvény nem szabályozza, azt a bíróság szabadon mérlegelheti.