Az e-építési napló előírásainak pontosítása

Szerző: Kiss Andor Kiss Andor

Utolsó frissítés: 2017. február 02. csütörtök, 16:03

Közzétéve: 2017. január 11. szerda, 14:40

Az elektronikus építési napló bevezetése (2013.10.01.) óta minden építésügyi jogszabályváltozás érintette ez építési napló szabályozását. Most sincs most másképpen. Jó hír azonban, hogy a 2017. január 1. napjától hatályos módosulások az átlagfelhasználót lényegében nem érintik, kivéve az építési munkaterület átadás-átvétele pontosított rendelkezései.


Magyar Közlöny: 2016. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2017. január 1.

1.
A készenlétbe helyezés szabályai

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján rend lett a megnevezés káoszban: az elektronikus építési napló mindenütt megkapta az e-építési napló nevet. Ezt következetesen végigvezették a Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet).

Pontosításra kerültek a készenlétbe helyezés szabályai: Az építtető feladata az e-építési napló készenlétbe helyezése az építkezés adatainak megadásával és a rendszerhasználati díj befizetésével. Mint már ezt többször hangsúlyoztuk, ennek elmulasztása akár többmilliós bírsággal is járhat.

A fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, a vele szerződésben álló alvállalkozó kivitelező e-alnaplóját az alvállalkozói szerződés adatainak rögzítésével párhuzamosan állítja készenlétbe. Az e-főnapló és az e-alnapló az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyílik meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárul le.
[191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24/B. § (3)-(5) bek.].

2.
A készenlétbe helyezés megszüntetésének szabályai

A készenlétbe helyezés megszüntetése elsősorban az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat érinti. Az e-építési napló készenlétét az üzemeltető felé irányuló megkereséssel megszünteti az építésügyi hatóság
a) ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatályossága alatt nem nyitották meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezték,
b) ha az építtető az elkészült építményre jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik vagy a használatára tudomásulvétellel jogosulttá vált,
c) a használatbavételi engedélyhez előírt kikötés esetén, ha a teljesítésigazolás feltöltése megtörtént, vagy
d) bontás tudomásulvétele esetén egy év eltelt [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24/B. § (6)-(6) bek.].

Ha a használatbavételi engedély rendelkezik a hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az e-építési napló készenlétét [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24/B. § (7) bek.].

Az építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezés megszüntetése iránt akkor intézkedik – az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) meghatározott feltételek szerint –, ha
a) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építőipari kivitelezési tevékenységek esetén, ha a készenlétbe helyezést követő legfeljebb 180 napon belül az e-főnaplót nem nyitották meg és az e-építési napló készenlétben tartására vonatkozó szándékról nem nyilatkoztak, vagy
b) az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében az épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány feltöltését követően [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24/B. § (6)-(7) bek.].

A bontás tudomásulvétele kapcsán a megszüntetés építésügyi hatósághoz rendelése ellentétes volt a vonatkozó hatásköri előírásokkal. Ez az eljárás – amíg 2016. június 30-ig létezett – az építésfelügyelet eljárása volt, így az ehhez tartozó naplók készenlétbe helyezésének megszüntetése is építésfelügyeleti feladatnak kellett volna lennie. Ahhoz, hogy ezt a feladatukat a hatóságok el tudják látni már három éve fel kellett volna készíteni a szoftvert az ehhez szükséges kereső funkcióval.

Apróbb módosulás, hogy az e-főnaplóba és mellékleteikbe az építtető megbízottja is beletekinthet [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. § (1) bek. a) pont].

A „kaláka” építkezések esetében a kivitelezést végzők szakképesítésének igazolását, valamint a felelős műszaki vezető naplóvezetésre szóló szerződését a készenléti tárhelyre a továbbiakban nem kell feltölteni (a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése törlésre került). Fontos, hogy ez csak adminisztrációs könnyítés, a szakképesítésre vonatkozó előírások nem változtak, azt az építésfelügyelet ellenőrzi.



Így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától

Hat előadás videón az év elejétől életbe lépett legfontosabb építési jogi változásokról építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére

2017 elejétől folytatódik a „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépéseit mutatják azok a megváltozott jogszabályok, melyeket ezekben a napokban már figyelembe kell venniük a szakembereknek a mindennapi munkájukban. Január 12-én nagy sikerű, telt házas konferenciát tartottunk erről az Ybl Miklós Építéstudományi Kar nagyelőadójában. A jelentkezési lehetőséget idejekorán le kellett zárnunk, akkora volt az érdeklődés; mások pedig az év eleji szabadságok miatt nem értesültek időben a rendezvényről, ezért nem tudtak részt venni rajta, sokaknak a Budapestre utazás okozott volna nehézséget.

A konferencián elhangzott kulcsfontosságú információkról azonban NEM MARADT LE SENKI, hiszen a rendezvényről videófelvétel készült, melyekhez most Ön is hozzájuthat, az előadások teljes diasoraival együtt! Ezek díja megegyezik a konferenciarészvétel árával.

További információk, videók megrendelése >>