Épületek energetikai követelményei (2019. év)
Bohus6 2017.12.04.

Az épületek energetikai követelményeinek szabályai több lépcsőben változtak az elmúlt évek során. Az egyes szerkezeti elemek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértékének (hőátbocsátási tényező, vagy U érték) a szigorításáról egy 2014. márciusi BM rendeletben találhatunk részleteket, amely több időpontban lép hatályba. A legutóbbi változás hatálybalépése: 2019. január 1. napja. A jogszabály szövege és a változások hatálybalépésének megjelölt céldátumainak elérése több fontos kérdést is felvet: milyen épületekre vonatkozik a szigorítás és a kivitelezés milyen stádiumában kötelező a nagyobb költséggel járó megoldást választani?

 

Energetikai szigorítás több lépcsőben

A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet - az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján - több lépcsőben szigorított a hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményeken. 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, az építési engedély beadásától. Az öt fokozatban elért szigorítás utolsó előtti fázisa lépett életbe 2019. január 1-én. A negyedik fokozat lényege, hogy az építési tevékenységgel érintett, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában álló épületek – mint a zöld építés példamutató előfutárai – már a közel nulla energiaigény követelményeinek kell megfeleljenek.
 

 

Hatályba lépés napja

Követelmény meghatározása

Érintett épület

I. fokozat

2014.04.06.

Döntően jogszabályi fogalmak bevezetése, a tervezésben érdemi változást nem eredményezett

Minden épület

II. fokozat

2015.01.01.

Az ún. költségoptimalizált követelményszint (TNM rendelet 5. számú melléklet)

Az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló új és meglévő épület

III. fokozat

2018.01.01.

Az ún. költségoptimalizált követelményszint (TNM rendelet 5. számú melléklet)

Minden új és meglévő (jogszabály szerinti építési munkával érintett) épület - finanszírozási forrástól függetlenül

IV. fokozat

2019.01.01

Közel nulla energiaigényű épület követelménye (TNM rendelet 6. számú melléklet)

A hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épület

V. fokozat

2021.01.01.

Közel nulla energiaigényű épület követelménye (TNM rendelet 6. számú melléklet)

Minden új épület

 

Az energia-megtakarítási célú felújítás fogalma 2015. január 30-án került az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletbe, az energia-megtakarítási célú felújítás és a jelentős felújítás fogalmát itt megismerheti. A közel nulla energiaigényű épület fogalmát a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet pontosította, a fogalom itt elérhető. A közel nulla energiaigényű épület (röviden: KNE épület) fogalmát a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet pontosította, a fogalom itt elérhető.

A II. fokozat kötelező alkalmazása a finanszírozás forrásától függ

Fontos, hogy a 2015-től hatályos előírások nem az épület rendeltetéséhez, hanem a beruházás kivitelezésének forrásához kapcsolódnak. Az ún. hatósági rendeltetésű épületek tekintetében is csak akkor kell 2015. január 1-je és 2017. december 31-e között az új U értéknek megfelelően tervezni és kivitelezni, ha valamilyen pályázati pénzt is felhasználnak a beruházáshoz (az épület rendeltetéséhez kapcsolódó, IV. fokozat hatályba lépésére 2018.12. 31-től kerül sor).

Példa a II. fokozatra:

Egy önkormányzat 2015. január 1-e és 2017. december 31-e között pályázati forrás segítségével vagy központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével újította fel a meglévő Polgármesteri Hivatal épületét. Ebben az esetben az energetikai számítások során a II. fokozat szerinti költségoptimalizált szintnek megfelelően kellett az épület jelentős felújítását megtervezni és kivitelezni [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 5. melléklet].

Amennyiben az önkormányzat saját forrásból finanszírozta volna a beruházást, elegendő lett volna az alap követelményszintet alkalmazni [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet].

Pályázati forrás például a TOP - Településfejlesztési Operatív Program, KEOP - Környezet és Energia Operatív Program, VEKOP - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program.


2015. január 1-jétől az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű
a) meglévő épület nem jelentős mértékű felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épületelemek energetikai jellemzőinek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet V. részében és az 5. melléklet I. részében,
b) új épület építése vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén az épület energetikai jellemzőinek meg kell felelniük az 1. melléklet IV. és V. részében és az 5. melléklet I-III. részében
meghatározott követelményeknek [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6/A. §; 20/2014. (III. 7.) BM rend. 4. § (1) bek.].

Az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás meghatározása egyértelmű, így például a panelprogram keretében a társasházi közösségnek folyósítandó pályázati támogatás esetében is érvényesülnek a szigorúbb követelmények. Annyi megjegyzés azért idekívánkozik, hogy ha civil szervezet hirdet meg pályázatot épületek, épületberendezések energia-megtakarítási célú felújítására, vagy éppen szociális szempontok alapján épület építésére, azok tekintetében is alkalmazandó az új hőátbocsátási és energiahatékonysági értékrendszer (hiszen hazai a pályázat).

Véleményem szerint, ha valaki a lakáskassza (lakástakarék-pénztári) megtakarításának összegéből - ami részben a központi költségvetésből származó támogatást is tartalmaz - a családi házának energiatakarékosságát fejleszti, akkor már 2015-2021. év között sem hagyhatja figyelmen kívül a szigorúbb követelményeket.

 

 

Milyen kivitelezések esetében kell alkalmazni a III. fokozat előírásait?


Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően itthon is hatályba lépett jogszabálymódosítás következtében 2020. december 31-e után minden új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie (IV. fokozat). A követelményeket ugyan a 2016. január 1-je után kezdeményezett építési engedélyezési eljárásokban alkalmazni kell, de a hatályos előírások lehetőséget biztosítanak arra, hogy aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még az enyhébb követelményeket veheti figyelembe.

A 2018. január 1-je után benyújtott építési engedélyezései eljárásokban az épület energetikai kialakításának 
legalább a költségoptimalizált követelményeknek minden esetben meg kell felelniük.

A családi házakra, illetve az egyéb nem pályázati vagy központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével végzett, 2018. január 1-jét követően engedélyezett vagy bejelentett beruházásokra már alkalmazni kell az ún. költségoptimalizált követelményeket (III. fokozat előírásait), így már finanszírozási formától függetlenül, már a szigorúbb követelmények érvényesülnek. Ha azonban az épület használatbavétele nem történik meg a megadott véghatáridőre (2020 végéig), akkor az épületnek – vélhetően átalakítás után – a közel nulla energiaigényű épületekhez tartozó energetikai követelményeknek kell megfelelnie.

A költségoptimalizált szintről közel nulla energiaigényű szintre átalakítás jelentős költségek és műszaki kihívások elé állíthatja az építtetőt. A költségoptimalizált szintre vonatkozó, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. melléklet I. és a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó TNM rendelet 6. melléklet I. hasonlósága a laikus szemlélőben azt a benyomást keltheti, hogy az átalakítás az 5. mellékletnek megfelelő határolószerkezetek megtartásával és a gépészeti rendszerek fejlesztésével elérhető. Valójában a TNM rendelet 5. melléklet II. és TNM rendelet 6. melléklet II. eltérő előírásai miatt a magasabb fokú követelmények teljesítéséhez szükség lehet a határoló-szerkezetek hőátbocsátási jellemzőinek javítására is, ami egy közelmúltban elkészült homlokzati hőszigetelés vagy nyílászáró beépítés esetén csak jelentős költségráfordítással és hulladékképződéssel lehetséges.

Fontos kiemelni, hogy a jogszabály a használatbavételi engedély megszerzését, illetve a használatbavételi tudomásulvétel eljárás befejezését (hallgatással történő tudomásulvétel) nevesíti, tehát az eljárás megindítása nem elegendő. A hatóság az Eljárási kódex előírása szerint köteles a döntésében az építtető figyelmét felhívni erre a tényre [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (4) bek. i) pont, 39. § (8) bek.].

Tekintettel arra, hogy a költségoptimalizált követelményeknek való megfelelés minimum követelmény, így a közel nulla energiaigényhez szükséges követelményeknek az épület szintén megfeleltethető, sőt az energiahatékonyságot szem előtt tartva akár javasolt is, ha erre lehetőség van. Egyrészt ezzel építtető energiahatékonyabb épületet létesít, másrészt ezzel egy később amúgy is kötelező előírásnak már most is megfelelteti az épületét, és így értékállóbb beruházást valósít meg.
 

IV. fokozat: közel nulla energiaigényű hatósági épületek, költségoptimalizált egyéb épületek

Jelenleg (2019. január 1. és 2020. december 31. között) az energetikai korszakváltás utolsó előtti fokozatában élünk, építünk. Ebben a fokozatban a hatósági használatra szánt vagy hatóságok tulajdonában álló épületek példamutató előfutárként már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az egyéb épületeket ebben az időszakban még a megengedőbb költségoptimalizált energetikai szinttel is használatba lehet venni, de 2021. január 1. után minden épületre vonatkozik a közel nulla energiaigény a használatbavételkor [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6. § (2) bek.]

Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU Irányelve több ponton is említi, hogy a hatósági és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületek feladata a jó építési példa mutatása. Magyarországon ezért a hatósági épületekre két évvel hamarabb vonatkoznak a szigorúbb előírások, mint az egyéb épületekre [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6. § (2) bek.].

Fontos változás a közel nulla energiaigényű épületek használatbavételekor, hogy az engedély megadásához csak a használatbavétel időpontja számít, nem az engedély vagy bejelentés időpontja. Másként fogalmazva a bemeneti szabályozás kimeneti szabályozássá alakul.

Példa:
Az önkormányzat új önkormányzati épületet épít. Az építési engedélyt 2016-ban nyújtották be és az épület a költségoptimalizált energiaszint követelményeinek felel meg. Arra számítottak, hogy az épületet 2018. december 31-ig használatba veszik, de a kivitelezés befejezése 2019-re csúszott. Az épület 2018. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt költségoptimalizált kialakítással. A használatbavételhez meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek.

Az átmeneti fokozatokban benyújtott tervek esetében (2016. január 1. és 2021. január 1. között) az építési hatóság az építési engedély határozatban hívja fel a figyelmet, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél rosszabb épületek 2021. január 1-től (hatósági épületek esetén 2019. január 1-től) csak a szigorúbb követelményeket teljesítve kaphatnak használatbavételt, függetlenül attól, hogy a benyújtáskor még csak a költségoptimalizált követelményszint vonatkozott rájuk. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (4) bek. i) pont].

A 2019. január 1-től vonatkozó szigorúbb követelmények alkalmazási köre véleményünk szerint nincs egyértelműen definiálva. A 7/2006. TNM rendelet szövegezése szerint 2019. január 1-től a használatbavételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6. § (2) bek.].

Az elsőként említett alkalmazási kör, a hatósági rendeltetésű épület definíciója, szerencsére egyértelműen megtalálható a 176/2008. (I. 30.) Korm. rendelet definíciói között. Ez alapján hatósági rendeltetésű az az épület, amelyben a hasznos alapterület több mint 50%-át állami vagy önkormányzati szervek igazgatási célú feladat ellátására használják [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 2. § i) pont].

Példa:
Az új önkormányzati épület 80%-át az önkormányzat igazgatási célú feladat ellátására használja, tehát használatbavétele 2019. január 1-től csak abban az esetben lehetséges, ha az épület teljesíti a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeket.

A másodikként említett alkalmazási kör, azaz a hatóságok tulajdonában álló épület, illetve ebben a vonatkozásban a hatóság fogalma nincs egyértelműen definiálva. Következtetni tudunk a jogalkotói szándék és a „hatósági rendeltetésű épület” definíciója alapján, hogy a szigorúbb feltétel vonatkozik minden új közintézményre, így az új építésű iskolákra, rendelőintézetekre és sportlétesítményekre is, ha azok tulajdonosa az állam vagy az önkormányzat.

A témában megkerestük az energetikai tanúsítók szakmafelügyeletét és válasz esetén a bejegyzést frissítjük.
 

A hatósági eljárások a változó energetikai előírások tükrében

A fent kifejtettek alapján tehát 2018. január 1-jétől az épületeket úgy kellett megtervezni, hogy az legalább a költségoptimalizált energetikai követelményeknek megfeleljen. 2018. december 31. után a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épületeket a közel nulla energiaigényű épület követelményeinek megfelelve kell megépíteni vagy felújítani. Az egyes hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának rendjében ez különös változást nem eredményez, azonban ezen időpont után több figyelmet kell majd szentelni az épületenergetikai számításoknak, mint az épületgépészeti munkarész egy elemének, amely az engedélyezési eljárások kötelező mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentáció része [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. számú melléklet 1.2. pont].

Az épületenergetikai számításokban igazolni kell, hogy a tervezett, engedélyezni kívánt épület a vonatkozó energetikai követelményeknek megfelel, ellenkező esetben az eljárás során az épület áttervezése, súlyosabb esetben az építési engedély elutasításával számolhat az, aki az új előírást nem veszi figyelembe [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (9) bek., 18. § (1) bek.].

A közel nulla energiaigényű épületek megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy a korábbi joggyakorlattal ellentétben nem az engedélyezés vagy bejelentés időpontja határozza meg a vonatkozó energetikai követelményszintet, hanem a használatbavétel időpontja. Ez a változás kockázatot jelent azok számára, akik költségtakarékossági vagy egyéb okokból a korábbi, költséghatékony követelményszintet szeretnék teljesíteni, de a használatbavétel a KNE határnap utánra tolódik. Mivel jelentős költségekkel jár a költségoptimalizált szintű épület utólagos átalakítása közel nulla energiaigénynek megfelelőre, ezért javasoljuk, hogy tervezés során már csak a KNE szintet alkalmazzák. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (6) bek. i) pont, 40. § (3) bek.d) pont, 40. § (5) bek.c) pont].

A költségoptimalizált energetikai követelmények esetében a jogszabály nem rendelkezik a használatbavételről, így ezen előírás kötelező alkalmazása az alábbi eseményekhez köthető:
a) az építési engedélyezési eljárás (módosított építési engedély) megindításához,
b) az egyszerű bejelentés megtételéhez, vagy
c) engedély és bejelentés nélkül végezhető munka esetében a kivitelezés megkezdéséhez.
 

Egyszerűbben: a már 2017. december 31-ig megkezdett vagy engedélyezett épületek, építési tevékenységek használatba vehetőek 2020. december 31-ig (avagy hatósági épületek esetén 2018. december 31-ig) akkor is, ha az engedélyezésük (bejelentésük, megkezdésük) során még egy korábbi - akár az I. vagy II. fokozatnak megfelelő - energetikai előírásnak feleltek meg.


Új építési munka engedélyezése (bejelentése), avagy kivitelezése azonban 2018. január 1. napjától már csak a legalább költségoptimalizált energetikai követelmények alapján végezhető - a végső, közel nulla energiaigényű épület követelményének 2020-as (illetve 2018-as) időpontjáig [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 3. § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8a) bek., 54. § (1c) bek.].

Tehát az építményeknek a közel nulla energiaigényű rendelkezéseknek csak akkor kell megfelelniük, ha a használatbavételi eljárás lezárása „átcsúszik” a 2020. december 31-i (hatósági használatra szánt, vagy annak tulajdonában lévő építések esetében 2018. december 31-i) határidő utáni időpontra. Vagyis függetlenül az építési engedély (egyszerű bejelentés) tartalmától, vagy a kivitelezési tevékenység megkezdésének időpontjától az épület nem vehető használatba, ha az energetikai tanúsítványa nem a közel nulla energiaigényű épület követelményének való megfelelést igazolja.

2016. január 1-jétől a használatbavételi engedélyezési eljárás, illetve a tudomásulvételi eljárás elindítása előtt a megépült épületről, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében, az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia az építtetőnek. Vagyis e nélkül - a jogalkotó szándéka szerint - nem vehető használatba az épület.

Megjegyzendő, hogy az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya nem minden épületre terjed ki.
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
d) hitéleti célra használt épületre;
e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Fentiek alapján tehát az építési engedély köteles épületek esetében a használatbavételi eljárás megkezdése előtt, az épület energetikai tanúsítványát el kell készíttetni és fel kell tölteni az OÉNY rendszerébe. Az energetikai tanúsítványt alátámasztó számítást, főszabályként, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján kell elkészíteni.

Fontos tudni, hogy az energetikai tanúsítvány nem azonos az építési engedélyezés (egyszerű bejelentés) időszakában készített energetikai számítással. Az energetikai tanúsítványt a tanúsító a megvalósult állapotról állítja ki. Mindkét dokumentumban igazolni kell az előírásoknak való megfelelést.

Kiemelten a lakosság részére, ismeretterjesztő céllal készítette el az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft., az ún. EMILI füzeteket abban bízva, hogy haszonnal forgatják az építkezni, felújítani készülők. A fenti anyag témájához kapcsolódó, a Homlokzati hőszigetelő rendszerekről szóló tájékoztató innen is elérhető.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet "Épületenergetikai korszakváltás előtt állunk, komoly változásokkal köszönt be 2018" című tájékoztatója a mehi.hu oldalon ide kattintva érhető el.

Az energetikai követelmények tekintetében további segédletek találhatóak a www.e-epites.hu oldalon.

 

A 7/2006. (V.24.) TNM rendelet mellékleteinek követelményrendszere


A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozik. A fent említett I-V. fokozatokhoz tartozó követelmények a TNM rendelet mellékleteiben elszórtan találhatók meg.

A TNM rendelet eltérő követelménykombinációkat határoz meg új építés, nem jelentős felújítás és jelentős felújítás esetén, illetve - a 20/2014. (III. 7.) BM rendelettel módosított - 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet I-V. fokozatai vonatkozásában.

Új építés esetén a határolószerkezetekre, a fajlagos hőveszteségtényezőre és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény attól függ, hogy a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet melyik fokozatába sorolható a beruházás - Lásd: 2. táblázat.

Nem jelentős felújítás esetén a TNM rendelet a felújítással érintett határolószerkezetekre (5. melléklet I.) és épületgépészeti rendszerre (5. melléklet V.) határoz meg követelményértéket. Jelentős felújítás esetén a TNM rendelet nem csak az egyes határolószerkezetekre határoz meg követelményértéket, hanem további energetikai követelményeknek is meg kell felelni Ezen feltételek teljesülését az energetikai tanúsító ellenőrzi az energetikai számításban - Lásd: 3. táblázat.
 

2. táblázat

 

ÚJ ÉPÍTÉS

VONATKOZÓ ENERGETIKAI KÖVETELMÉNY

TNM RENDELET VONATKOZÓ MELLÉKLETE

II. FOKOZAT ELŐTT

ÉS

II. FOKOZAT IDEJÉN A
II. FOKOZATTAL NEM ÉRINTETT ÉPÜLETEK ESETÉN

ALAP KÖVETELMÉNYSZINT

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
 követelményei

1. melléklet I.

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

1. melléklet II.

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

1. melléklet III.

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

1. melléklet IV.

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet V.

II. ÉS III. FOKOZAT KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLT KÖVETELMÉNYSZINT

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
követelményei

5. melléklet I.*

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

5. melléklet II.

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

5. melléklet III.

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

1. melléklet IV.

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet V.

IV. ÉS V. FOKOZAT
KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰ
ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYSZINTJE

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
követelményei

6. melléklet I.*(?)

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

6. melléklet II.
(kivéve nehéz szerkezet: 5. melléklet II.)

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

6. melléklet III.

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

1. melléklet IV.

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet V.

6. a felhasznált minimális
megújuló energia részaránya

6. melléklet IV.

 

* Az 5. melléklet I. részében rögzített követelményt nem kell alkalmazni nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, műhelyre vagy ipari területen lévő technológiai épületre, ha nincs benne fűtés vagy annak fűtésienergia-szükségletét kizárólag geotermális forrásból vagy kapcsolt energiatermeléssel oldják meg. (2018. III. 13-tól hatályos)

3. táblázat

FELÚJÍTÁS

VONATKOZÓ ENERGETIKAI KÖVETELMÉNY

TNM RENDELET VONATKOZÓ MELLÉKLETE

II. ÉS III. FOKOZAT
NEM JELENTŐS FELÚJÍTÁS

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
követelményei

5. melléklet
(a felújítással érintett szerkezet)

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

NEM VONATKOZIK

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

NEM VONATKOZIK

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

NEM VONATKOZIK

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet
(a felújítással érintett rendszer)

II. FOKOZAT IDEJÉN A
II. FOKOZATTAL NEM ÉRINTETT ÉPÜLETEK ESETÉN
NEM JELENTŐS FELÚJÍTÁS
2018. JANUÁR 1. ELŐTT

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
követelményei

1. melléklet
(a felújítással érintett szerkezet)

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

NEM VONATKOZIK

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

NEM VONATKOZIK

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

NEM VONATKOZIK

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet
(a felújítással érintett rendszer)

II. ÉS III. FOKOZAT
JELENTŐS FELÚJÍTÁS**

1. határoló- és nyílászáró szerkezetek
követelményei

5. melléklet I.

2. a fajlagos hőveszteség-tényezőre
vonatkozó követelményérték

5. melléklet II.

3. az összesített energetikai jellemzőre
vonatkozó követelmény

5. melléklet III.

4. az épület nyári túlmelegedésére
vonatkozó kockázat

1. melléklet IV.

5. az épületgépészeti rendszerre
vonatkozó előírások

1. melléklet V.

 

** kivéve műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek
 

Példa nem jelentős és jelentős felújításra


a) A felújítással érintett épületben ablakcsere történik, valamint a meglévő nyílt égésterű olajkazánt korszerű zárt égésterű kondenzációs gázkazánra cserélik. A felújítás nem érinti a határoló felületek 25%-át, ezért nem jelentős felújítás [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 2. § 5. pont]

Az új ablakokra 2018. január 1. előtt a TNM rendelet 1. mellékletének követelményei vonatkoztak, fa vagy PVC keretszerkezet esetén 1,60 W/m2K Uw értékű ablakokat építhettek be.

2018. január 1-től nem jelentős felújítás esetén a felújítással érintett ablakoknak az 5. melléklet I. résznek kell megfelelniük. Ebben az esetben már csak a jobb, 1,15 W/m2K Uw értékű ablakok teljesítik a jogszabályi előírást.

Nem jelentős felújítás esetén - amennyiben a gépészeti rendszer felújításra kerül - be kell tartani az épületgépészeti rendszerekre vonatkozó előírásokat [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész].

Emiatt például a központi hőmérséklet-szabályozó helyett - gazdaságossági számítás alapján - meg kell valósítani a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást, és javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés kiépítése. A fűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni, és a beszabályozást dokumentálni. 100 m2 alapterület felett központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, ez alatt csak javasolt [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész].

b) A felújítással érintett épület esetében homlokzati és lábazati hőszigetelés, padlásfödém hőszigetelés és teljes nyílászárócsere történik. A fűtési rendszert is korszerűsítik. A felújítások a határoló szerkezetek minimum 25%-át érintik, ezért a felújítás jelentős felújítás [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 2. § 5. pont].

Ebben az esetben a határoló szerkezetekre már a költségoptimalizált szint követelményértékei vonatkoznak. Az ablakok példáját folytatva fa vagy PVC keretszerkezet esetén maximum 1,15 W/m2K Uw értékű ablakok építhetők be (Az alacsonyabb U érték magasabb hőszigetelő képességű ablakot jelöl).

A határoló szerkezetekre vonatkozó követelményeken túl az épület egészére vonatkozik egy ún. fajlagos hőveszteség-tényező követelmény és egy összesített energetikai jellemző követelmény, ami szükségessé teheti a határoló szerkezeteknél meghatározott minimum követelményeknél jobb szerkezetek alkalmazását. Az ablakok példájában az egész épület energetikai működését vizsgálva szükség lehet pl. 0,80 W/m2K Uw értékű ablakok beépítésére.

Jelentős felújítás esetén meg kell felelni a nyári túlmelegedésre vonatkozó követelményeknek is. [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet IV. rész]. Emiatt szükség lehet új árnyékolószerkezetek beépítésére a jelentős felújítás során.

Jelentős felújítás esetén is be kell tartani az épületgépészeti rendszerekre vonatkozó előírásokat [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész].

A jelentős felújításra vonatkozó előírások nem vonatkoznak azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltozását eredményezné [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. § (2) bek.].
 

Energetikai követelmények bővítés esetén


Meglévő épület bővítése esetén a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet különbséget tesz az alapján, hogy a bővítés mértéke meghaladja-e a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át. Ha nem haladja meg és a meglévő épületrészt nem újítják fel jelentősen, akkor az új szerkezetekre a költségoptimalizált követelményszint vonatkozik (5. melléklet I. rész) és a további két követelményszintet nem kell vizsgálni (5. melléklet II. és III. rész) [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6.§ (5) bek.].

A bővítés során építési-szerelési munkával érintett épületgépészeti rendszereknek meg kell felelnie a TNM Rendelet I. melléklet V. résznek [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6.§ (4) bek.].

Például ha egy 90 m2 hasznos alapterületű épületet szeretnének 20 m2 hasznos alapterülettel bővíteni, akkor az új homlokzati falra vonatkozik a 0,24 W/m2K követelményérték, az új ablakokra vonatkozik az 1,15 W/m2K követelményérték, de nem kell vizsgálni az épületszerkezetek egésze által meghatározott fajlagos hőveszteségtényezőt és az épületgépészeti rendszereket is magában foglaló összesített energetikai jellemzőt.

Ha az épület meglévő részét jelentősen felújítják, akkor a meglévő épületrészt és a bővítést együttesen kell vizsgálni és meg kell felelni az 5. melléklet I. II. és III. részeknek, illetve az 1. melléklet IV. és V. résznek [7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6.§ (6) bek.].

Ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület 100%-át, akkor a régi és új szerkezetekre, épületre és épületgépészetre a költségoptimalizált követelményszint teljes mértékben vonatkozik (5. melléklet I., II. és III. rész, 1. melléklet IV. és V. rész) [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6.§ (6) bek.].

Például ha egy 90 m2-es épületet szeretnének 100 m2 hasznos alapterülettel bővíteni, akkor a meglévő részt a mai kor követelményei szerint fel kell újítani. Épületenergetikai számításokkal kell meghatározni a szükséges beavatkozások mértékét, a hőszigetelések vastagságát és az épületgépészeti rendszerekben szükséges korszerűsítéseket.
 

Meglévő épület bővítésére vonatkozó energetikai követelmények

Címkék: Energetikai szolgáltatás, energetikai követelmények, közel nulla energiaigényű épület, határoló-szerkezetek