4.1. Állami magasépítési beruházások megvalósítója: a Beruházási Ügynökség

Szerzők: dr. Günther Balázs dr. Günther Balázs, dr. Jámbor Attila dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2019. február 08. péntek, 18:35

Közzétéve: 2019. január 21. hétfő, 20:50

2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Jogszabályok


2019-től az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerének kétszintű szabályozását alakították ki:
- az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény)
- az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beruházási rendelet)

A kormányzati magasépítési beruházás és a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, valamint az abban való közreműködésnek a részletszabályait a Beruházási rendeletben találhatjuk meg.

 

Törvényi fogalmak


Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Beruházási törvény) rögzített fogalmakat az Építésijog.hu Fogalomtárában IDE KATTINTVA találhatják meg. [2018. évi CXXXVIII. tv. 1. § 4-6. pont]:


- Magasépítési beruházás
- Magasépítési beruházás előkészítése
- Magasépítési beruházás megvalósítása
- Kormányzati magasépítési beruházás

- Központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás

 

Milyen beruházásokra vonatkozik a Beruházási törvény?


A Beruházási Ügynökség az alábbi magasépítési beruházások tekintetében végez tevékenységet:

a) a kormányzati magasépítési beruházások vonatkozásában,
- ha a közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét követően indul, feltéve,
- hogy az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;

b) központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás vonatkozásában,
- 2020. január 1. napját követően (a jogszabályból egyértelműen nem derül ki, hogy a közbeszerzési eljárásnak kell-e megindulnia 2020. január 1. napját követően, vagy az akkor már folyamatban lévő eljárásokban is közreműködik a Beruházási Ügynökség), feltéve
- hogy az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;

c) a Kormány által elfogadott, programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetében, a becsült kivitelezési értéktől függetlenül [299/2018. (XII. 27.) Korm. rend. 2. § (1) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 113. § (5) bek. a) pont].

Ha a kormányzati magasépítési beruházás előkészítése során megállapítható, hogy a beruházás becsült kivitelezési értéke meghaladja a hétszázmillió forintot, akkor a kormányzati magasépítési beruházás előkészítője haladéktalanul köteles bevonni a Beruházási Ügynökséget az előkészítésbe [299/2018. (XII. 27.) Korm. rend. 10. § (1) bek.].

Ha a kormányzati magasépítési beruházás kivitelezési dokumentációjához készült költségvetés alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke a hétszázmillió forintot, a kormányzati magasépítési beruházás előkészítője haladéktalanul tájékoztatja a Beruházási Ügynökséget, és jóváhagyásra megküldi az előkészítés dokumentációját a Beruházási Ügynökség részére [299/2018. (XII. 27.) Korm. rend. 11-12. §]. Ha az önkormányzati magasépítési beruházás - amelyhez az államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít - kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke a hétszázmillió forintot, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az eljárása megindítása iránt (ebben az esetben tehát az önkormányzatnak is tájékoztatási kötelezettsége van) [2018. évi CXXXVIII. tv. 11. § (2) bek.].

 


 

A Beruházási Ügynökség: a BMSK Zrt.


A 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet jelölte ki azt a száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, amely közreműködik az állami magasépítési beruházások előkészítési folyamatában, és lefolytatja a beruházások kivitelezési szakaszát. A Kormány egy olyan szervezet létrehozására törekedett, amely képes garantálni az állami érdekek teljeskörű szem előtt tartása mellett a központi költségvetési forrásból megvalósuló – mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő – építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását. A Beruházási Ügynökség feladatait a BMSK Zrt. látja el.

(BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság [székhely: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.; Cégjegyzékszám: 01 10 044336; Adószám: 12464780-2-51; képviseli: dr. Medvigy Mihály vezérigazgató, ide kattinva megtekintheti az OPTEN Cégtár Light szolgáltatás segítségével elérhető cégadatokat, IDE KATTINTVA elérhető a cég honlapja] [299/2018. (XII. 27.) Korm. rend. 1. §].)

A BMSK az állami magasépítési beruházások – a Beruházási törvényben és a Beruházási rendeletben meghatározott – feladatainak ellátására létrehozott közfeladatot ellátó gazdasági társaság, továbbá a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított [2018. évi CXXXVIII. tv. 4. § (7) bek.].

A cég központi költségvetési forrásból működik, és feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe [2018. évi CXXXVIII. tv. 4. § (1)-(2) bek.; 2018. évi CXXXVIII. tv. 5. § (6) bek.]. Az állam nevében való tevékenység során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, de a Beruházási törvény speciális gazdálkodási előírásokat is tartalmaz [2018. évi CXXXVIII. tv. 10. § (1) bek.].

A Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül [2018. évi CXXXVIII. tv. 4. § (5) bek.]. A Beruházási törvény rögzíti azt is, hogy a hatálya alá tartozó állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül [2018. évi CXXXVIII. tv. 4. § (6) bek.].

A Beruházási törvény fenti rendelkezésének a Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerint van jelentősége:

"9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni
j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról."


Az Ügynökség feladatait azért így határozták meg, mert a Kbt. ún. "in-house szabály”-a alá kerül, azaz kivétel lesz a Kbt. hatálya alól. Lényeges, hogy nem maga a beruházás lesz kivétel az „in-house szabály” értelmében, hanem a „viszony”, azaz a Beruházási Ügynökség és az adott Ajánlatkérő között létrejött szerződés. Az Ügynökség és az Ajánlatkérő valószínűleg nincsenek egymással olyan függőségi viszonyban (lásd Főváros - FKLM, Főváros - BKK, Főváros -bármelyik fővárosi cég közötti viszony), hogy a többi „in-house” rendelkezés alapján egy adott esetben egymással kötött visszterhes szerződést ne kellene közbeszerzési/„egybeszámítási” szempontból vizsgálni. Tehát, ha a Beruházási Ügynökség bízza meg a BKK-t és nem a Főváros, akkor elméletileg vizsgálni kell a szerződést a Kbt. szabályai alapján, és nagy valószínűséggel nem tartozna az „in-house” körbe. A Beruházási törvény hivatkozott rendelkezése miatt ezt a vizsgálatot nem kell elvégezni, azaz a Beruházási Ügynökség és az adott Ajánlatkérő közötti visszterhes szerződések a kivételi körbe fognak tartozni.

 

Nem minden hétszázmillió forintot elérő beruházás tartozik a BMSK feladatkörébe


Nem minden állami magasépítési beruházást fog kontrollálni a BMSK, mivel a Beruházási törvény és a rendelet kivételeket is meghatároz. A BMSK nem végez tevékenységet az alábbi beruházások esetében:

a) a Kormány döntése alapján kijelölt beruházások esetében [2018. évi CXXXVIII. tv. 2. §]:
aa) A Kormány a BMSK helyett más szervet jelöl ki [2018. évi CXXXVIII. tv. 5. § (2) bek.];
ab) azon állami magasépítési beruházások esetében, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, ideértve a kapcsolódó térségfejlesztéssel összefüggő magasépítési beruházásokat,
ac) a honvédelmi, katonai célú építményeket, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások esetében,
ad) a külképviseleteken, illetve a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami magasépítési beruházások [299/2018. (XII. 27.) Korm. rend. 2. § (5) bek.],
ae) a Kormány egyedi határozatában a BMSK helyett más szervet jelöl ki;

b) részben vagy egészben az Európai Unió 2014-2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozottak [2018. évi CXXXVIII. tv. 14. § (2) bek.];

c) a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét megelőzően indult [2018. évi CXXXVIII. tv. 14. § (2) bek.].
 


 

Építőipari jogviták II. – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei


Reménytelen lenne a vitatott követelések érvényesítése az építőiparban? Törvényen kívüli eszközökben senki ne gondolkodjon! Érdemes tudni, hogy az évekig húzódó pereskedés mellett - vagy éppen helyette – más megoldások is vannak. A gyakorlatot és a jogszabályokat is alaposan ismerő szakértőink segítségével fél nap alatt alaposan körüljárjuk a kérdést, hogy Ön is tisztában legyen a valós lehetőségekkel. Küldje el nekünk a kérdéseit előre, hogy előadóink ezekből is fel tudjanak készülni!

 

IDŐPONT: 2018. február 26., 14:00 órától 18:30-ig


 

HELYSZÍN: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., földszinti nagyelőadó (színvonalas oktatási épület, ingyenes és kényelmes parkolási lehetőség!)


ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 2 pont (MÉK 2019/15)

 

 

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>