02.4. Építésügyi hatóságok

Utolsó frissítés: 2015. május 21. csütörtök, 21:55

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:22

Szerző: Építésijog.hu

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 198, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.


2.4.1.2. Az építésügyi hatóságok hatásköre a hatályos szabályok alapján

Az építésügyi hatóság az építményekkel (ideértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményeket is) kapcsolatos  építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az építésügyi hatóságok az alábbi építésügyi hatósági – állami – feladatokat látják el [1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (1), (3) bek.]:
 

1. Építésügyi engedélyek kiadása

a) építési engedélyezési eljárás
b) összevont engedélyezési eljárás
c) fennmaradási engedélyezési eljárás
d) használatbavételi engedélyezési eljárás
e) bontási engedélyezési eljárás
f) integrált engedélyezési eljárás
g) összevont telepítési eljárás (telepítési hatásvizsgálati szakasz és integrált építési engedélyezési szakasz)

2. Tudomásulvételi eljárások lefolytatása

a) jogutódlás-tudomásulvételi eljárás
b) használatbavétel-tudomásulvételi eljárás
c) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás

3. Egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása

a) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési
b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése

4. Építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzése

5. Hatósági bizonyítvány kiállítása[1]

6. Kötelezési eljárás lefolytatása

7. Végrehajtási eljárások lefolytatása[2]

8. Szakhatósági eljárások lefolytatása




2.4.2. Általános építésügyi hatóság (Települési önkormányzat jegyzője)

A kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Az elsőfokú általános építésügyi hatóság 175 járásban és 23 budapesti kerületben működik (összesen 198 hatóság). A Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az elsőfokú építésügyi hatóság [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki, azonban ez pontatlan, hiszen ezt a jogszabályt a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015.(III. 30.) Korm. rendelet 2015. április 1. napjától hatályon kívül helyezte [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. melléklet].

A járási központ jegyzője tehát a járás területén található települések vonatkozásában látja el az általános építésügyi hatósági feladatokat.

Az általános építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozik minden olyan elsőfokú építésügyi hatósági feladat, amelyet jogszabály nem telepít a Járási (Kerületi) Hivatal – 2015. március 30-ig hatályos elnevezéssel a Járási Építésügyi Hivatal, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal – vagy főként sajátos építményfajták tekintetében speciális építésügyi hatóság hatáskörébe.

A kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként – a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalt[3] jelölte ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.]. A másodfokú hatóságok megyei és fővárosi szinten dolgoznak, ezért 20 másodfokú hatósággal fogunk találkozni.

2.4.3. Kiemelt építésügyi hatóság (Járási Hivatal)

A Járási Hivatal hatásköre az alábbi eljárásokra terjed ki:
 

1.

Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyek[4]

2.

Összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság

3.

Integrált eljárásban közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, ha építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül

4.

Kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyek

5.

Magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíneire vonatkozó hatósági ügyek [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.]

6.

A jegyzőt mint elsőfokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyek (ha valamelyik általános építésügyi hatóságot kizárják az ügyintézésből, az illetékességi területén az építésügyi hivatal lesz az elsőfokú építésügyi hatóság) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek.]

7.

Építésfelügyeleti hatósági eljárások, feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]

8.

Bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 59. § (1) bek.]


Az örökségvédelmi feladatkört is ellátó Járási Hivatalok hatásköre a fentiek mellett az alábbi eljárásokra is kiterjed:
 

9.

Nyilvántartott műemléki érték és a műemlék tekintetében, a műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (3) bek. a) pont][5]

10.

Nyilvántartott műemléki érték és a műemlék tekintetében elsőfokú építésügyi hatósági feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész]

11.

Régészeti lelőhelyek vonatkozásában eljáró elsőfokú örökségvédelmi hatósági feladatok (egyes nyilvántartási feladatok kivételével) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész; 39/2015. (III. 11.) Korm. rend. 3. § (2) bek.][6].


Az építésügyi feladatkört ellátó Járási Hivatal mindig egyes járások területén illetékes, míg az építésügyi és örökségvédelmi feladatkört ellátó Járási Hivatal a megye területén végzi a tevékenységét. Például a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala mint építésügyi és örökségvédelmi feladatkört ellátó hatóság az elsőfokú kiemelt építésügyi hatósági feladatokat a Békéscsabai, a Békési és a Szeghalmi járás területén található települések vonatkozásában, míg az örökségvédelmi hatósági feladatokat a megye egész területére való illetékességgel látja el.

Az összesen 59 járásban a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi feladatkört lát el (ebből 21 járási hivatal az építésügyi mellett örökségvédelmi feladatkörrel is rendelkezik).

A sajátos építményfajták építésügyi hatóságairól szóló tájékoztató itt elérhető.

2.4.4. Másodfokú építésügyi hatóság

A másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

Nem a kormányhivatal a másodfokú építésügyi hatóság az alábbi esetekben:
a) a sajátos építményfajták tekintetében,
b) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet meghatározott építmények hatósági ügyeiben,
c) a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek hatósági ügyeiben [289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pont],
d) a nyilvántartott műemléki értékkel és a műemlék építménnyel kapcsolatos ügyekben [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.].

A kormányhivatalok 2015. április 1-jei szervezeti átalakítása miatt a legtöbb eljárásban előfordul majd az, hogy a másodfokú hatóság szakhatóságként részt vett az eljárásban. Annak érdekében, hogy ne ugyanaz a hatóság legyen az első- és a másodfokú hatóság a jogszabály minden egyes kormányhivatalnak kijelölte a „másodfokú párját”. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. melléklete tartalmazza az így kijelölt másodfokú hatóságokat (például Békés megye területén a másodfokú hatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal, Csongrád megye területén a Békés Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros területén Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5a) bek., 7. melléklet].

A Járási Hivatalok döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárásokban is a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el másodfokú hatóságként [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.].

2.4.5. A hatóság ügyintézőinek építésügyi vizsgával kell rendelkezniük

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott , a jogszabályban meghatározott feladatokat (így különösen a döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat) ellátó köztisztviselőknek és kormánytisztviselőknek építésügyi vizsgát és szakmai továbbképzését is kell teljesíteniük. A 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza építésügyi vizsgára és szakmai továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat. A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak ezek az előírások, vagyis nekik tanfolyamokra sem kell járniuk [487/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 1. § (1) bek., 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 4. § (3) bek.].[7]
 



[1] A hatósági bizonyítványokra vonatkozó Ket. és építésügyi jogszabályi előírásokat az Építésijog.hu Előfizetője itt elérheti: 21. Hatósági bizonyítványok szabályai

[2] A jogalkotó a végrehajtási eljárások lefolytatása kapcsán minden bizonnyal a Ket. szerinti végrehajtási eljárásra gondolt, mivel az építésügyi jogszabályokban a hatósági döntések kikényszerítése, végrehajtása vonatkozásában nem találhatunk speciális rendelkezéseket.

[3] 2015. április 1. napjától változott az elnevezés, a korábbi másodfok a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal volt (lásd: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (1) bek.).

[4] 2015. április 1. napjáig hatályos előírás még lehetőséget adott arra, hogy a kiemelt üggyé nyilvánító rendelet más hatóságot jelöljön ki (lásd: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (1) bek.).

[5] 2015. március 31-ig csak a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat látta el az elsőfokú örökségvédelmi hatóság, ez a hatáskör bővült 2015. április 1-től (lásd: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (4) bek.).

[6] A hatáskört korábban meghatározó a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2015. március 12. napján hatályát veszítette (lásd: 39/2015. (III. 11.) Korm. rend. 81. § a) pont).

[7] Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet 2014. január 1-jétől váltotta fel a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (lásd: 487/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 13. §).