Felsővezetékek kiépítéséhez kapcsolódó kártalanítási eljárások szabályai

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. június 02. vasárnap, 19:24

Közzétéve: 2013. június 02. vasárnap, 19:24

Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám
Érintett jogszabály:
126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 1.


2013. május 1-jén lépett hatályba a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája építésével összefüggésben keletkező károk megtérítésére vonatkozó eljárás szabályait rögzítő kormányrendelet, amely az építésügyi hatósági eljárásban hatáskörrel rendelkező hatóságot is kijelöli.

A trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája építésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételéről szóló 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletet a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája és a hozzá kapcsolódó teljes körű áramellátási rendszer (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények) kialakításához szükséges nyomvonal jellegű építmények, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz idegen ingatlanon történő elhelyezésével kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 1. §]. Felsővezetéki infrastruktúrának minősülnek a felsorolt közlekedési eszközök elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszerek (munkavezeték, föld- és légtápkábelek, összekötő kábelek, jelző- és biztosítóberendezések, stb.) [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 2. § 1. pont].

Az igénybevételről legalább 15 nappal korábban, írásban, a szükséges építési engedély megküldésével kell értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonost (társasház és lakásszövetkezeti ház esetében a képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell) [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. § (1) bek.].

A kormányrendelet szerint a felsővezetéki infrastruktúrával szomszédos ingatlan tulajdonosát (használóját) az akadályozás (korlátozás) mértékének megfelelő egyszeri kártalanítás illeti meg az ingatlanán, vagy az alatt vagy felett vagy annak közelében létesített kisfeszültségű vezetékek és azokhoz tartozó teljes körű áramellátási rendszerek (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények), ehhez kapcsolódó tartószerkezetek és egyéb építmények, eszközök elhelyezése, javítsa, karbantartása miatt. A munkálatokat az ingatlan tulajdonosának tűrnie kell, tehát ezt semmilyen módon nem akadályozhatja [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.].

A kártalanítás mértéke az ingatlan forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű lehet, és az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét a létesítő vagy a munkálatokat végző céggel szemben érvényesítheti. Fontos tudni, hogy az ingatlan tulajdonosa kártalanítási igényét az építmény, eszköz használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjével szemben [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. § (2) bek.]. Előzetesen az érintetteknek kell megpróbálniuk megállapodni a kártalanítás összegében, de amennyiben ez eredménytelen lesz a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kártalanítás összegét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. § (5) bek.]. A rendelet meghatározza az ingatlan esetleges megvásárlásának feltételeit is, továbbá a kártalanítás teljesítésének szabályait is.

A rendelet egyébként előírja azt is, hogy az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi, továbbá az épített környezeti, településképi és a műemlékvédelmi érdekeket figyelembe kell venni [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

Fontos tudni, hogy a felsővezetéki infrastruktúra minden elemére (ideértve az energiaellátási tápkábeleket is) mint közlekedési létesítményre a Nemzeti Közlekedési Hatóság ad ki építési engedélyt [126/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. § (1) bek.].