Termék vásárlása: módosult a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás

Szerzők: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila, Mátyás Mónika

Utolsó frissítés: 2015. január 26. hétfő, 16:41

Közzétéve: 2014. szeptember 28. vasárnap, 12:05

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek vonatkozó jótállási kötelezettséget szabályozza. A 2014. évi változásokból ez a jogszabály sem maradt ki, ráadásul két lépcsőben lépnek hatályba a módosítások: a jótállás gyakorlására vonatkozó előírások 2014. április 9-i változtak meg, míg a jótállással értett termékek felsorolását szeptember 15-i hatállyal egészítették ki.

Magyar Közlöny: 2014. évi 43. szám
Érintett jogszabály: 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. április 9., 2014. szeptember 15.

1.
Milyen esetekben van kötelező jótállást?


A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján kötelező a jótállás:
a) a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott fogyasztási cikkre (a fogyasztó és a vállalkozás fogalmait az Építésijog.hu Előfizetője itt ismerheti meg: Fogyasztó), de csak
b) az új fogyasztási cikkre (vagyis használt esetében jótállás fogyasztói szerződés esetében sincs),
c) kizárólag az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

2.
A jótállással érintett fogyasztási cikkek köre 2014. szeptember 15. napjától


2.1. Az értékhatár pontosítása

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletben felsorolt, vagyis csak jótállással értékesíthető tartós fogyasztási termékek listája az egyéb változásoktól eltérően 2014. szeptember 15. napjától módosult. Az érdemi változás, hogy a 10.000 forintos eladási ár azon termékek esetében is feltétele a jótállási kötelezettségnek, ahol korábban az ártól függetlenül volt jótállás (pl. hűtőszekrény). A változást valószínűleg az is indokolhatta, hogy nincs is már olyan jótállással érintett termék, ami 10.000 forint alatt kapható lenne.

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet Melléklete itt elérhető.

Jogszabályi hiba, hogy a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése 1. számú mellékletet említ, azonban a jogszabályhoz ténylegesen egy számozás nélküli melléklet tartozik. A rendeletben egy darab melléklete van.

2.2. Kimerítő felsorolás helyett termékkategóriák

A módosítást megelőzően a Melléklet kimerítő (taxatív) felsorolást tartalmazott, ami azt jelentette, hogy a jótállás csak a felsorolásban kifejezetten szereplő termékekre vonatkozott. 2014. szeptember 15-től a Melléklet felsorolásának kimerítő jellege főszabályként megmarad, de a legtöbb pont esetében általános termékkategória került megnevezésre (például háztartási készülékek, információtechnikai készülékek). A termékkategóriát követően az „így különösen” fordulatot használva hoz példákat a jogalkotó arra, hogy az adott termékkategóriába milyen termékek tartoznak (háztartási készülék például a hűtőszekrény, a fagyasztó, a mosógép vagy a centrifuga; a jogszabály szerint információtechnikai készülék például a laptop, a PDA, a nyomtató vagy a szkenner).

Fontos, hogy ez a felsorolás a termékkategórián belül már nem kizárólagos, vagyis olyan termékre is lehet kötelező jótállás, amelyet a Melléklet felsorolása nem tartalmaz név szerint, de valamely felsorolt termékkategóriába beletartozik.

Ezzel a jogtechnikai megoldással rugalmasabb lett a felsorolás, például a technikai fejlődés eredményeként a későbbiekben létrehozott, az adott termékkategóriába tartozó termékre is lehet alkalmazni, nem lesz majd szükséges ilyen esetben módosítani a felsorolást.

2.3. Az alkotórészekre és tartozékokra is kiterjed a jótállás

További fontos változás, hogy 2014. szeptember 15-től a felsorolt termékcsoportokba tartozó, önmagában vásárolt alkotórészre és tartozékra is kiterjed a kötelező jótállás (amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot).

2.4. Új termékek, termékkategóriák

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a módosítást követően számos új terméket, termékkategóriát tartalmaz:
- nem motoros kertészeti eszközök,
- napszemüvegek,
- egészségmegőrző termékek és eszközök, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz,
- motoros vízi járművek,
- gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés (a babakocsira eddig is vonatkozott a kötelező jótállás),
- gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző,
- gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra,
- világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás,
- irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép,
- ékszerek,
- fekvőmatracok,
- mérőműszerek, generátorok, tápegységek,
- lőfegyverek,
- sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök,
- villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva,
- nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek,
- közlekedési eszközök közül új elem az elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, segédmotoros kerékpár, utánfutó,
- híradástechnikai készülékek közül új elem a játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó és head-set,
- információtechnikai készülékek közül új elem a diktafon, MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, akkumulátor-töltő.

A „villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja”  termékmegnevezés helyett a Melléklet már a villamos energiával működtetett konyhai kisgépek megnevezést használja, és példálózóan felsorolja, hogy ide tartozik a mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló.

A Melléklet korábban csak a „személyi számítógép” megnevezést tartalmazta, a módosítást követően azonban az információtechnikai készülékek között külön nevesíti az asztali számítógépet, laptopot, note-bookot, tabletet, PDA-t.

A Melléklet új termékkategóriaként tartalmazza a gázkészülékeket is, amelyek között nevesíti a tűzhelyt, konvektort, gázkazánt, gázbojlert, gázgrillt, gázzsámolyt, gázsütőt, gázperzselőt, gázlámpát. Ezek nagy része korábban is a jótállással érintett termékek közé tartozott, mint „fűtőberendezés” vagy „villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja”, de új elemnek tekinthetjük a gázbojlert és a gázlámpát.

3.
Ki a jogosult?


A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (2) bek.]. Ha cég volt a vásárló – és 2014. április 9-e utáni a szerződés, a vásárlás – akkor kötelező jótállás sincs.

4.
Ki a kötelezett?


A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (ez lehet maga az eladó vagy egy kijelölt szerviz is) [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].

A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. Ha például a gyártó 2 év jótállást vállalt akkor, amikor a vállalkozásnak (az üzletnek) eladta a fogyasztási cikket, akkor a vásárló fogyasztó a gyártóval szemben is érvényesítheti a jótállást a jogszabályi jótállási időn túl is (persze csak a gyártó által kikötött időtartamig).

A gyártó fogalmát a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tartalmazza. A gyártó és a fogyasztási cikk fogalmát, valamint a vonatkozó uniós irányelvet az Építésijog.hu Előfizetője itt megismerheti: Gyártó, Fogyasztási cikk

A gyártóra vonatkozó felelősségi előírásokat lásd még:
Termékfelelősség
03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság

5.
Igényérvényesítési határidő

A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ami azt jelenti, hogy egy év után akkor sincs jótállási igényérvényesítésre lehetőség, ha később derült ki a hiba [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

6.
Igényérvényesítési határidő kezdete


A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A 2014. április 9. napjától megkötött szerződések tekintetében alkalmazandó előírás, hogy a jótállási jegyet olyan formában kell átadni, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát . A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni (97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet pontosításokat tett a felsorolásban, illetve új elem a békéltető testületre vonatkozó tájékoztatás):
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek.].

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].

A jótállásból eredő jogok főszabály szerint a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása azonban a jótállás érvényességét nem érinti. A 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet módosítása egyértelművé teszi, hogy ha a fogyasztó nem kapott jótállási jegyet (vagy csak nincs nála) a jótállást akkor is érvényesítheti, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – be tudja mutatni [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 4. §].

7.
Igény érvényesítés feltételei


7.1. Új alkatrész használható
A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 5. § (2) bek.].

7.2. Jótállási jegy kötelező tartalma
Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:
a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 5. § (4) bek.].

7.3. A vállalkozás gondoskodik az elszállításról
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 6. § (2) bek.].

7.4. Kötelező 3 napos csere
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni.

A vállalkozás a cserét nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy a kicserélés aránytalan többletköltséget eredményez a számára (javítani valószínűleg kevesebb költséggel járna). Természetesen ha nincs az adott termék, akkor a cserére sincs lehetőség.

Fontos, hogy a vállalkozás csak akkor kötelező a cserére, ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 7. §; 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bek. a) pont].

A Ptk. jótállásra vonatkozó rendelkezései itt ismerhetők meg:
- 03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság
- 03.3. Hibás teljesítés. A jótállás (Építésijog.hu Előfizetéshez kötött)

8.
Szerződés tartalma

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (3) bek.].

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek, tehát a szerződés nem lesz érvénytelen, csak a jogszabálysértő pont helyet a jogszabályt kell alkalmazni. Például ha az üzlet 3 hónap jótállást vállalt, akkor is 1 év lesz a jótállás időtartama, de maga az értékesítés nem lesz érvénytelen szerződés [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend. 1. § (5) bek.].

A fogyasztói szerződés kötelező tartalmára lásd még: 01.3.1. A fogyasztói szerződések szabályai: a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

9.
Fogyasztóvédelmi jogkövetkezmény

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi egyebek mellett a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén [1997. évi CLV. tv. 43. § (3) bek.].

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését – a Fogyasztóvédelmi törvényben (1997. évi CLV. tv.) rögzített körülmények mérlegelése mellett – az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
e) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki [1997. évi CLV. tv. 47. § (1) bek.].

A fogyasztóvédelmi bírság összege a vállalkozások esetében 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, de a Fogyasztóvédelmi törvény szerinti esetekben a fizetendő bírság akár az 5 millió forintot is elérheti [1997. évi CLV. tv. 47/C. § (1) bek.].