Szűkült a felelős műszaki vezető felelősségi köre. Megszűnt a felelős műszaki vezető és a szakmunkás tagi vagy alkalmazotti jogviszonyra történő kötelezése

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2013. július 16. kedd, 22:14

Közzétéve: 2013. július 16. kedd, 22:14


Magyar Közlöny:
2013. évi 57. szám; 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály:
1997. évi LXXVIII. törvény; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény; 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.
Építésijog.hu Hírlevél 2013 év. 5. szám

A 2013. július 1-jétől hatályos felelős műszaki vezetőre vonatkozó rendelkezések érdemi változást eredményeznek. Az biztos azonban, hogy a jogalkalmazás során sok fejtörést okozó majd minden érintettnek az új felelősségi szabály. Újra lehet megbízási szerződéssel szerződnie a kivitelezőnek és a felelős műszaki vezetőnek, illetve a szakmunkás foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó előírás is módosult.

1. A hatósági engedélyekkel kapcsolatos felelősség

A kivitelező változatlanul felel az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért. A felelős műszaki vezető felelősségi körébe is beletartozik az engedélyeknek és tervdokumentációknak való megfelelősség biztosítása, azonban a jogalkotó 2013. július 1-jétől megkülönbözteti az építés két szereplőjének felelősségi körét.

A 2013. évi XXXIV. törvény alapján a felelős műszaki vezető az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért felel, de kizárólag kormányrendeletben meghatározott feladatai körében [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. c) pont]. A kormányrendelet alatt a Kivitelezési kódexet kell érteni, és a jogalkalmazás során majd azt kell eldönteni, hogy ez a változás kihat-e a 2013. július 1-je előtt elvégzett tevékenységekre, vagy az ezt megelőzően megkötött szerződésekre.

2. A tagsági és munkaviszony mellett újra él a megbízási lehetőség

Az Építési törvény 2013. január 1-jétől hatályos 39. § (2) bekezdésében található felsorolás határozta meg, hogy melyek az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának jogszabályi feltételei. A c) pont kimondta, hogy csak olyan személy végezhet kivitelezői tevékenységet, aki - a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás által is irányítható munkálatok kivételével - vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki a tevékenységi körébe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult [1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (2) bek., 39/A. § (2) bek.]. Január 1-jét megelőzően a kivitelező munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban állhatott a felelős műszaki vezetővel, és a szigorítást éppen a „táskás vállalkozások” megszüntetése érdekében vezették be.

2013. július 1-jétől a vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelyhez - a felelős műszaki vezető nélkül végezhető tevékenységek kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező, vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felelős műszaki vezetővel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (1a) bek. aa) pont].

3. Szakmunkás foglalkoztatásának új (régi) szabálya

2013. január 1-jétól szigorodott az Étv. 39. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a megfelelő szakképesítésű szakmunkás jogviszonyával kapcsolatos előírása, mert ezt követően a tagsági és alkalmazotti jogviszony mellett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban már nem lehet a vállalkozónak szakmunkás megfelelőségét igazolni (lásd: 2012: CLVII. törvény 46. § (2) bekezdés).

Ha a vállalkozónak kizárólag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló (például munkaerő-kölcsönzéssel) szakmunkása van, 2013. január 1-jétől nem végezhetett építőipari kivitelezési tevékenységet. Egy 2013. április 19-étől hatályos átmeneti szabály alapján azoknak a vállalkozó kivitelezőnek, akit (amelyet) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2013. január 1-jéig vett a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásába és a tevékenység végzésére való jogosultságát olyan szakmunkás megjelölésével igazolta, akinek a foglalkoztatási módja vonatkozásában nem teljesült a 2013. január 1-jén hatályba lépett Étv. 39. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény, 2013. július 1-jéig volt lehetősége az MKIK-hoz történő bejelentéssel eleget tenni e követelménynek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 42. § (5) bek.]. Ezzel az új szabállyal a 2013 előtt már nyilvántartásba vett cégek utólagos átmeneti lehetőséget kaptak arra, hogy a megfelelően alkalmazott szakmunkással megállapodást kössenek.

2013. július 1-je előtt a jogszabályi követelmény alapján csak az végezhetett kivitelezési tevékenységet (ideértve az üzletszerű kivitelezést is), aki rendelkezett a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással. A jelenlegi szabályok alapján már nem legalább egy szakmunkásnak kell lennie a cégben, hanem olyan létszámot kell foglalkoztatni, amely a tevékenység jellegének megfelelő, ez tehát szigorítás a korábbi előíráshoz képest. Ami viszont enyhítést jelent, hogy – a tagsági és alkalmazotti jogviszony mellett – már ismét bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban állhat a szakmunkás a kivitelező céggel.

A szakmunkások létszámának tagsági és alkalmazotti jogviszonyban való korlátozását a 2012. évi CLVII. törvény 46. § (2) bekezdése írta elő 2013. január 1-jei hatállyal, és a 2013. évi XXXIV. törvény, valamint a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet állította vissza a korábbi, tágabb foglalkoztatási lehetőséget tartalmazó szabályokat. Látható, hogy a jogalkotó a jogviszonyra vonatkozó szigorítás megszüntetéséről a hatálybalépést követő három hónap elteltével már döntött is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. július 16. hétfő, 15:33
2018. június 03. vasárnap, 19:05