Törvény tiltja a toronyházak építését

Szerzők: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila, Valánszki Sára

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 06. csütörtök, 19:29

Közzétéve: 2018. augusztus 08. szerda, 22:20

A magasházak, toronyházak építésének kérdése már évek óta foglalkoztatja a hazai építész és városépítész társadalmat. A toronyházakat ellenzők, és azok létjogosultságát vallók között számos vita bontakozott ki az elmúlt években is, főként a Budapestre tervezett, nagyszabású építkezések kapcsán. A sok vitát kiváltó kérdés eldőlni látszik, mivel az Építési törvény legutóbbi módosításával egyértelműen szabályoz, hogy legfeljebb milyen magasságú épületeket lehet majd építeni az országban.


Magyar Közlöny: 2018. évi 110. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2018. évi XXVI. törvény
Hatályos: 2018. július 13.
 

Milyen magas épület építhető Magyarországon?


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) módosító törvényjavaslat változásaiból is jól látható, hogy nem volt egyszerű döntést hozni arról, hogy milyen magas lehessen az országban építhető legmagasabb épület. Az első két elképzelés még 65 méternél húzta volna meg a határt, amelynél nem lehetne magasabb egyetlen építendő épület legmagasabb pontja sem. A Miniszterelnökség először 2017 decemberében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslatban rendezte volna ezt a kérdést (T/18783. számú, jelenleg T/388. számú törvényjavaslat), de mivel ennek elfogadása elhúzódott, egy különálló, kizárólag a magasházak témájával foglalkozó jogszabálytervezetet is benyújtottak 2018. március 28-án.

Az első elképzelések szerint a jövőben nem épülhetett volna fel például egy újabb Schönherz Kollégium (Budapest XI. ker., 67 m), vagy a Semmelweis Egyetem elméleti tömbje (Budapest VIII. ker. 88 m) méretű épület. Ez a magassági határ tehát azt jelentette volna, hogy egy templom vagy székesegyház tornyánál – melyek jellemzően 60-75 méter magasak – nem nőhetett volna túl egyetlen új épület sem a városi sziluettben.

A szakmai – és gazdasági – vita valószínűleg nem csillapodott a háttérben: egy módosító indítvány nyomán jelentősen megemelkedett a határvonal a megépíthető házak legmagasabb pontjára vonatkozóan. A 2018. június 18-i módosító javaslat (T/406/3.) és az összegző módosító javaslat (T/406/8.) azonban tovább emelte a magassági korlátot.
 

A kihirdetett jogszabály szerint a jövőben a megépíthető épületek legmagasabb pontja elérheti, de nem haladhatja meg a 90 méteres magasságot.

Vagyis a jogalkotói mérce a templomtornyoktól inkább a Parlament 96 méteres magasságát közelítette meg [2018. évi XXVI. tv. 1. §, 3. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 40. pont, 19. § (3)-(5) bek.].

Szükséges kihangsúlyozni, hogy a törvény épületről beszél, nem építményről a magassági korlátozás vonatkozásában, tehát jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló, szerkezetekkel körülhatárolt teret, helyiséget tartalmazó építményt érint a korlátozás, amely a sajátos építményekre (mint például az adótorony, víztorony) nem alkalmazandó [2018. évi XXVI. tv. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 10. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 40. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 19. § (3) bek.].

A toronyház pontos jogszabályi fogalma ide kattintva ismerhető meg. A toronyház fogalmát bevezető jogszabály elnevezése: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 2018. évi XXVI. törvény. A magasház kifejezés a kihirdetett törvénynek csak a címében található meg, az Étv. ilyen meghatározást nem alkalmaz.
 

A folyamatban lévő eljárásokban nem kell alkalmazni a szigorítást


Az első törvénymódosító javaslatot bizonyára a toronyházakat ellenző szakmai tábor ihlette, mivel igen szigorú vonalat húzva nemcsak a folyamatban lévő eljárásokra terjesztette volna ki a korlátozást, hanem a már véglegessé vált építési engedélyek esetére is abban az esetben, ha az építkezés még nem kezdődött meg.

A legutolsó módosító indítványt követően azonban finomítottak ezen a szigorításon, és az elfogadott törvénymódosítás szerint már csak a módosítás hatálybalépését követően, vagy azt megelőzően indult és még folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni a 90 méteres korlátozást. Nem kell azonban alkalmazni a tilalmat, ha a módosítás hatálybalépését megelőzően került sor az építési engedély véglegessé válására, vagy a fennmaradási vagy elvi építési keretengedély megadására. Így aztán vélhetően nem kerül veszélybe a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres Mol-székház, vagy a 90 méteres Twist-Budapest irodaház sem [2018. évi XXVI. tv. 4. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 60/F. §].

A készülő hatalmas volumenű beruházások esetében financiális oka is lehetett a visszamenőleges korlátozás enyhítésének, ugyanis az eredeti javaslat szerint, ha az ingatlan tulajdonosának a módosított rendelkezések alkalmazása miatt kára keletkezik, azt a magyar államnak kell állnia.
 

Csak a tervtanács ajánlásával építhető toronyház

A jelenlegi településképi szabályok és eljárási rend szerint a települési önkormányzat rendeletben dönthet arról, hogy a polgármester az építési engedélyeket megelőzően él-e a településképi véleményezés eszközével, és ha igen, ehhez a főépítész vagy a tervtanács véleményét kikéri-e. 90 méternél magasabb toronyházak ugyan a törvényben rögzített főszabály szerint nem épülhetnek, a 65 méter feletti magasságú épületek is markánsan megjelenhetnek a város sziluettben. Ezek esetében a módosított törvénybe beépült egy minőségi kritérium is, mely remélhetőleg garanciát jelent arra, hogy az új épület építészeti minőséget képezve környezete részévé tudjon válni. Ennek érdekében a 65 méternél magasabb épületek esetében csak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanács jóváhagyásával adható ki az építési engedély [2018. évi XXVI. tv. 3. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 19. § (4)-(5) bek.].
 

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén épülhetne magasház

A törvénybe foglalt magassági korlátozás átlépésére egy esetben mégis van lehetőség. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő (itt a jogszabály valószínűleg a nemzeti emlékhelyekre gondol), a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy külön rendeletben állapítsa meg a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat. Ez azt jelenti, hogy például egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a külön kormányrendelet megengedheti akár a toronyházak építését is [2018. évi XXVI. tv. 3. §, 6. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 19. § (3) bek., 4. §].

Az biztos, hogy az embereket a kezdetek óta hajtja egyfajta vágy, vagy becsvágy arra, hogy az építészetben is monumentálist alkossanak, jelet hagyjanak az utókor számára. A mai jelképnek számító alkotások egy része ellen az építésük idején komoly ellenállás bontakozott ki - gondoljunk csak az Eiffel-toronyra - vagyis a monumentális alkotások körüli vita nem új keletű.

Az új magassági korlát hatályba lépésével mindenesetre már biztos, hogy a közeljövőben nem fog épülni az országban olyan, a városképben talán jelképként megjelenő, de kétségtelenül a székesegyházak, katedrálisok, vagy akár a parlament fölé magasodó épület, mint például a New York-i Chrysler Building vagy éppen az Eiffel-torony. Legalább is nemzetgazdaságilag nem kiemelt jelentőségű beruházás részeként biztosan nem. Akaratlanul is felvetődik a kérdés ugyanakkor egy várostervezőben, nem lenne-e jobb inkább kijelölni a magasházak megfelelő helyét, a városépítészeti szempontokat, a városképre és a településszövetre gyakorolt hatásokat gondosan mérlegelve, mint az elsődlegesen nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartó eseti döntésekre bízni a döntést? Mivel egy esetleges kormányrendelet egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, vagy országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetés esetén a korlátozástól eltérően is megállapíthatja adott esetben a beépítés szabályait, még mindig van értelme szakmai vitát folytatni: van-e helye toronyháznak Magyarországon, vagy nincs.