12. Engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.11.30. 17:18

Közzétéve: 2013.04.10. 21:12

Az építésügyi hatóság külön engedélyezési eljárás keretében rendelkezhet egyes engedélyek hatályának meghosszabbításáról. A 2012. évi Eljárási kódex az engedély hatályának ellenőrzéséhez kapcsolódó hatósági kötelezettségeket is részletesen szabályozza. Fontos, hogy jelenleg már az építési tevékenység végzésének megkezdésére nyitva álló határidő is meghosszabbítható.

12.1. A hatóság kötelezettsége a hatály lejárta előtt: helyszíni szemle és tájékoztatás

Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (1) bek.].

A hatóság köteles helyszíni szemlét tartani a hatály lejárta előtt, de csak akkor, ha az építtető nem kérte a határidő meghosszabbítását. Ha nem kért, akkor – az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével – a hatóság a lejárat előtt legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét tartani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (2) bek.][1].

A helyszíni szemle tapasztalatai alapján a hatóságnak a lejárat előtt legalább negyvenöt nappal korábban az alábbi kötelezettségei vannak (ha nem adott be az építtető a hatály hosszabbítása iránti kérelmet):
a) ismételten köteles felhívni az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire,
b) tájékoztatnia kell az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy
ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e,
bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását,
c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást,
d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (3) bek.].

12.2. Milyen engedélyek hatályát lehet meghosszabbítani?

Az alábbi engedélyezési típusok hatálya hosszabbítható meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.][2]:

Engedély elnevezése

Maximális meghosszabbítás időtartama

Építési engedély

egy év

Elvi építési keretengedély

fél év

Telepítési engedély

fél év

Bontási engedély

egy év


Fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől egyszer, egy évvel meghosszabbítható az építési tevékenység megkezdésének határideje is (a megkezdett építési tevékenység befejezésének határideje változatlanul meghosszabbítható, de csak egyszer egy évvel) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (4) bek.].

12.3. Ki kérheti az engedély meghosszabbítását?

Az építtető terjesztheti elő az engedély meghosszabbítása iránti kérelmet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.].

12.4. Meddig terjeszthető elő a kérelem?

A kérelem előterjesztésére legkorábban az engedély jogerőre emelkedésének napját követő napon kerülhet sor. Az utolsó nap, amikor az építtető a kérelmet még előterjeszthet a jogerős engedéllyel kapcsolatosan, az az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtti nap [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.].

A kérelemnek a hatály lejártának napja előtt be is kell érkeznie az építésügyi hatósághoz. A hatóság az engedély meghosszabbításáról dönthet később is, a jogszabály a kérelem előterjesztésére ír elő határidőt, amely határidő jogvesztő, sem igazolási kérelemmel, sem más módon nem hosszabbítható meg.

12.5. Mit kell mellékelni a kérelemhez?

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (2) bek.].

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (2) bek.].

12.6. Speciális eljárási szabályok

A hatóság nem köteles az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést küldeni, de természetesen megteheti, hogy küld [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (1) bek.].

A hatóság az engedély iránti kérelem elbírálása során köteles helyszíni szemlét tartani, de csak az építési engedély és a bontási engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem esetében (az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély kapcsán nincs ilyen kötelezettség) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (2) bek., 51. § (1) bek.].

12.7. Mit vizsgál a hatóság?

Az építésügyi hatóság az építési engedély és a bontási engedély esetén helyszíni szemlén vizsgálja azt, hogy
- az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e,
- a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és
- az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (2) bek.].

12.8. Ügyintézési határidő

Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha
a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított
tíz napon belül hozza meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (9) bek.].

12.9. A hatóság döntése

Az építésügyi hatóság döntései az alábbiak lehetnek:
a) Az engedély hatályát meghosszabbítja.
aa) építési vagy bontási tevékenység megkezdése előtti hatályra vonatkozó kérelem esetében, és elvi építési keretengedély és a telepítési engedély vonatkozásában, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
1. nem változtak meg, vagy
2. megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,

ab) építési vagy bontási tevékenység megkezdése utáni hatályra vonatkozó kérelem esetében, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
1. nem változtak meg, vagy
2. megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
3. megváltoztak, de
3.1. az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezetkész vagy azt meghaladó állapotban van[3],
3.2. az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
3.3. az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült[4] és
3.4. az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50 %-ot[5] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (4), (6) bek.].
4. ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
4.1. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –,
4.2. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (7) bek.].

b) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát nem hosszabbítja meg:
- ha megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van – függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységektől [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (3) bek.];
- ha megállapítja, hogy az engedély meghosszabbításának feltételei nem teljesülnek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (6) bek.].

Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, az építtetőt az építési, bontási, vagy a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (3) bek.].

12.10. Mit kell tartalmaznia a határozatnak?

A határozat rendelkező része – a Ket. előírásain túlmenően, az engedély tárgyától függően – az alábbiakat tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítót,
b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,
d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását,
e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) az engedély meghosszabbított hatályát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (10) bek.].

A határozat indokolási része – a Ket.-ben foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően – tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (11) bek.].

A határozat kötelezően tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről[6] vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (12) bek.].

12.11. Ki kapja meg a hatóság döntését?

A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte.

Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti.

Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (13)-(15) bek.].

12.12. Mit lehet tenni a hatály lejárta esetében?

A hatály lejárta után az építkezést nem lehet folytatni!

Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte[7], vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni.

A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a jogszabályok az építtetőre nézve hátrányosan változtak meg, akkor az sajnos az eredetileg tervezett építési tevékenység ellehetetlenülését jelenti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (8) bek.].

13. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése

Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól való eltérés lehetőségét már a 2009. évi Eljárási kódexben megtalálhattuk. A 2013. január 1-jétől hatályos jogszabály azonban új engedélyezési eljárásként és részletes szabályrendszerrel határozza meg az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését.

13.1. Milyen építési követelményektől való eltérés engedélyezhető?[8]

Az OTÉK IV. fejezete az építmények létesítési előírásait tartalmazza. Az itt szereplő előírásoktól eltérni csak az OTÉK 111. § (4) bekezdésében felsoroltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet.

Az eltérő megoldás
a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az OTÉK 56/B. §, a 66. § (Lejtő lejtésének mértéke), a 70. § (Légakna), a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna), a 77. § (4)–(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)–b) pontja, a 82. § (9) bekezdése (Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni), a 85. § (Helyiségek méretei, kialakítása), a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)–(4) bekezdése, a 92. § (5)–(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)–(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,
b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából az OTÉK 62. § (4) bekezdése (Falnyílás vagy ajtó szabad mérete), a 64. § (6) bekezdése (Kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélessége), a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése (Közvetett természetes megvilágítás létesítésének tilalma), a 90. § (2) bekezdése (Helyiség szellőztethetősége), a 96. § (2) bekezdés b)–d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével,
c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése (Lépcsőfokok, lépcsőpihenők, lépcsőkar), a 65. § (1)–(4) bekezdése (Lépcsőfok méretei, magassága), a 68. § (1)–(3) bekezdése (Biztonságos gyalogos közlekedés feltételei, korlát, mellvédfal, lépcsőkar) a 85. § (2) bekezdés a) pontja (Helyiség legkisebb alaprajzi mérete), valamint a 98. § (2) bekezdése (Szabadlépcső) tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével
valósítható meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. § (4) bek.].

A IV. fejezettől eltérés feltétele – ha egyáltalán az eltérés engedélyezhető kategóriába tartozik–, hogy a tervezett megoldás[9]:
a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,
b) veszélyhelyzetet nem teremt[10],
c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. § (3) bek.].

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) további szempontként meghatározza azt is, hogy az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre is figyelemmel kell lenni. Ezért az építésügyi hatóságnak az engedély iránti kérelem elbírálása során ezt is vizsgálnia kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 36. § (1) bek.].

13.2. Milyen eljárásban nyújtható be a kérelem?

Az építtető az eltérés engedélyezése iránti kérelmét az alábbi módokon terjesztheti elő [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 36. § (2) bek.]:
a) önálló kérelemként,
b) az építési engedély iránti kérelemmel együtt
c) a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
d) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában (az építési engedélyezési szakaszban)[11] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 28. § (1) bek.],
e) az összevont telepítési eljárás második szakaszában (az integrált építési engedélyezési szakaszban) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 35. § (1) bek.].



[1] Az 50. § (2) bekezdésében eredetileg tévesen arra az esetre volt előírva a 60 napot a hatály lejárta előtti helyszíni szemlét, ha az építtető kérte az engedély hatályának meghosszabbítását. Ha még hatályos az engedély, akkor az engedély lejártának időpontja előtti helyszíni szemle nem indokolt. Ezt a hibát javította ki a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) bekezdés f) pontja 2013. október 1. napjától.

[2] 2009 októbere előtt a jogszabály az engedély érvényességi idejéről rendelkezett, amely nem volt pontos jogi megfogalmazás, ezért a 2009. évi Eljárási kódex már az engedélyek hatályosságát állapította meg.
Az építési és a bontási engedély hatályát vesztette,
a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg,
b) ha az építési tevékenységet jogerőssé válásának napjától számított két éven belül megkezdték, de ezen időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
Az építésügyi hatóság az építtető – engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változtak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát egy évre meghosszabbíthatta, amely megismételhető volt (193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §).

[3] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 8. pontja a „legalább szerkezetkész” szövegrészt „legalább tartószerkezet kész” szövegrészre módosította. A hatály meghosszabbításának egyik feltételét tehát már a 2013. január 1-jei hatálybalépést követő harmadik hónapban már enyhítették is, hiszen a tartószerkezetek a szerkezetkész állapot előtt készülnek el.

[4] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése 2013. március 9-i hatállyal kiegészítette az engedélyezési tervdokumentációval kapcsolatos előírást azzal, hogy a 10 éven belüli készítés éve az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációra vonatkozik. A 2013. januári szöveg a záradék előírását még nem tartalmazta, ezért a hatály meghosszabbítása kapcsán az engedélyezés előtt készített tervdokumentációt is figyelembe kellett volna venni. Az is elképzelhető, hogy a jogalkotó a záradékolás időpontjától akarta számítani az engedélyezési tervek vonatkozásában a 10 évet, de ez egyértelműen nem derül ki a hatályos szövegből.

[5] A bontás készültségi fokára vonatkozó feltételt a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be 2013. március 9-i hatállyal. Ezen szabály a bontási engedélyek meghosszabbításánál problémamentesen alkalmazható lesz, azzal, hogy a készültségi fok akár vitára is okot adhat. Az építési engedélyezésnél kérdés, hogy a bontás mértékét több épület esetében hogyan fogják meghatározni (például ha két épület kapott bontási engedélyt, és az egyiket elbontották, de a másik épület bontása még meg sem kezdődött, akkor meghosszabbítható-e az engedély).

[6] A jelenlegi szabályok alapján a további hosszabbítás kizárt, hiszen a hatóság egy alkalommal dönthet csak egy év (vagy fél év) hosszabbításról. Ha nem lehet második alkalom, akkor álláspontom szerint a tájékoztatás nem is szólhat a további hosszabbítás lehetőségéről.

[7] Álláspontom szerint önmagában az építési engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem nem hosszabbítja meg az engedély hatályát. Ezért a jogszabálynak az a része félrevezető lehet, amely az ismételt építési engedély iránti kérelem kötelezettségét erre az esetre nem írja elő.

[8] A 2012. december 31-ig hatályos Eljárási kódex csak ennyit tartalmazott az OTÉK-tól való eltérés kapcsán: „Az építésügyi hatóság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás engedélyezéséről vagy megtagadásáról az OTÉK 111. §-ában foglaltak figyelembevételével az elvi építési, építési, egyszerűsített építési, fennmaradási engedélyezési eljárás, vagy az integrált építésügyi hatósági, integrált engedélyezési eljárás keretében dönt” (193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. § (5) bek.).

[9] A 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 54. pontja pontosította a 111. § (3) bekezdés bevezető szövegét, az „Új épületek esetén e rendelet IV. fejezetében” szövegrész helyébe az „A IV. fejezetben” szöveg lépett. A pontosítás lényege, hogy az eltérés lehetőségének feltételeit az új épületek mellett a meglévő épületek átalakítására, bővítésére is alkalmazni kell.

[10] A 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 23. pontja szerint módosított szöveg törölte az OTÉK 111. § (3) bekezdés b) pontjából a „a tervezett megoldás szerinti használat” szövegrészt. Ezzel egyértelművé vált, hogy a veszélyhelyzet elkerülése nemcsak a tervezett használat alapján, hanem attól függetlenül is fontos szempont. Az esetleges használatmódosítás esetében sem eredményezheti az OTÉK-tól való eltérés a veszélyhelyzet kialakulását.

[11] Az eredeti szövegben még összevont telepítési eljárás szerepelt, azonban a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (3) bekezdése – még a szabály hatálybalépése előtt – pontosította ezt a pontot.

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt