Építőipari festékek és lakkok megengedett maximális VOC tartalma

Szerző:  Kurucz Regina

Utolsó frissítés: 2019.02.08. 19:55

Közzétéve: 2019.02.08. 19:55

 

A 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet célja a szerver oldószerek egyes festékekben és lakkokban történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának csökkentése a környezet és emberi egészség védelme érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a Rendelet nem csak a festékek és lakkok forgalomba hozatalára vonatkozik, hanem a felhasználást is szabályozza, ezért a VOC tartalom ismerete az építési folyamatban részt vevő felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök számára is elengedhetetlen. A termékek alacsony VOC tartalma egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöld épületminősítő rendszerekben is.

 

Festékek és lakkok felhasználása


A végfelhasználó a terméket akkor használhatja, ha a VOC tartalma felhasználásra kész állapotban nem lépi túl a 2. mellékletben meghatározott határértékeket. A felhasználás előtt a termék címkéjét ellenőrizni kell. A felhasználandó termék címkéjén szerepelnie kell a termék alkategória megnevezésének, a vonatkozó VOC határértéknek és a termék számított maximális VOC-tartalmának g/l-ben megadva [25/2006. (II. 3.) Korm. rend. 4. § (1)-(2) bek.].

A vonatkozó határértékek 2010-től hatályosak és megfelelnek a 2004/42/EK irányelvnek. 2020-ban és 2030-ban a határértékek szigorítása várható a 2013/0443 (COD) Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvjavaslat szerint, mely a jelenlegi 2001/81/EK irányelv helyébe lépne.

Egyre nagyobb figyelem irányul a VOC tartalomra az épületminősítési rendszereknél is, mint például a BREEAM, a LEED vagy a beltéri jóllétet minősítő WELL rendszer.

 

Festékek és lakkok VOC tartalmának felső határértékei


A határértékek a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében találhatók. A VB rövidítéssel jelölt sorok a vízbázisú termékekre, az OB jelűek az oldószerbázisú termékekre vonatkoznak [25/2006. (II. 3.) Korm. rend. 2. melléklet].

 

A VOC tartalmú termékek alkategóriái


A 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklet táblázatában szereplő a-l betűvel jelölt alkategóriák részletes definíciói a Rendelet 1. számú mellékletében találhatók. Eltérő szóhasználattal, de megtalálhatók benne többek között az építési folyamatok során használt beltéri és kültéri falfestékek, színvakolatok, alapozók, anti-graffiti bevonatok és fapácok.

Ezen rendelet alkalmazásában a festékek és lakkok kifejezés az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelenti, az aeroszolok kivételével. Ezek olyan bevonóanyagok, amelyeket épületeken, az épületek díszítőelemein, tartozékain és kapcsolódó részein dekorációs, funkcionális és állagmegóvási célból használnak.

Alkategóriák:
a) „belső falak és mennyezetek matt hatású bevonóanyaga”: belső falakon és mennyezeteken használt festékek, amelyek bevonatának fényességi foka Ł25@60°.
b) „belső falak és mennyezetek fényes bevonóanyaga”: belső falakon és mennyezeteken használt festékek, amelyek bevonatának fényességi foka >25@60°.
c) „ásványi anyagból készült külső falak bevonóanyaga”: kő-, tégla- vagy gipszanyagú külső falakon használt festékek;
d) „kültéri/beltéri díszítő- és átvonófestékek fára, fémre vagy műanyagra”: díszítő- vagy burkolóelemekre használt, átlátszatlan filmet képező bevonóanyagok. Ezeket a bevonóanyagokat fa-, fém- vagy műanyag felületek kezelésére fejlesztették ki. Ebbe az alkategóriába tartoznak az alapozó festékek és a közbenső festékek;
e) „kültéri/beltéri díszítő lakkok és falazúrok (fapácok)”: díszítőelemekre alkalmazott, átlátszó vagy félig átlátszó filmet képző bevonóanyagok, amelyeket dekorációs vagy állagmegóvási célból fára, fémre és műanyagokra használnak. Ebbe az alkategóriába tartoznak az átlátszatlan fapácok is. Az átlátszatlan fapácok olyan bevonóanyagok, amelyek a fa díszítését és időjárás elleni védelmét szolgáló nem átlátszó filmréteget képeznek a fafelületen, ahogyan azt az MSZ EN 927-1:2000 szabvány a félstabil kategórián belül definiálja;
f) „kis testanyagú fapácok”: olyan fapácok, amelyeknek az MSZ EN 927-1:2000 szabvány szerint az átlagos rétegvastagsága kisebb mint 5 mm, az MSZ EN ISO 2808:2000 szabvány 5A módszerével mérve;
g) „alapozók”: olyan bevonóanyagok, amelyek szigetelő és/vagy pórustömítő tulajdonsággal rendelkeznek, és fafelületek, falak vagy mennyezetek kezelésére szolgálnak;
h) „mélyalapozók és/vagy beeresztők”: laza, porló felületek stabilizálásra, hidrofób tulajdonságok kialakítására és/vagy fafelületek kék gombásodásának megakadályozására használt bevonatok;
i) „egykomponensű speciális bevonóanyagok”: filmképző anyagot tartalmazó speciális tulajdonságú bevonatokat adó festékek. E a bevonóanyagokat speciális célokra fejlesztették ki, úgymint a műanyagok alapozó- és fedőbevonatának, vastartalmú felületek alapozó bevonatának, reaktív fémek, mint pl. cink és alumínium alapozó bevonatának, a korróziógátló bevonatoknak, a padlóbevonatoknak, ideértve a fa- és cementpadlókat, a falfirka-álló bevonatoknak, a tűzgátló védőrétegeknek és fokozott higiéniai elvárások teljesítésére az élelmiszer- és italiparban, valamint az egészségügyben alkalmazott bevonatok kialakítására alkalmas festékeket;
j) „kétkomponensű speciális (reaktív) bevonóanyagok”: az egykomponensű bevonóanyaggal megegyező felhasználású festékek, de az alkalmazásuk előtt egy második komponens hozzáadása szükséges (pl. tercier aminok);
k) „többszínű bevonatok”: közvetlen elsődleges alkalmazással is kéttónusú vagy többszínű hatás elérésére kifejlesztett bevonóanyagok;
l) „dekorációs ún. effekt bevonóanyagok”: jellemzőjük, hogy speciálisan festett vagy lealapozott felületekre történő felhordást követően, a száradás során különböző szerszámokkal kezelve különleges mintázatú felületeket adnak [25/2006. (II. 3.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

 

Fogalom-meghatározások


Fogalom-meghatározások a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet alkalmazásában:
a) anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei természetes formájukban vagy iparilag előállított formában akár szilárd, akár folyékony, akár gáz halmazállapotban;
b) keverék: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat;
c) szerves vegyület: bármely, legalább szén- és egy vagy több hidrogén-, oxigén-, kén-, foszfor-, szilícium-, nitrogén- vagy egy halogénatomot tartalmazó vegyület a szénoxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével;
d) illékony szerves vegyület (VOC): bármely szerves vegyület, amelynél a kezdeti forráspont legfeljebb 523 °K (250 °C) 101,3 kPa nyomáson mérve;
e) VOC-tartalom: a használatra kész állapotú termék összetételében az illékony szerves vegyületek tömege gramm/liter (g/l) mértékegységben kifejezve. A száradás során kémiai reakcióval a bevonat részévé váló illékony szerves vegyületek tömege nem tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába;
f) szerves oldószer: bármely VOC, amelyet önmagában, vagy egyéb szerekkel kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok oldására, hígítására vagy tisztítószerként szennyező anyagok feloldására, vagy diszperziós közegként, vagy viszkozitás szabályozóként, vagy felületi feszültség szabályozóként, vagy lágyítószerként, vagy tartósítószerként használnak;
g) bevonóanyag: bármely keverék, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan készítményt, amely a megfelelő alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz;
h) film: egy vagy többféle bevonóanyagnak a festendő felületre való felvitelével kialakított összefüggő réteg;
 i) vízbázisú festékek (VB): festékek, amelyek viszkozitását víz hozzáadásával állítják be;
j) oldószerbázisú festékek (OB): festékek, amelyek viszkozitását szerves oldószer hozzáadásával állítják be;
k) forgalomba hozatal: hozzáférhetővé tétel harmadik személyek számára akár fizetés ellenében, akár ingyenesen. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból származó import forgalomba hozatalnak minősül;
l) kötelezett: az illékony szerves vegyületet tartalmazó festék, illetve lakk gyártója, behozatal, illetve import esetében az első belföldi forgalomba hozója, illetve annak első vevője, amennyiben – a 4. § (5) bekezdésének kivételével – a rendelet előírásainak meg nem felelő festékeket tovább forgalmaz,
m) reaktív hígító: a festéknek az a viszkozitást csökkentő hatású összetevője, amely a száradási folyamatban a bevonat részévé válik, így tömege nem tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába  [25/2006. (II. 3.) Korm. rend. 2. §].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt