08. Kezesség

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. április 23. szerda, 14:14

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:52

A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség fogalma mellett a legfontosabb ismernünk a különbséget a sortartásos (egyszerű) kezesség és a készfizető kezesség között.
 


1.
A kezesség fogalma

Kezesség: kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
A szerződést írásba kell foglalni [2013. évi V. tv. 6:416. §; 1959. évi IV. tv. 272. §].

Az új Ptk. miniszteri indokolása (a továbbiakban: Indokolás) is fontosnak tartja kiemelni, hogy kezességet nemcsak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségének biztosítására, illetve a kötelezett és a jogosult között fennálló, meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettség biztosítására is (általános vagy globális kezesség).

De csak olyan követelés biztosítható kezességgel, amely esetén
- a kötelezettségnek pénzszolgáltatásra irányul, vagy legalábbis pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír (például a házassági ígéret nem biztosítható kezességgel);
- a biztosított követelésnek meghatározottnak, vagy legalábbis meghatározhatónak kell lennie.

2.
A kezesség létrejötte

 
a) Szerződéssel
 
A kezességi szerződés a kezes és a jogosult között jön létre. A kötelezett és a kezes közötti megállapodás alapján nem jön létre kezesség, ilyen szerződés alapján a kezestől a kötelezett csak azt követelheti, hogy
- a jogosulttal kössön kezességi szerződést vagy – ennek hiányában –,
- amikor neki teljesítenie kellene, akkor helyette teljesítsen a jogosult részére, vagy segítse elő a teljesítést.
 

A kezességi szerződés alanyai a kezes és a jogosult (a kötelezett tehát nem alanya).

Fontos, hogy a kezes egész vagyonával felel más kötelezettsége teljesítésének elmulasztásáért.

b) Jogszabály alapján
 
A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:429. §].

Példák:
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [1994. évi LIII. tv. 79. §].
 
Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel [2013. évi V. tv. 3:244. § (2) bek.].

Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel [2013. évi V. tv. 6:561. §].

3.
A kezesség járulékossága

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is [2013. évi V. tv. 6:417. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. 273. §].

Az indokolás kiemeli, hogy eltérő rendelkezés hiányában a kezesség az egész kötelezettséget biztosítja.
A kezesi kötelezettség mértéke például akkor térhet el, ha a kezes csak a biztosított kötelezettség meghatározott részéért, vagy csak egy meghatározott értékhatárig vállalt kötelezettséget.

Az új. Ptk. a régi Ptk.-hoz képest jóval részletesebben szabályozza a kezes beszámítási jogát és az általa előterjeszthető kifogásokat.
A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata [2013. évi V. tv. 6:417. § (2) bek.].
De, ahogy arra az Indokolás is utal, nem hivatkozhat [...] a kezes olyan kifogásokra, amelyek őt a főkötelezettel szemben illetik meg, például hogy a főkötelezett a kezességért kikötött ellenszolgáltatást nem teljesítette.

Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni [2013. évi V. tv. 6:417. § (3) bek.]. Ennek a biztosított követelés elévülése, illetve az elévült követelésért vállalt kezesség esetén van nagy gyakorlati jelentősége.

A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre [2013. évi V. tv. 6:417. § (4) bek.].

A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel [2013. évi V. tv. 6:417. § (5) bek.].

4.
A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség

A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére [2013. évi V. tv. 6:418. § (1) bek.].

Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt [2013. évi V. tv. 6:418. § (2) bek.].

Ez a kötelezettség a fentiek szerint a jogosultat késedelem nélkül terheli. A jogosult késedelme esetén a késedelemmel összefüggő többletszolgáltatás, illetve a késedelem miatt a kötelezettől behajthatatlannál való kötelezettségrész erejéig a kezes szabadul a kötelemből [2013. évi V. tv. 6:426. §].

5.
A sortartás kifogása

A kezesség egyik fajtája az egyszerű vagy sortartásos kezesség.
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
A gyakorlatban a jogosult a fizetési felszólításhoz köteles csatolni azokat az okiratokat, amelyek a behajtás eredménytelenségét igazolják.
Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja [2013. évi V. tv. 6:419. §; 1959. évi IV. tv. 274. § (1) bek.].
Az együttes perlés esetén a kezes feltételes marasztalására kerül sor, és ez csak akkor realizálódik, ha a főkötelezett vagyonán a behajtás sikertelen marad.

6.
Készfizető kezesség

A kezesség másik fajtája a készfizető kezesség.
Az új Ptk. készfizető kezességre vonatkozó szabályozása jelentősen eltér a régi Ptk. szabályozásától. Az Indokolás az eltérés indokait az alábbiak szerint foglalja össze: a régi Ptk. három kivételt ismer a sortartásos kezesség főszabálya alól: ha a felek készfizető kezességben állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért vállalták, a kezességet bank vállalta. Az első eset szabályozása a szabály diszpozitív jellegére tekintettel szükségtelen, ezért azt az új Ptk. elhagyja. A bankkezességet az új Ptk. a felek eltérő megállapodásának hiányában nem teszi készfizetővé. A kártalanítási kezesség szabályára az új Ptk. pedig a régi Ptk.-tól részben eltérő szabályt ad.

Az új Ptk. tehát három új készfizető kezességi esetet szabályoz, ennek megfelelően a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült (vagyis ha a kötelezettnek ismert, belföldön végrehajtás alá vonható vagyona nincs, és olyan külföldi országba távozik, ahol a végrehajtás megindítása nehézségekbe ütközik);

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést (ekkor ugyanis  általában újabb végrehajtási eljárás megindításának sem lenne értelme);

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult (ez a harmadikként szabályozott eset az Indokolás szerint az elmúlt években kialakult jogértelmezési vitákat kívánja eldönteni, mivel a Cstv. nem kezeli, hogy mi történik abban az esetben, ha a kötelezett a csődeljárásban fizetési haladékot kap (vagy ellene felszámolást rendelnek el), az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy ezekben az esetekben is készfizetővé alakul a kezesség, azaz a hitelező a kezestől követelhet megtérítést, függetlenül a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás kimenetelétől) [2013. évi V. tv. 6:420. §; 1959. évi IV. tv. 274. § (2) bek.].

7.
Kártalanító kezesség

Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést [2013. évi V. tv. 6:421. §].

Az Indokolásból is kitűnően a kártalanító kezesség - abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest joghatályosan fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Míg tehát a sortartás kifogásának előterjesztése a kezes döntése, akinek választásához - ha perlésre kerül sor - a bíróság is kötve van, addig a kártalanító kezes perlése esetén a bíróság hivatalból veszi figyelembe azt, hogy a jogosult nem vezetett végrehajtást a kötelezett vagyonára, vagy az még folyamatban van. A kártalanító kezes és a kötelezett együttes perlése is kizárt.

8.
A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre [2013. évi V. tv. 6:422. § (1) bek.].
A kezes akkor is jogosult teljesíteni, ha arra a jogosult nem szólította fel, de más módon tudomást szerez arról, hogy a kötelezett a biztosított kötelezettséget nem teljesítette [2013. évi V. tv. 6:57. § (1) bek.].

A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [2013. évi V. tv. 6:422. § (2) bek.]. Így értesülhet a jogosult arról, hogy a kötelezett szerint mennyivel tartozik, illetve milyen kifogásokat hozhat fel és milyen ellenköveteléseket számíthat be.

A kezes késedelem nélkül köteles
- a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy
- a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni [2013. évi V. tv. 6:422. § (3) bek.].

A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges [2013. évi V. tv. 6:422. § (4) bek.; 1959. évi IV. tv. 276. § (1) bek.].

9.
Az alkezes teljesítése

Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti [2013. évi V. tv. 6:423. §].

Fontos, hogy az alkezes nem tévesztendő össze azzal a kezessel, aki a kezessel együtt vállalt kezességet a kötelezett tartozásáért. Az alkezes ugyanis a kötelezett tartozásáért csak közvetetten - a kezes teljesítésének elmaradása esetén - felel, így az alkezessel szembeni igényérvényesítéshez a kezest előbb fel kell szólítani, míg a kezessel együtt kötelezettséget vállalók esetében erre nincs szükség. Az alkezest egyébként ugyanúgy megilletheti a sortartás kifogása, mint a kezest; az alkezes a teljesítést az általa biztosított kezestől való behajtás eredménytelen megkísérlésének igazolásáig tagadhatja meg.

10.
A határozott időre vállalt kezesség

Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól [2013. évi V. tv. 6:424. §].

11.
A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása

Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést [2013. évi V. tv. 6:425. §].

12.
A kezes szabadulása a kötelemből

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna [2013. évi V. tv. 6:426. §; 1959. évi IV. tv. 276. § (2) bek.].
Ez abból következik, hogy a kezes helyzete rosszabbá nem válhat, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt.
A kezes nem szabadul a felelősségtől, ha a jogosult olyan jogról mond le, amely a követelés kielégítése esetén nem száll át a kezesre.

13.
Több kezes

Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben [2013. évi V. tv. 6:427. § (1) bek.].
A teljesítésre felszólított kezes tehát - még ha egyébként meg is illeti a sortartás kifogása - nem tagadhatja meg a teljesítést azon az alapon, hogy a követelés behajtható azoktól a kezesektől, akik nála korábban vállalták a kezességet.

Ha több kezes:
- egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet [2013. évi V. tv. 6:427. § (2) bek.];
- egymásra tekintettel vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni [2013. évi V. tv. 6:427. § (3) bek.; 1959. évi IV. tv. 274-275. §§].

Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:428. §].

14.
Fogyasztó által vállalt kezesség

Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
- a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
- a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról (ennek a kockázat jellegére és előre látható mértékére is ki kell terjednie) [2013. évi V. tv. 6:430. § (1) bek.].
Ha a jogosult nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni [2013. évi V. tv. 6:430. § (2) bek.].

Fontos, hogy ennek a kötelezettségnek a jogosult kizárólag a szerződés megkötését megelőzően tehet eleget, mert csak így tud a fogyasztó megalapozottan dönteni a kezességvállalásról.

Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [2013. évi V. tv. 6:430. § (3) bek.]. Ha tehát a szerződésben nem határozták meg a keretösszeget, a szerződés semmis.

A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja [2013. évi V. tv. 6:430. § (5) bek.].

Érintett jogszabályok:
2013. évi V. tv.; 1994. évi LIII. tv.; 1959. évi IV. tv.