04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. február 18. szerda, 13:41

Közzétéve: 2014. május 08. csütörtök, 13:30

Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.

Részletek »

05. Képviselet a szerződéskötésnél

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015. január 26. hétfő, 16:40

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:10


Főként cégek, szervezetek esetében az aláíró személye kétséges lehet, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy aki megjelent előttünk, az jogosult a szerződés aláírására. Éppen ezért tudnunk kell, hogy adott esetben ki képviselheti a másik felet, illetve, hogy a képviseleti jogosultságot hogyan tudjuk ellenőrizni.

Részletek »

06.1. A szerződés érvénytelensége (a 2014. március 14-éig létrejött szerződések vonatkozásában)

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 20:28

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:11

Az érvénytelen szerződéseknek két nagy csoportja van: megtámadható és semmis szerződések. Az alábbiakból megtudhatjuk, hogy ki és milyen határidővel hivatkozhat az érvénytelenségre, illetve mi lesz az érvénytelenség következménye. Az új Ptk. által bevezetett jelentős változásokra tekintettel a 2014. március 15-én követően létrejött szerződések érvénytelenségi szabályait külön tájékoztatóban ismertetjük.

Részletek »

06.2. A szerződés érvénytelensége az új Ptk-ban

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 20:34

Közzétéve: 2014. szeptember 23. kedd, 20:34

Az érvénytelen szerződéseknek az új Ptk-ban is két nagy csoportja van: megtámadható és semmis szerződések. Az új Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályaiban a korábbi rendelkezések mellett lényegében a bírósági gyakorlat jelenik meg. Az új Ptk. eddig nem ismert érvénytelenségi okokat is bevezet.

Részletek »

07. Megtámadhatósági okok

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 20:37

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:12

Az érvénytelenség első csoportja a megtámadhatóság. Megtámadható a szerződés például ha úgy érezzük, hogy félrevezettek bennünket, vagy éppen óriási különbség van az általunk fizetett összeg és a tényleges érték között.

Részletek »

08. Semmisségi okok

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 20:39

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:14

A semmis szerződések súlyosabb érvénytelenségi okokra vezethetők vissza, mint a megtámadhatósági okok. Olyan esetek tartoznak ide, mint például a jogszabályba ütközés vagy a cselekvőképtelen személyek szerződése. Akik sajnálatos módon uzsorással kötöttek szerződés, szintén a semmisségre hivatkozva kaphatnak jogorvoslatot.

Részletek »

10.1. A szerződés teljesítése. A teljesítési hely és idő

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 24. szerda, 09:27

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:13

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek a szerződésben mindenképpen rögzítik, hogy a szerződést hol és mikor teljesíteni. Az új Ptk. jelentős egyszerűsítéseket vezetett be, és a gyakorlathoz jobban igazodó teljesítési hely és idő szabályokat rögzít arra az esetre, ha a felek nem határozták volna meg, hogy mikor és hol akarják a megállapodásokat teljesíteni.

Részletek »

10.2. Hogyan kell teljesíteni a szerződést?

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 24. szerda, 09:32

Közzétéve: 2014. szeptember 24. szerda, 09:32

A teljesítés helye és ideje mellett a teljesítés módjának meghatározása már nem annyira működik automatikusan a felek részére. Számos szerződésnél előfordul, hogy csak általánosságban, vagy nem kellő részletességgel írják körül a szerződés tárgyát. Ha nem pontos a megjelölés, nagy szerep hárul a Ptk. - illetve a 2014. március 14-ig megkötött szerződéseknél a régi Ptk. - rendelkezéseire.

Részletek »

11. Hogyan lehet módosítani a szerződést?

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 24. szerda, 09:33

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:16

A szerződést módosítani főszabály szerint csak mindkét fél beleegyezésével lehet, azonban vannak olyan esetek, amikor nem kell kérnünk a másik fél hozzájárulását. A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) részben eltérően szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a bíróság „belenyúlhat” a felek közötti jogviszonyba, vagyis amikor a bíróság módosíthatja a szerződést.

Részletek »

12.1. Engedményezés, jogátruházás és szerződésátruházás

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. október 29. szerda, 11:57

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:17


A szerződés tartalma és jogcíme mellett egy olyan elem is változhat, amelyre talán nem is gondolunk: a szerződő felek személye. Fontos, hogy a felek szándékából is bekövetkezhet azonban valamilyen személycsere, anélkül, hogy bármelyik fél meghalna vagy megszűnne. Ha a jogosult személye változik, azt engedményezésnek nevezzük. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezést is. Az új Ptk. új jogintézményként szabályozza a szerződésátruházást és jogátruházásra nézve is új rendelkezéseket tartalmaz.

Részletek »