01.2. A szerződés fogalma és tartalma

Utolsó frissítés: 2014. május 08. csütörtök, 13:06

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:08

Szerző: Építésijog.hu

A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni, hogy a felek egyáltalán kötöttek-e szerződést egymással, illetve, hogy milyen szabályok alapján lehet értelmezni a megállapodásukat. A köznyelvben a szerződésre használják egyebek mellett a megállapodás, az egyezmény, az egyezség, a kontraktus elnevezést is. A Ptk-ban a szerződés, míg az új Ptk-ban a szerződés mellett a kötelem előírásai között is találunk a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.

1.
Mi a szerződés fogalma?

Az új Ptk. alapján a szerződés fogalma: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [2013. évi V. tv. 6:58. § (1) bek.].

Szerződés:
- két vagy több személy,
- joghatás kiváltására irányuló,
- egybehangzó akaratnyilatkozata.

A legfontosabb joghatás
: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére (1959. évi IV. tv. 198. §).

Látható, hogy a Ptk-ban és az új Ptk-ban (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) lényegében nem tér el a szerződés fogalma.

2.
Mi az a kötelem?

A 2014. március 15-én hatályos új Ptk. a kötelem fogalmat is használja. A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére [2013. évi V. tv. 6:1. § (1) bek.]. A szerződés a legtipikusabb kötelem.

A kötelem valamely irányulhat:
a) dolog adására,
b) tevékenységre,
c) tevékenységtől való tartózkodásra vagy
d) más magatartásra.

A másik féllel szemben előterjesztett keresetben adott esetben a bíróságon a fenti négy típusból lehet kiválasztani azt, amit a másik féllel szemben követelésként előterjesztünk.

3.
Hogyan jöhet létre a kötelem?


Az ún. kötelemkeletkeztető tények (nem kizárólagos felsorolás):
a) szerződés,
b) károkozás,
c) személyiségi, dologi vagy más jog megsértése,
d) egyoldalú jognyilatkozat,
e) értékpapír,
f) jogalap nélküli gazdagodás,
g) megbízás nélküli ügyvitel,
h) utaló magatartás [2013. évi V. tv. 6:2. § (1)-(2) bek.],
i) jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat (feltéve, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza; ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni) [2013. évi V. tv. 6:2. § (3) bek.].

A kötelemkeletkeztető tények azon „jogcímek” felsorolása, amelyek alapján két személy, cég között valamilyen kötelezettségre irányuló kapcsolat jöhet létre. Ha valaki például kárt okoz nekünk, azzal kötelmi viszonyba kerülünk, hiszen mi jogosultak vagyunk kérni kártérítést, ő pedig köteles azt megfizetni.

4.
Hol találjuk meg a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket?


Az új Ptk. Hatodik könyve Első részének címe: A kötelmek közös szabályai [2013. évi V. tv. 6:1. §-57. §]. Az itt található előírásokat tehát a szerződés mellett az egyéb kötelmekre is alkalmazni kell.

A Második rész címe: A szerződés általános szabályai [2013. évi V. tv. 6:58. §-214. §]. Ebben a részben – a kötelmek közül – kizárólag a szerződésre vonatkozó rendelkezések.

Az Egyes szerződések című Harmadik részben pedig a különböző szerződési típusok speciális előírásai találhatók [2013. évi V. tv. 6:215. §-517. §].

5.
Hogyan lehet egyoldalú nyilatkozattal szerződést kötni?


Egyoldalú jognyilatkozatból kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Vagyis az egyik fél nyilatkozata alapján csak akkor jön létre szerződés, ha ezt a jogszabály külön kimondja. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:2. § (3) bek.].

6.
Kötelesek vagyunk szerződést kötni?


A szerződéskötés szabadságának alapelve alapján mindenki maga döntheti el, hogy kíván-e szerződést kötni. A szerződéskötés szabadságának alapelve alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor jogszabály – törvény, kormányrendelet vagy a törvény felhatalmazása alapján és annak keretein belül kiadott önkormányzati rendelet – a szerződés kötését kötelezővé teszi (1959. évi IV. tv. 198. §, 200. § (1) bek.).

Az új Ptk. is rögzíti, hogy a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet [2013. évi V. tv. 6:59. § (1) bek.].

Szerződéskötési kötelezettségre példa: A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval-felhasználási helyenként - közüzemi szerződést köt. A víziközmű-szolgáltató által kötött közüzemi szerződésre elsődlegesen a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény határoz meg előírásokat, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közüzemi szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni [2011. évi CCIX. tv. 51. § (3) bek., (7) bek.].

A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására. Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles [2005. évi XVIII. tv. 37. § (1) bek.].

Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát megállapíthatja (az 1959. évi IV. tv. 206. § (1) bekezdése még azt is tartalmazza, hogy jogszabály korlátozhatja a bíróság ezen jogát). A jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá válásától számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie [2013. évi V. tv. 6:71. § (1)-(2) bek.].

Ha az ajánlattételi felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhívás hatályossá válásától számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától kezdődik [2013. évi V. tv. 6:71. § (3) bek.].

Aki a szerződés megkötésére köteles csak akkor tagadhatja meg a megállapodás létrehozását, ha bizonyítja, hogy
a) a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy
b) a szerződéstől való elállásnak lenne helye vagy
c) felmondásnak lenne helye [2013. évi V. tv. 6:71. § (4) bek.].

A régi Ptk. a nemzetgazdasági érdekekre és a teljesítésre való képesség hiányára való hivatkozást fogadja el a szerződés elmaradásának indokaként (1959. évi IV. tv. 206. § (1) bek.).

7.
Mit kell tartalmaznia egy szerződésnek?


A tartalom-meghatározás szabadsága: a felek – a jogszabályi korlátok keretein belül – szabadon határozhatják meg a megállapodásuk részleteit, feltételeit (1959. évi IV. tv. 200. §).

Az új Ptk. megerősíti a szerződés tartalmi elemeire vonatkozó szabadságot, mivel kimondja, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja [2013. évi V. tv. 6:1. § (3) bek.; 2013. évi V. tv. 6:59. § (2) bek.]. Vagyis a szerződő felek részére az új Ptk. Hatodik könyvében foglalt rendelkezések ugyanúgy diszpozitívak (megengedőek) mint a Ptk. előírásai, és csak abban az esetben kell ezeket alkalmazni, ha a szerződés valamilyen részletszabályra nem tért ki.

Az új Ptk. rögzíti a gyakorlatban már kialakult ún. teljességi záradék fogalmát is: ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. A korábbi nyilatkozatok azonban a szerződés értelmezésénél felhasználhatók [2013. évi V. tv. 6:87. §].

8.
Főszabály szerint díjazás jár a szolgáltatásért: visszterhesség vélelme


Visszterhesség vélelme: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár [2013. évi V. tv. 6:61. §]. Vagyis főszabály szerint a szolgáltatásért valamilyen ellenszolgáltatást kell teljesíteni. Például ha a fűtésszerelő a szerelési díjat nem kapja meg, az ingatlan tulajdonosa hivatkozhat ugyan arra, hogy a szerelő szívességből végezte a munkát, de az ingyenességet az ingatlan tulajdonosának kell bizonyítania. A jogalkotó ebben az esetben a szerelőt veszi védelmébe, és az ingyenesség bizonyítatlansága esetében az ingatlan tulajdonosát díjfizetésre kötelezi a bíróság.

Csak azokban az esetekben nem érvényesül a visszterhesség vélelme, amikor
- a szerződés fogalmi eleme az ingyenesség (pl. ajándékozási szerződés), vagy
- a Ptk. az ingyenességet csak lehetőséget fogalmazza meg, de ettől a felek eltérhetnek (pl. ilyen a Ptk. 232. § (1) bekezdésének előírása, amely szerint magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár; az új Ptk. a magánszemélyek esetében is főszabályként jár a kamat [2013. évi V. tv. 6:47. § (1) bek.]).

A Ptk. a visszterhesség vélelmét a fentiekkel megegyező módon szabályozza (1959. évi IV. tv. 201. § (1) bek.).

9.
Hogyan lehet értelmezni a szerződés tartalmát?


Nem feltétlenül az általánosan elfogadott jelentést kell nyilatkozatként értelmezni, mivel lehet, hogy az adott fél – a körülmények miatt, az ésszerű indokokra figyelemmel, valamint a fél személyiségére, végzettségére, műveltségére, stb. tekintettel – akarata másra irányult.

A szerződési nyilatkozatot értelmezése során figyelembe vehető:
a) az az értelmezés, ahogyan azt a címzettnek
- a nyilatkozó feltehető akaratára és
- az eset körülményeire tekintettel
- a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint
értenie kellett (ez igaz a címzett és a nem címzett jognyilatkozatokra is) [2013. évi V. tv. 6:8. § (1)-(2) bek.];
b) hogy az értelmezésre a szerződés egészével összhangban kerüljön sor [2013. évi V. tv. 6:86. § (1) bek.];
c) a felek korábbi jognyilatkozatai (ez igaz az ún. teljességi záradék esetében is) [2013. évi V. tv. 6:87. § (2) bek.].

A Ptk-hoz képest a szerződési feltételeknek, nyilatkozatoknak a szerződés egészével való összhangra tekintettel történő értékelése, és a teljességi záradék mellett a korábbi levelezés, nyilatkozatok figyelembe vétele új általános értelmezési elvet jelent. Az új Ptk. ezen értelmezési elvét a bírósági gyakorlat alkalmazta, de a Ptk. konkrétan nem rögzítette. Az általános szerződési feltétele és a fogyasztói szerződés értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket itt olvashatja el: 01.3. Az általános szerződési feltételek és a fogyasztói szerződés.

Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni [2013. évi V. tv. 6:8. § (3) bek.]. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni, vagyis ilyenkor mindig a nyilatkozat általánosan elfogadott jelentése számít. A bírói gyakorlat a kiterjesztő értelmezés tilalmát a jogelismerések tekintetében is alkalmazza. A régi Ptk. a kiterjesztő értelmezés tilalmát írja elő, de a kifejezett jognyilatkozatot nem követel meg (1959. évi IV. tv. 207. § (4) bek.).